Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1952-12-26 / 10. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 26, 1952 Am in ondó vagyok... . Szebenyei József rovata-------------Nem mondhatjuk, hogy nem kaptuk meg a magunk karácsonyi ajándékát, értve mi, a munkások és a haladó gon- dolkozásu úgynevezett progresszivek általában. Pont a Karácsony előtti napon, december 24-én kaptuk kézhez az úgynevezett McCarran törvényt, ami aznap lépett életbe, mintha a drága jó ajándékozók kiszámították volna, hogy pont karácsonyra jöjjön a meglepetés és legyen a munkásnép, az idegenben születettek, pláne még nem is polgár idegenek bolclogak már egy nappal karácsony előtt. Jó lesz őket regisztrálni, — nehogy a százezerszámra be- bocsátótt nácik, nyilasok, falangisták, fasiszták — még elfelejtsék valahogy, hogy ők is milyen szépen, rendszeresen iktatták be a munkásokat, a nem-polgárokat, pláne az ze enyei - idegeneket, no meg a munkásvezéreket az ő boldog idejükben a Hitler, a Mussolini, a Száiasi meg a Horthy alatt. Ez a szép és újszerű “szabadságot” hozó nagyszerű, uj törvény hűségesen lemásolja a fasiszta rendszerek gyönyörű vívmányait és teljesítményeit. Amikor én tanultam gyerekkoromban a newyorki iskolában az Egyesült Államok polgárainak közös és egyéni szabadságjogait, egész másként nézett ki a dolog. Olyan büszke voltam rájuk, hogy boldogan meséltem el az édesapámnak, aki a nagy alföldön járt iskolába, még zöld bevándorló is volt, hogy micsoda nagyszerű, szabad ország ez, ahhoz a Ferenc Jóska országhoz képest, amit nem régen hagytunk ott a grófoknak meg a báróknak. Iszonyú büszke voltam az uj hazámra, — aztán még nagyon sokáig, — sőt, még hét évvel ezelőtt is és noha a Truman megvétózta ezt a borzalmat, mégis neki, meg az ő szellemének, az ő reakciós, háborús készülődéseinek tulajdoníthatjuk csak, hogy egy ilyen törvényt megszavazott a Kongresszus még az ő vétója ellenére is. Azt a képviselőházat, no meg javarészt a mait is, meg az újat is, a hét év óta folyó tisztára csak a “big business” agitáció, munkásellenes, háborús propaganda szülte, mint az szülte azt a különös körülményt is, hogy az uj Eisenhower- kormány nem t’om hány tagja a General Motors, a Bethlehem Steel, a Wall-Street-i bankárok s igazgatók sorából kerül ki. Nagyszerű munkástörvények, magasabb munkabérek, jobb megélhetési lehetőségek fognak kikerülni egy olyan pompás kormány alatt, egy olyan kongresszusi többség kezéből, amely a legmilliomosabb munkaadókból, harácsolók- ból, állította össze a maga adminisztrációját, meg a Kongresszusát. Képzelje kedves olvasó mint fog a General Motors volt igazgatója (és jelenleg csak egyik haszonhúzó tulajdonosa) versenyezni a Bethlehem Steel haszonhúzójával, hogy emeljék a munkabéreket, emeljék az úgynevezett életstandardot, amire olyan büszkék az urak, mintha ők lettek volna az elsősorban, akik ódáié: is emelték, ahol ma van. Mintha nem verekedtek volna ellene kézzel-lábbal évtizedek óta. De most büszkék arra, hogy az amerikai munkás éietsandardja magasabb mint az európaié. Most aztán végre révbe jutottak. Mindjárt itt van nekik kéznél a Taft-Hartley törvény, ami megköti a harcoló munkás kezét-lábát, aztán jött ez az uj, McCarran vacak és majdnem teljessé tette a szegény ember szabadságát, de ha esetleg nem, majd hoznak ezek a jó urak újabbakat és szebbeket és már látom amint becsuknak mindenkit, ha háromnál többen állunk egy utcasarkon és beszélgetünk a papagályokról, akár a megboldogult Hit- leréknél, a boldog német hazában. Ugyanis egyik McCarran vezet a másikhoz, ott kezdik, hogy regisztrálni kell és ott végződik, hogy Washington, Jefferson meg Lincoln forognak a sírjukban. Meany, az AFL uj elnöke, már ki is jelentette, hogy nem fogják a Taft-Hartley eltörlését, visszaszívását követelni, hanem csak némi változtatásokat óhajt eszközölni rajta az American Federation of Labor. Szegény boldogult William Green is igy akarta volna. Az ő szelleme ott él a Meanyk között és amig tízezer újság közül 9,997 a Heart lapok szellemében tébolyitja a munkásokat és azok a maguk temetését szavazzák meg majdnem minden választáskor, mit