Reformátusok Lapja, 1970 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 3 Boldog új esztendőt, magyarok! Újesztendő hajnalán, remélem, magyar testvér, bárhol is vagy e világon, elsóhajtod velem együtt a régi vágyat: “Balsors, akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt..De jó is lenne már egy víg esztendő, egy boldogabb korszak kezdete! Újesztendő kezdetén három szomorú eseményre hívom fel figyelmedet. Remélem, nemcsak most, hanem állandóan gondolsz reájuk. Ötven esztendővel ezelőtt feldarabolták szép hazánkat, s ezzel nemcsak Középeurópa, hanem a világ békéjét is megrontották. Nemcsak a magyar vérzett el azóta háromszor is, hanem azok is véreztek, akik hamis tanúsággal, vagy fegyverrel győztek. A magyar rab, vagy földönfutó lett. A mi hazánk­ban mások 50 éves jubileumot ünnepelnek, nekünk odahaza még asszisztál­nunk is kell ehhez. Trianonnak magyarok számára csak egy jelentése lehet, ami a jelentése is: Nem, nem, soha! Huszonöt évvel ezelőtt szintén háborúban volt az ország, s azóta meg­szállás alatt van. Az új évben a “felszabadulás” 25 éves évfordulóját ünnepük. A csonka haza “szabadságát” szögesdrót és őrtornyok védik. Állnak már a Potemkin falak, már pengetik lantjaikat a lojális “pesti bárdok”, lesz nagy dínom-dánom, pedig az ünnepség lényegében “tetemrehívás”.. . Nem koppan Lehel kürtje__és tapsolni fog a “fogoly lengyel...” Nyugatról “csatlós”-nak mondanak, keletről “megbízhatatlan”-nak, hiszen ezért kell a baráti “ké­szültség,” * mi kívül és belül egymást rágjuk, s fajtánk pusztításában túlte­szünk az ellenségen.. ! Az újabb 25 esztendőben ért el a legnagyobb veszedelem! Az új “földin­dulás”-ban nem az “egyke” halt meg, hanem még meg sem született! Az új gazdasági rendszer kitépte a magyar lélek gyökereit. Az “elsodort falu” a városokba zsúfolódott, ahol nincsen számára hely. Míg körös-körül szaporo­dik minden náció, addig fogy a magyar nemzet. A fellegekig dicsőített ma­gyar anya nem engedi világra jönni gyermekét — problémáját megoldja az államvédjegyezett abortusz! Szilveszter ködbevesző éjszakáján de sokan kí­vánnak “Boldog újévet” egymásnak, de csak egymásnak, mert gyermek nincsen! Jön a holnap, de nincs virradata, kelhet a nap, de nem lesz sugara... Ezer éve őrzött hazánkban nem lesz holnap, nem lesz jövendő, mert megölte a gyermekkacagást az abortusz. . ! Otthon üres a bölcső, itt nyikorog a ke­resztelőmedence zára. . . Boldog újévet, magyarok. . ! Mohi, Mohács, Világos és Trianon nagy véráldozatai után maradt még, aki poraiból felépítette az országot... Az abortuszba belepusztul az ország. Az abortusz után az se marad, aki a holtat megsirassa, eltemesse.. ! És méltán, mert aki saját gyermekét, jöven­dőjét, becsületét, hitét és hazáját pusztítja el, meg sem érdemli, hogy valaki megsirassa, eltemesse! Nem érdemli meg, hogy a hazai földben nyugodjék, hanem csak azt, hogy tetemét megemésszék a mezei vadak és az égi mada­rak. .. ! ! ! Trianon, és az azóta eltelt időre a megoldás, a feletet : a hit, a reménység és a gyermek... Isten eddig is megtartott, ezután sem fog magunkra hagyni bennünket. A múlt századaiban az egyházból indult ki a megújulás, s hatotta át a nemzetet. Megújulás most is csak az egyházon át várható, odahaza, közöt­tünk és széles e világon! Sok vérünk húllott, sok vérünk fog még hullani, sokan kerülnek közü­lünk rabságra, sokan elszélednek, de maradjon olyan is, aki megmarad, aki győz, akié lesz az új, szabad Magyarország, az élet és a várva-várt “víg esztendő. ..” Boldog újesztendőt, magyarok! ! ! ADJON ISTEN A MAGYARNAK ... Adjon Isten a magyarnak jó napot, Akit a sors oly sokáig vert-csapott; Adjon Isten a magyarnak ami kell. Ami jót csak bírni óhajt a kebel! < Adjon Isten a magyarnak szép jövőt. Hősi sugártermetéhez ép erőt; A magyar szó, s a magyar jó hírneve Szerte széles e világot zengje be! Losonczy László HA FÉRFI VAGY ... Ha férfi vagy, légy férfi S ne hitvány, gyönge báb. Mit kény és kedv szerint lök A sors idébb-odább. Félénk eb a sors, csak csahol; A bátraktól szalad, Kik szembeszállnak vele... Azért ne hagyd magad! Ha férfi vagy, légy férfi S ne szád hirdesse ezt, Minden Demosthenesnél Szebben beszél a tett. Építs vagy ronts, mint vihar S hallgass, ha műved kész, Mint a vihar, ha megtevé Munkáját, elenyész. Ha férfi vagy, légy férfi. Legyen elved, hited És ezt kimondd, ha mindjárt Véreddel fizeted. Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad; Hadd vesszen az élet, ha A becsület marad. Ha férfi vagy, légy férfi, Függetlenségedet A nagy világ kincséért Árúba ne ereszd. Vesd meg, kik egy jobb falatért Eladják magokat. “Koldusbot és függetlenség!” Ez legyen jelszavad. Ha férfi vagy, légy férfi. Erős, bátor, szilárd; Akkor, hidd, hogy sem ember, Sem sors könnyen nem árt. Légy tölgyfa, mit a fergeteg Ki képes dönteni, De méltóságos derekát Meg nem görbítheti. Petőfi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents