Amerikai Magyar Szó, 1952. október-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1952-12-19 / 9. szám
December 19, 1952 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 MI ÚJSÁG AZ óhazában: Ruhagyár Zalaegerszegen — Magyarországi riport — Az ötéves terv végére az 1949-es termeléshez viszonyítva hat és félszeresére emelkedik a magyar ruházati ipar termelése. A ruházati ipar hazánkban nagyiparrá fejlődik. Ennek a fiatal iparágnak első hírnöke a Zalaegerszegi Ruhagyár — Közép-Európa lemodernebb ruházati ipari üzeme. Gyár a kukoricaföldek helyén A mai gyár helyén két évvel ezelőtt még haragoszöld kukoricát ringatott a szél. Zalaegerszegről — amely akkor még inkább nagyközség volt, mint város — csak egy diilőut vezetett erre, s ha esett az eső, azon sem lehetett közlekedni, mert ellepte a végtelen sártenger. A hajdani kukoricaföldön ma szép, négyemeletes vöröstégla épület áll. Egy esztendeje avatták fel a gyárat, a magyar könnyűipar büszkeségét. Falainak nagy részét csillogó kristályüveg borítja; a folyosókon puha gumiszőnyeg nyeli el a lépések zaját. A hófehér, neonfényes termekben téli- és átmeneti kabátok, lódenek, férfi- és gyermekruhák ezrei készülnek. Tizpercenként egy uj kabát i szabászteremben széles, hosszú asztalra vastag rétegekben terítik ki a szövetet. A legfelső rétegre helyezik a szabásmintát és lemásolják. Azután munkába kezd a gépolló — egyszerre 25 kabát vagy nadrág darabjait szabja ki ez a nagyszerű gép, megkönnyíti és meggyorsítva a szabászatban dolgozók munkáját. A kiszabott anyagok a varrodába kerülnek, ahol szalagszerben követik egymást a különféle munkaműveletek. A harmadik emeleti szalagon csak férfi- és gyermekkabátok készülnek. A szalag mellett dolgozó lányok és asszonyok mindegyike egy-egy meghatározott munkaműveletet végez el. Kézről-kézre jár a sok finom szövetdarab, mindenki dolgozik rajta valamit: ki az ujját varrja, ki a zsebet készíti s mire a szalag végéhez ér — kész a ruha. Már csak a vasalás van hátra, azután a minőségi ellenőrök átnézik a kész ruhadarabokat. A zalaegerszegi ruhagyár modern gépein tizpercenkint készül el egy uj kabát vagy nadrág. A gyár egymaga látja el az egész ország szükségletét úgynevezett “hosszu- áruval.” A felszabadulás előtt a vidék egykori urai, a Teleki, Andrássy grófok és hasonszőrű papi barátaik igyekeztek akadályozni az ipar fejlődését. Zalaegerszegen például a klérus nem engedte, hogy üzemet létesitsenek a közeli gazdag olajkutak termelésének feldolgozására. Nem épült ebben a városban a felszabadulás előtt egyetlen gyár sem, s a megye nincstelenjei az országutakon vándoroltak munkát keresve. 1930-ban 2,245 munkás járt a megyében faluról falura, tizenkétezren pedig elhagyták Zalát abban reménykedve, hogy másutt jobb napok virradnak rájuk. Több és szebb ruha a dolgozóknak A Zalaegerszegi Ruhagyárban ma csaknem kétezer ember dolgozik. A gyár munkáslétszáma egy év alatt megnégyszereződött. A hatalmas ruhakombinát dolgozói a város és a környező falvak lakói közül kerültek ki. Asszonyok, lányok, akik alig egy évtizede a grófi földbirtokokon cse- lédeskedtek, százával léptek be most az uj üzem munkásainak sorába. iiiiiiiHitiiiiiimimiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMii SZARVAS községben az ötéves terv keretében eddig tüdőgondozó, csecsemővédő intézet, modern bölcsőde, diákotthon épült. Csupán a bölcsőde felállításaira 230 ezer forintot fordítottak. Kibővítették a szlovák nemzetiségű fiatalok diákotthonát is. Még ez évben elkészül a mintegy negyedmillió forint beruházással épülő szép kulturház, beépített