lehet várni? McCarrant meg a Joe McCarthyt, a nagyipar képviselőit minden miniszteri székben és végül börtönbe mindenkivel, aki nem hajlandó elfelejteni és megbecsteleniteni a Függetlenségi Nyilatkozat elveit. A HUNGARIAN GARDEN ÉTTERME S BÁRJA 1528 Second Avenue, New York City (a 79-ik utcánál) pompás magyar estéket biztosit Finom ételek, remek cigányzene, nagyszerű műsor, a legjobb társaság és valódi magyar hangulat várják minden este önt és barátait a “GARDENBEN” Kitűnő vacsora $1.85 • Csirkevacsora $2.25 — LEGFINOMABB BOROK ÉS EGYÉB ITALOK — Asztalrendelés telefonon: REgent 4-9670 RAGYOGÓ MŰSOR, NAGYSZERŰ CIGÁNYZENE. Zettl Laci tulajdonos FERENTARIBAN — Romániai riport — Bukarest uj munkásnegyedében, Ferentariban járok. Az októberi délután napsüté- I se mosdatja a hömpölygő- S hullámig, tömeget a tágas ut- I cákoú. •‘Gyermekek énekszavát j hallom ; * pirosnyakkendős ut- I -törőkét látok. Jókedvű fiata- ; lók pergő beszélgetése, autóbuszok és villamosok csilin- gelése parttalan zenében olvad össze. Nevetős arcú vásárlók jönnek ki az áruval zsúfolt boltokból. Férfiak, 1 asszonyok haladnak tova sza-* ] tvorokkal és kosarakkal. Ba- ! bakocsikat tolnak; babakocsik gördülnek előre -a járdán, és, mintegy vezényszóra, szétnyílik a kavargó tömeg, hogy utat engedjen a gőgicsélő, apjuk, anyjuk felé kapkodó csöppségeknek, i Itt, ezen a tájon, nemrég I földbevájt odúkban, kalyibákban tengődtek ezrek és ezrek. Nemzedékek sorait tizedelte a járvány, az Ínség. Ha feltámadnának a nagyapák, ámuldoznának a magasba- szökő épületóriásokon, hunyorognának és azt mondanák: — Csoda esett. — Valóban csodálatos változás esett, szabadságban élnek az emberek, akárcsak nálunk; elméjük és szorgalmuk máról holnapra megváltoztatta a föld arculatát; máról holnapra uj kerületek születnek és — uj, öntudatos emberek. Az élet néhány rövid esztendő múltán gyors ütemben elhordta a kalyibákat. Az elnyomatás -és* a nyomor mély-, ségeiből feljöttek a napvilágra mindazok, akik ma szorgalmasan építik a házakat a maguk gyönyörűségére és használatára. Mindenki arra törekszik, hogy lakályossá varázsolja otthona tájékát. Hatalmas épületsorok néznek rám a kegyetlen emléke- ! zetü nyomornegyedben; csinos munkásházak, virágokkal diszitett ablakok, az utakon apró facsemeték. Bármerre lépjek is, mindenütt tisztaság és rend fogad. Egészséges arcú felnőttek, pirospozsgás gyermekek verődnek csapatba, amint megtudják, hogy Budapestről jöttem. Felcsillan a szemük és örömmel vezetnek házról- házra, meg akarják mutatni, mit adott nekik az élet. Erről a tájról indulnak gyárakba, hivatalokba a termelő, alkotó emberek; biztonságos léptekkel róják az utat, tisztán látják, hogyan bontakozik ki szorgalmuk gyümölcse: a szocialista jövő. A könyv az újság mindennapos szükségletükké vált, olyan, akár a kényéi*. A szocialista elméleti könyveket komoly elmélyedéssel tanulmányozzák ; örömmel olvassák a szépirodalmi müveket. Büszkélkednek könyveikkel. Fiatal és öreg egyaránt arra törekszik, hogy minél jobban megismerhesse a betűk nagyszerű birodalmát. ' Emlékeznek az embertelen múltra; nem felejtenek, nem is akarnak felejteni, unokáiknak is elmondják, milyen sorsban éltek; megtanítják a félszabadulás után született utódokat, hogy nincs becsesebb kincs, mint a munka MEGKEZDŐDÖTT A McCARRAN-ÉRA (Folytatás az 1-ső oldalról) vény értelmében a 14-éves és azoknál nagyobb gyermekek is kötelesek nyilvántartatni magukat és ujjlenyomatot adni, mint lehetséges “veszélyes” egyének. Tudják-e, hogy a McCarran-Walter-tör- vény rendelkezései alapján 14 millió amerikairól kell majd ujjlenyomatot készíteni, nyilvántartásban állni és magukkal kell hordani politikai utlevelelüket, hogy kívánatra felmutassák? Nem véletlen, hogy a kül-1 földiek nyilvántartásáról szóló 1940-bes Smith-törvény értelmében először a koreai há-j borút legjobban -ellenző bal-1 oldal ellen indították meg a; hajszát. Azonban minden, olyan törvény, amely “másod-i osztályú” állampolgárságot teremt külföldiszármazásuak ellen, egy-kettőre az egész amerikai nép szabadságjogainak elvesztését is eredményezi, amint ezt már Thomas Jefferson is leszegezte annak idején az .