Reformátusok Lapja, 1970 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1970-04-01 / 4. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 7 A walesi bár doh Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Vélsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak! ... ti vélsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim -— Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég vélsz urak; Orcáikon mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. — Ajtó megöl fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. “Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te teted ezt!” Máglyára! el! igen kemény — Parancsol Eduárd — Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifjú bárd. “Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. “Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!...” S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez ige hallatik: “Elhullt csatában a derék — No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. “Emléke sír a lanton még — No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd.” Meglátom én! — S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegül, Minden vélsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. — S Edwárd király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se bírta mondani Hogy: éljen Eduárd. — Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: “Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik.” Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. (1857) Arany János HÍREK St. Louisban 1970. márciusában ki­lenc amerikai protestáns egyház ki­küldöttei megszavazták a 25 milliós “Church of Christ Uniting” egyház megszervezését. A terv kb. két év múlva kerül a gyülekezetek elé meg­szavazásra. Az új egyházban az egy­házkerületek élén — mint odahaza — püspökök lesznek. * Franciaországban 18 ezer római katolikus, nagyobbára műemlék-jelle­gű templom áll üresen. A kormány felhívta a községek elöljárósága fi­gyelmét, hogy őrizzék a templom mű­kincseit. * A Keleti Egyházmegye Woodbridgen jólsikerült Virágvasárnapi Konferen­ciát rendezett, április 12-én pedig South Norwalkon egyházmegyei gyű­lést tart. * A Kálvin Egyházkerület folyó hó 27-29 napjaiban Ligonierban tartja évi rendes gyűlését. Halálozás Lapunk egyik hűséges olvasója, ne­mes Szilágyi Ferenc, 75 éves korában, hosszú betegség után elhúnyt Richard Center, Wisconsinban. Hamvait, kí- sánsága szerint, Marosvásárhelyen, Erdélyben hántolják el. Gyászolják: leánya, nemes Szilágyi Ildikó, öccse, nemes Szilágyi Olivér és sógornője, nemes Szilágyi Rút. A család gyá­szában osztoznak lapunk olvasói és szerkesztősége. Legyen álma csendes a drága erdélyi temetőben!

Next

/
Thumbnails
Contents