színpaddal, könyvtárral, olvasószobával. Ugyancsak az idén fejezik be a 150 ezer forintos beruházással készülő szülőotthon építését. ★ A vallásos tárgyú szobrokat, sem Szombathelyen, sem másutt nem távolították el, hanem ellenkezőleg, számos műemlék jellegű vallásos tárgyú szobrot restauráltak az állam anyagi hozzájárulásával. LEGU.JAMÍ if g It Eh KILENC ÓVODA, huszonöt uj általános iskola nyílt meg a harmadik tervnegyedben Magyarországon és ezenkívül elkészült a csepeli 16 tantermes általános gimnázium és a pestújhelyi közgazdasági technikum is. ★ EGERBAKTÁN szép, uj tanácsháza épült az ötéves tervben. Modern kulturházat is kapott a falu, mozigéppel. A tanácsházzal szemben egész sor uj ház épült. Dolgozó' parasztok építették a takaros uj otthonokat családjaik részére. A faluban másutt is szép, uj családi házakat lehet látni. A múltban az egri érsek 3500 holdas erdejében a favágás volt itt az egyetlen munkalehetőség. Most a Borsodnádasdi Lemezgyárba és a közeli állami gazdaságba járnak dolgozni. Mindkét munkahelyre reggelenként autón szállítják a munkásokat és munkaidő után autón hozzák haza őket. Nem kell már az ország távoli vidékeire vándorolniok munka után, mint a múltban. A dolgozó parasztok gyermekei közül sokan i árnak középiskolába, s jónéhányan mentek fel Budapestre igari tanulónak. ★ Uj gazdasági útvonallal bővült hazánk vasúthálózata: átadták a forgalomnak Békés megyében a Kunágotát Kevermessel összekötő nyolc kilométeres hosszú uj vonalat. Az uj vasút nemcsak megkönnyíti a mezőgazdasági termények szállítását, hanem a környék dolgozói vasúttal juthatnak el ezentúl Lőkösházára, vagy Békéscsabára. ★ Vácott a Március 15. teret az ötéves terv beruházási kapcsán rendezték és az egykori rozzant árusitóbódék helyére a város legszebb terét varázsolták. Feltárták a teret övező műemlékek török pincéit. A gyönyörű teret november 7-én átadták rendeltetésének. ★ Hódmezővásárhelyen uj onkológiai osztály létesült, amelyet a modern orvostudomány eszközeivel korszerűen szereltek fel. A 26, ágyas uj osztályon kezelik a megye és a környék rosszin- dultu daganatos megbetegedésekben szenvedő dolgozóit. Az ország több más városában is sor kerül a rákellenes küzdelem kórházi részlegeinek fejlesztésére. A miskolci onkológiai osztály ágylétszámát például a közeljövőben 24-ről 50-re emelik. Szombathelyen pedig tiz ággyal bővítik a kórházi részlegeket. ★ A Sztálinvárosi Tüzállótéglagyárat november 7-én ünnepélyes keretek között adták át. A termelésbe most belépő üzem határidő előtti felépítése az egész magyar munkás- osztály együttes erőfeszitéseinek eredménye. Az uj üzemben mindent géppel végeznek. A Tüz- állótéglagyárnak két főgyártmánya lesz: samott- tégla, valamint szilikát-tégla és az ezeknek megfelelő őrlemény és habarcs. ★ A komlói 101. számú vájártanuló intézetben 254 fiatal lakik és tanul. Ezek a fiatalok a kétéves tanulás után, mint kitünően képzett vájárok állnak a széntermelés dolgozói sorába. ★ Borsod megyébe utazott a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) Központi Művészegyüttese, ahol a gyárak,, bányák és építkezések dolgozóinak és művészeti csoportjainak bemutatja a népi művészet csokorba kötött legszebb virágait. A Központi Művészegyüttes november 7-én a diósgyőri dolgozók előtt mutatkozott be először. Másnap Miskolcon, a Déryné-szinházban szerepelt nagy sikerrel. ★ A kompolti kísérleti gazdaságban ünnepélyesen leleplezték Fleischman Rudolf, a magyar novénynemesités úttörő kutatójának szobrát. Szobrot emeltek József Attilának i December 3-án volt 15 esztendeje, hogy St magyar nép