“idegenek és lázi- tás elleni” törvényekkel kapcsolatban. A “külföldiszármazásuak kérdése” az amerikai dolgozóosztály alapvető védelmi kérdése is, beleértve szak- szarvezeteket és politikai i szervezeteket is. A szó szoros értelmében, és nemcsak képletesen, lehetetlenség lesz az amerikai munkásosztálynak vagy a nép egészének i megőrizni az amerikai alkot-j mányt az elkövetkező évek-j ben, ha megengedik a sza-j badság elpusztitóinak, hogy) előbb a külföldiszármazásuak alkotmányát megsemmisítsék. I Megfoszthatják a szakszervezeteket) Nincs Amerikában olyan szakszervezet, műhely, bánya vagy fonoda, ahol kül- földiszármazásu munkás ne dolgozna együtt ittszületett munkástársaival. Sztrájkokat lehet megtörni vagy szétzülleszteni, szakszervezeteket lehet megrohanni, megosztani és megfojtani azzal az egyszerű eszközzel, hogy szétválasztják a külföldiszárma- zásut az ittszületettől, meg lehet semmisíteni az ittszületett munkások jogait azzal, hogy álomba ringatják őket, miközben kíilföldiszármazásu társaiktól elrabolják jogaikat. Lehetetlenség lesz a békét eredményesen megvédeni az országban, ha 14 millió amerikainak és családjaiknak száját felpeckelik, ha terrorizálják őket vagy zsaroló fenyegetésekkel elhallgattatják a koreai háború és hasonló kérdések felől. Ezzel egycsapás- ra teljesen tehetetlenné tehetnék az amerikai családok egyharmadát, hogy a békéért harcoljanak Koreában vagy bárhol a világon. Amint Abner Green, a külföldiszármazásuak országos védelmi szervezetének ügyvezető titkára mondta nemrég, az “angolszász faji felsőbbrendűség”, az “idegenek utján fenyegető veszély” babonája bevált és halálos fegyver az egész amerikai nemzet jogainak eltiprására. Az amerikai élet megrontásában ez ugyanazt a szerept játssza, mint az “idegen zsidó” meséje játszotta Németországban. A fehér faji felsőbbrendűség dögletes mocsarából nőtt ez ki, amely nemzedékeken keresztül útját állta az amerikai egység és demokrácia teljes kifejlődésének. Nem kell ezt bővebben fejtegetni. Az amerikai szabadság ellen intézett vészjósló támadás, amely 1952 december 24-én, Karácsony előestéjén kezdődött, voltaképpen egy hátsó lépcsőnél szőtt ösz- szeesküvés a demokrácia ellen Amerikában. Oly gonosz és alattomos dolog, hogy óriási arányú népi ellenállást váltott ki. Mindenféle politikai árnyalatú szervezetek hördültek fel egymásután a McCarran-Walter törvény egyik vagy másik rendelkezése ellen. Mindazonáltal távolról sem hisszük, hogy hazánk szabadsága ellen rendőrállami összeesküvést szövögető elemek már zsebükbe dugták az országot. A januárban összeülő uj Kongresszus olyan nagyszabású ellenállásba ütközhet, amely már kifejezésre jutott a munkásmozgalomban, a katolikus egyházban, a néger és más népi szervezetek százaiban. Egyetlen demokratikus jogct sem szabad feladni. A zsarnokoknak minden okuk megvan, hogy féljenek a néptől. Csak arra van szükség, hogy a nép tudatlanságát világosítsuk fel, félelem helyett bátorságot önt- szünk a szivekbe, a “kommu- nistaelleneeseség ” mérgezett hazugságai által okozott megoszlás és széthi zás helyébe neveljük bele az összees amerikai ember egységét tekintet nélkül politikai felfogásra, közös örökségünk védelmére. Folyik a harc az amerikai demokráciáért. Győzhetünk és fogunk is győzni. A közelgő uj Kongresszusban a McCarra-Walter- törvény eltörlése mindnyájunk számára a küzdelmek élvonalában legelői áll. • Miután ejtőernyőn kiugrott 13 amerikai katonautasa, egy angol radirepülőgép ráesett eg franci i farmházra, megsebesítvén 3 alvó lányt. és nincs olyan gonosz hata- talom, amely megfoszthatná őket a munka szeretetétől s a meglelt és a továbbépülő emberséges élettől. Ferentari bámulatos méretekben gazdagodik és fejlődik. Villany- világítás, gáztűzhely, fürdőszoba., kényelmes lakás jelzi, hogy a szocializmust megva-, lósitó emberek otthona ez a| táj. A tudomány és a művészet ósarnokaibar azok ülnek, akik a csarnokokat építették. Parasztok, hegyi akók, alkalmi munkások szakmunkásokként dolgozni k; gyermekekkel együtt tanulnak éá nem röstellik, hcgyha a fiatalabbak tanítj ál őket. Keszthelyi Zoltán. 2
