Reformátusok Lapja, 1971 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1971-04-01 / 4. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 7 Püski ugyanis abból indult ki, hogy a magyarságnak a hagyományait, múltját, zárt kultúráját, hitét, vallását őrző parasztság volt a megtartója századokon keresztül. Olyan irodalmat kell tehát kiadni, amelyet olvas a nép s amelyből a magyarság többi társadalmi rétege megismeri a népet. Egységes nemzetet csak így lehet alkotni, amely szembeszállhat a történelem viharaival. Püski tehát elkezdte kiadni a könyveket. Megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót. De az embereket rá kellett nevelni az olvasásra, az irodalom szeretetére. Megalapította a Magyar Élet Könyvbarátainak Társaságát. Olyan terjesztő hálózatot épített ki, amelynek megszállott misszionáriusai voltak. Diák- és parasztfiatalok, tanárok, papok, akiknek a lelkét megfogta az új ország építésének víziója. Csodálatos élmény volt a harmincas évek végén vagy a negyvenes évek elején járni a magyar falut s látni a parasztházakban, hogy szaporodnak a könyvek, Ady Endre, Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Németh László, Illyés Gyula, Erdélyi József, Sinka István és annyi más magyar és erdélyi magyar író könyvei. És hogy olvasták, vitatkoztak felette, lélekben és szellemben építettek egy új országot. Mi magyar reformátusok büszkék lehetünk arra, hogy egyházunk ifjúsági mozgalmai, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület, a Magyar Evangéliumi Diák- szövetség, a Soli Deo Gloria Szövetség, a magyar református ősi kollégiumok és iskolák ott állottak Püski Sándor mögött. Mint ahogy egyre nagyobb mértékben bekapcsolódtak katolikus testvéreink is, a Katolikus Legény- és Leányegyletek, a piarista és benedekrendi iskolák. Még a régi meddő feleke- zetieskedést is oszlatta, tűntete az új áramlat. Irodalmi esték és könyvnapok százait rendezték országszerte, és Szárszón a híressé vált nyári író-olvasó táborozásokat. Püskiék lakása a Ráday utcában, a budapesti Református Teológia tőszomszédságában irodalmi központ és szállás lett. Ma már tudjuk, ha a könyörtelen történelem nem gázol bele a Hitler-Sztálin által kirobbantott háborúval, Magyarországon egy új, emberibb, ma- gyarabb, igazabb és demokratikus ország épült volna. Ez az ország már ott élt fiatalok és idősek ezreinek a szívében. És ennek az országnak az építésében Püski Sándornak oroszlánrésze volt. Tulajdonképpen a reformátorok örökségét hordozta ő magában. Misztótfalusi Kis Miklós, Holtai Gáspár, no meg az öreg Károlyi Gáspár, Bibliánk nagy fordítója, örökségét. Azok papok és nyomdászok voltak, de a hit és kultúra terjesztésének éppolyan megszállottjai, mint Püski Sándor. A második világháború után nem sokáig folytathatta munkáját. Őt is, mint az országot, elsorvasztotta a sztálinista diktatúra. Amerikában folytatni tudja-e ezt a nagy missziót? Feleljen erre az amerikai magyarság! Kiss Sándor A befordított hallerkeői Haller címer — Dr. gróf Haller István halála alkalmából emlékező szavak — Március 22-én, reggel nyolc és fél órakor, a clevelandi Egyetemi Kórház Hanna House nevű épületében megállt egy igazán nemes magyar szív dobogása. Meghalt Dr. gróf Haller István a szerető szívű és mindenki által viszont szeretett tökéletes magyar. Egy messze-szóló hangal némább lett a magyar élet. Egy eleven, ékes színnel halványabb lett az életünk. Haller István nemcsak egy érző szívű, igaz magyar volt közöttünk; vezető hanggal, mindig biztos iránnyal, mérhetetlen hűséggel: hanem Haller István valóban prototipus volt, magyar sors-tragédiánk megtestesítője, fájdalmas hordozója, hitvalló képmása. Amikor a Magyar Debrecen Református Nagytemplomában lezárt koporsója mellett ténylegesen is befordíttatott a hallerkeői gróf Halierek ősi címere, mivel vele lezárult egy nyolc évszázadra visszanyúló ősi családfa ő oldalán virágzott férfi-ága, valójában egy fényes fejezet végződött be a magyar História nagy Könyvében, legendás arckép csarnokában. A hallerkeői gróf Hallerek családfájának a reformáció korától két hatalmas ága volt: az egyik római katolikus és a másik református. Ő a református ágnak végső hajtása volt, aki a történelmi Bethlen Kata-i ágnak nemcsak vér szerint, de lélek szerint is hűséges hordozója maradt. A cikk írójának megadatott az a kitüntető szerep, hogy ennek az Erdélyből felső Magyarországra szakadt ág mai élettartalom alatti szereplőit személy- szerint is nemcsak ismerte, de velük hat évtizeden át élő közösségben is volt. Haller Istvánhoz gyermekkori őszinte barátság fűzte. A Haller kúrián gyakorta volt szívesen látott vendég és sorstragédiájuk minden örömében, mely kevés volt, és minden gyászában, mely mérhetetlenül sok volt, tényleges részt vevő lehetett. Az édesapa: Dr. gróf Haller József élete végéig miskolci református egyházunk főgondnoka, sok egyházi fő-tisztség világi hordozója, sokunknak érettségink alkalmakor kormánybiztos elnöke volt. Mindenki által, nejével együtt, őszintén szeretett régi, meleg szívű főnemes volt. Mindkettő temetése Miskolcon, melyeken ténylegesen is részt vett a sorok írója, örökre felejthetetlen példás megnyilatkozása volt a párját ritkító tiszteletadásnak. Valamint az volt Haller István ifjúkorban elhunyt egyetlen testvérének, Elemérnek, a temetése is. És mennyire annak bizonyult az ő itteni, szülei sírjától oly messze lefolyt, itteni végső búcsúzása is az Óceánnak ezen az oldalán. A második világháború forgószele elrabolt tőle magyar földön mindent: nemesi címet, nagy méltóságot, kúriát, nagy vagyont, ősi földnek hatalmas