egyik legnagyobb költője — József Attila — Balatonszárszón a robogó vonat elé ve« tette magát. A Horthy fasizmus véres bünlistá« ján vádolón áll a nagy proletárköltő neve, akit ez a bűnös, népnyuzó rendszer fiatalon öngyilkos- ságba kergetett. A magyar munkásmozgalom lelkes ifjú har=> cosai illegális összejöveteleken olvasták és szavalták a múltban József Attila osztályharcos forradalmi verseit. Nehéz küzdelmeikhez erőt és hitet merítettek- belőle. Hiába tiltották be egy-egy versét, kézzel írott, vagy titokban sokszorosított példányai kézről-kézre jártak; nevelték, harcra mozgósították a munkásokat s a többi elnyomottakat. “Mondd, mi érlel?” cimü versében látnoki szemmel megjósolja, hogy élete “a proletár utókoré”. S ez az utókor — a dolgozók Magyarországa — valóban teljes szivvél-lélekkel magáénak vallja József Attila költészetét. A kiváló képességű, zseniális fiatal költőt a régi világban eltanácsolták a szegedi egyetemről, mert őszintén megírta az igazat a munkások szenvedéseiről. “Ön, amíg szóból értek én — nem lesz tanár e földtekén” — jelentette ki öntelten dr. Horger Antal “tanár ur”. Az úri Magyarország a pestisnél jobban félt a nép feltörekvő, tehetséges fiaitól —- s József Attilából nem lehetett nyelvtanár egy akkori középiskolában. A költőt, a nép nevelőjét, a dolgozók igazságainak megszó- laltatóját azonban ezek a rövidlátó urak nem tudták elnémítani. “Én egész népemet fogom — nem középiskolás fokon — tanítani” — irta “Születésnapomra” cimü versében s-ma valóban az egész nép, szeretett és érdeme szerint nagyrabecsült költője. Halálának 15. évfordulóján Budapesten felállították József Attila szobrát. Ez az első szobor Angyalföldön, ebben a nagy munkáskerületben. A szobor leleplezési ünnepségén Darvas József közoktatásügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. “A költő álma megvalósult: szabad és független országban él és alkot e nép” — mondotta a többi között. Illllllllllllllllllllllllllllllflllllllllllllllll um, un ||l||!,,illl,|,l|||ill|4i||||ll|l|l|l(ll||ltllll|l iiHHUHI! BÉKÉS MEGYE gépállomásai harminc da rab uj G-35-ös erőgépet kaptak. A gépeket elsősorban azoknak a gépállomásoknak juttatták, mer lyek körzetében a dolgozó parasztság többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Az orosházi gépállomás fiz G-35-ös erőgépet kapott elő- hántós ekével felszerelve. A szeghalmi járás gépállomásai 12 uj erőgépet kaptak. Bucsa, füzesgyarmat és Kőrösladány gépállomásai pedig egyenként négy esőgéppel gazdagodtak. ★ A MISKOLCI Sztálin-uti uj általános iskola falai napról-napra magasabbak lesznek. Az iskola tornatermében légfütő berendezés működik majd, amellyel meleg levegőt bocsátanak a csarnokba, mialatt kiszivatják az elhasznált levegőt és a) felszálló port. A tervezésnél és az építésnél gondoskodtak arról is, hogy valamennyi szakkörnek külön helyisége legyen. Az iskolában világos napközi otthont is építenek. Vetkőző- és fürdőhelyiségek, zuhanyozók egészítik ki az uj iskola pompás felszerelését. ★ Szabolcs-Szatmár megyében — amely még nem is olyan régen futóhomokjáról volt nevezetes — már növekednek az első uj erdők. 1950-ben csaknem 400, 1951-ben 2100 hold területen kötötték meg erdővel a homokot, - az idén pedig 2800 holdon ültetnek erdőt. Az ötéves terv idején mintegy 5300 hold földön 22 millió facsemetét ültetnek el a megyében. Az állam eddig 6 és félmillió forintot fordított a szabolcsmegyei uj erdők telepítésére. Az erdősítésben élenjárnak a megye termelőszövetkezetei, amelyek tudják, hogy az erdősítés, a mezővédő erdősávok nagyobb termést segítenek elérni.
