Reformátusok Lapja, 1970 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1970-04-01 / 4. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA Tájékoztató körlevél és kérdőív a magyar református ökumené ügyében Kedves Szolgatársam! Mióta a történelmi Magyarország határain kívül élő magyar reformátusok legnagyobb egyházi szervezetének elnöki tisztét hordozom, mindig égő kérdésként kínzott a magyar református ökumené ügye. Ebben a levélben hadd foglaljam össze ennek okát és kérjem kibontakozásához szíves segítségedet. A HÁTTÉR A Magyarországi Református Egyház 1933. évi III. t.c. 9. paragrafusa szerint “a Magyarországi Református Egyház Istentől rendelt feladata idegenbe szakadt híveink gondozása mindenütt, ahol azt a körülmények szükségessé teszik és a nemzetközi viszonyok megengedik..Ennek értelmében a második világháború előtt történtek is próbálkozások ez “Istentől rendelt feladat” komolyan vételére, de az Egyetemes Konvent 1948 tavaszán Dr. Dienes Barna előtt kifejezte, hogy törvénybeli elkötelezettségének e tekintetben belátható időn belül nem fog tudni eleget tenni. Éppen ezért a németországi és ausztriai Református Lelkigondozó Szolgálat Elnöksége, Nagy Sándor és Soós Géza vezetésével elkészítette az “Emigrációs Magyar Református Egyház” szervezeti szabályzatát 1951-ben. (Később a név “Szórványban Élő Magyar Reformátusok Egyháza” lett.) Mivel ez a tervezet elevenen belevág problémánkba, hadd jegyezzük itt meg, hogy a SZEMRE feladatának tekintette a nyugati világba szakadt magyar reformátusok lelkigondozását, a lelkészi utánpótlásról és világi munkások megfelelő kiképzéséről való gondoskodást, az egyházi képviselet ellátását a magyar emigráció szellemi- és kul- túrális-célú megnyilvánulásainál, és általában véve mindazon egyházi tevékenység végzését, melyet a Magyarországi Ref. Egyház törvényei előírnak az idegenbe szakadt hívek lelkigondozásának és a világ evangéliumi egyházai által végzett külmissziói munkában való részvételnek kötelességéről. Hangsúlyozták, hogy a kettős egyháztagságot fogadták el alapelvül, mert senkit sem akartak valóságos gyülekezetéből kiszakítani. Vagyis a SZEMRE-nek tagjai lehettek gyülekezetek, missziói egyházi szervezetek, lelkészek, egyházi munkások, illetve hívek, akik csatlakozásukat az egyház intéző szervének a Konszisztóriumnak írásban bejelentették. Maga a Konszisztórium az országokként kiküldött egy egyházi és egy világi képviselőből állott, akik lehetőleg évente egyszer egy alkalmas helyen találkoztak az emigrációs egyház összes fontosabb kérdéseinek a megbeszélésére. A Magyar Evangéliumi Világ- szolgálatot a maga missziói szervének tekintette és elsősorban ezen keresztül juttatta el tagjaihozz az egyházi sajtó termékeit. Szervezetileg a SZEMRE a Presbiteri Világszövetségbe kívánt tartozni, s büszkén hivatkozott arra, hogy Brunner Emil nagy örömmel vállalta képviseletüket a világ református egyházai előtt. Működése határidejéül azt az időt szabta meg, “amíg a Magyarországi Református Egyház teljes cselekvési szabadságát visszanyeri és gondoskodását a nyugati világba szakadt magyar református hívekre szabadon ismét kiterjesztheti.” Tudtommal e terv a maga teljességében sohasem valósult meg. Soós Géza még 1951-ben az Egyesült Államokba vándorolt ki, s nem sokkal később mind ő, mind Nagy Sándor megérkeztek ama hazába, melyből nincs kivándorlás... 1954-ben ugyan megalakult a Magyar Református Világszövetség, mely 1957-ben kimondotta a SZEMRE feloszlatását, de átütő erejű szolgálatot végezni mindmáig nem tudott. A JELEN ÉRDEKLŐDÉS Az utóbbi időkben újabb érdeklődés nyilvánul meg a magyar református ökumené iránt. Kétségtelenül oroszlán-része van ebben Daróczy Sándornak, aki a Bethlen Naptár lapjain igyekezett évről-évre áttekintést adni az öt földrész 26 országában szétszórt magyar reformátusok helyzetéről és létkérdéseiről. Különösképpen a legutóbbi két évkönyvben találunk sürgető hangokat. Természetesen nemcsak a Bethlen Naptárban jelentek meg magyar református ökumenét sürgető cikkek, hanem másutt is; és nem mindegyik megnyilatkozás állott meg a sürgetésnél. A Latin-Amerikai Magyar Ref. Egyházak őrállói például “Nyílt Levél”-ben fordultak a Szabad Világ Magyar Ref. Egyházainak vezetőihez ilyen szavakkal: “Ha meg nem inted a te atyádfiát, annak vérét a te kezedből kérem számon. Elérkezett a cselekvés ideje. Létre kell hoznunk a Magyar Református Egyházak munkaközösségét. Sürgősen szükséges az, hogy felmérjük az egész területet a megsegítés szempontjából. Tarthatatlan, beteg, felelőtlen állapot az, hogy a legjobb viszonyok között élő, nagy, erőteljes gyülekezetek gondja csak a körül forogjon, hogy kacsalábon forgó összkomfortos módon rendezkedjenek be, s ugyanakkor nagy területen, sürgetős misszióval bajlódó egyházaink elemi gondokkal viaskodnak reménytelenül. Ez szinte analógiája a világ fejlett és fejletlen országai közötti viszonynak. Arra kérjük és intjük a felelős egyházi vezetőket, hogy ne fussanak el ez elől a felelősség elől. Az Úr ennek a nemzedéknek tette a vállára a szabad világban szétszórt magyar református egyházak összefogásának a dolgát...” (“Magvető”, 1969. május). Nos, ha indokolnom kellene e levél megírásának szükségét, ez az idézet (és több ehhez hasonló) mindenkit meggyőzhet arról, hogy súlyos károk nélkül e kérdést tovább halasztani nem lehet. Éppen ezért hadd kérjelek benneteket arra, hogy az itt következő kérdésekre igyekezzetek megfelelni tárgyilagosan, adatszerűén, hitetek és látásotok szerint, felelősségetek teljes tudatában. TENNIVALÓINK KERETE 1. Ha szükségesnek látod a Magyar Református Ökumené szorosabb ápolását, milyen teológiai, morális, gyakorlati indoklással látod azt szükségesnek? Ha nem, miért nem? Milyen veszedelmet, kísértést látsz egy ilyen próbálkozásban? 2. Milyen természetűnek látod a Magyar Református Ökumené megszervezését? (a) Név. (b) Feladata, (c) Munkaterülete, (d) Tagok, azok jogai és kötelességei. (e) Vezetők neve, száma, összetétele, időtartama. (f) Gyűlések, kapcsolatok ápolása, (g) Tá- gabb kapcsolataink világszervezetekkel, Magyarországi Református Egyházzal. 3. Hogyan gondolod el a Szervező Bizottság megalakulását? Kikkel, hol, mikor? 4. Az egyetemes magyar reformátusság szempontjából melyek azok a konkrét feladatok, amelyeket a legsürgősebbnek látsz? Hogyan látod azokat megvalósít- hatóknak? Milyen szerepet vállalsz azok megvalósításában? 5. Látásod szerint milyen feladat várna a Magyar Református Ökumenére a világ magyarságának jelenlegi helyzetében ?
