Reformátusok Lapja, 1969 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1969-08-01 / 8-9. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA A United Church of Christ bostoni közgyűlése A két évenkénti közgyűlés június hó 25-én nyílt meg, jelszava: “Engedelmesség Krisztus iránt: Igazságosság—Kien- gesztelődés”. A megalakulás formaságai és az üdvözlések után Dr. Herbster elnök megnyitó beszéde lett volna soron. A közgyűlés első idejét azonban az ismert Forman-ügy vette igénybe “black manifesto”-jával és érthetetlen követeléseivel. így az elnök hatalmas beszéde, amit “Interrobang”-nak nevezett el (az írógépeken újabban a kérdőjel és a felkiáltójel között elhelyezett kereszt jelről), csak másnap délelőtt hangzott el. Sok fontos ügy kerül a közgyűlés elé, mondotta az elnök, amikre a közgyűlésnek meg kell adni a választ. Erős egyházra van szükségünk, erős hitbeli közösségre, hogy erősítse vallásos életünket és keresztyén nevelést adjon gyermekeinknek. A lelkipásztori vezetéshez hozzá tartozik az ifjúság teljesebb bevonása, a szemináriumok emelése és a lelkészi továbbképzés, ahogy ez a modern élet minden ágában látható. De egyúttal szükséges, hogy a lelkész megfelelő jövedelmet kapjon, és biztonságot nyerjen kiterjedt biztosítással és megfelelő nyugdíj igénnyel. Az elnök erélyesen visszautasította a Forman-féle akciót, mint az emberi testvériességgel ellenkezőt, és az egyház elkötelezettségének téves értelmezését, mert az egyház valamennyi nép igazságosság és szabadság iránti jogát támogatja és hirdeti. Mint hogy a világ-missziói munkát fejleszteni kell, és szükség van az egyház hírszolgálatának kiterjesztésére, lényegesen nagyobb támogatásra van szükség, mint amennyit eddig kapott, nehogy anyagiak hiányában az egyház feladatait ne tudja teljesíteni. A közgyűlés ismételten ünnepelte az elnököt, aki hat évi szolgálat után távozik állásából és egyben programját sorozatos határozatokkal tette magáévá. Miután Dr. Herbster nem volt újra választható, az új elnök megválasztására került a sor. A három jelölt közül Dr. Robert V. Moss a lancasteri (Pennsylvania) szeminárium elnöke, nyerte el a fontos megbízatást. Az egyházi és világi életben kifejtett munkásságával Dr. Moss kiérdemelte a bizalmat és a közgyűlés nagy többséggel (437 szavazat 719 szavazatból) vele együtt a teljes Calvin Synod delegáció őmellé állott. A gyűléseket, az egy közbeeső vasárnap kivételével, az elfoglalt helyekből és a leadott szavazatokból ítélve, a delegátusok úgyszólván teljes létszámban látogatták. Az első napokon a bizottságok munkálkodtak. Én ezúttal is a Health and Welfare Division-be voltam beosztva, amely 80 intézmény ügyeit viseli szívén. A bizottság javaslatai a szegények és kisebbségek jobb egészségügyi ellátására, a világi hasonló intézményekkel való tökéletesebb együttműködésre és az egyházak és egyházkerületek támogatásának fokozására irányultak. Kovács Albert testvérünk a szavazatszedő bizottság fárasztó munkájában vett részt, és felszólalásában kiemelte, hogy a USA milyen sok tekintetben a legjobb ország a világon. A közbeeső vasárnapon a General Synod az Old South Church-ben tartott istentiszteletet, a délután folyamán pedig az említett régi, 1669-ben alapított egyház, a Symphony Hallban látta vendégül a közgyűlést, ahol a Chorus of Musica: Miller-Nelson “What is the Man” című darabját adta elő. A műsor folyamán a megjelenésben akadályozott Brooke szenátor beszédét olvasta fel megbízottja. A szenátor elismerőleg hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormány, az államok és helyi közületek több mint 50 billió dollárt fordítanak a szegénység elleni küzdelemre és állást foglalt a gyakran hallott túlzott követelések ellen. A közgyűlésnek alkalma volt egy másik komoly, tárgyilagos és értékes beszédet meghallgatni. Yost nagykövet, aki az UN-nél képviseli országunkat, ismertette az elnök erőfeszítéseit a vietnami háború befejezésére, azzal azonban, hogy a megegyezéshez és á béke helyreállításához mindkét oldal hozzájárulása szükséges. Maga a közgyűlés is egyik hátározatában elismerte és értékelte az elnök lépéseit a béke helyreállítása érdekében. A teológiai nevelés fontosságát nézve a közgyűlés egy 15 tagú bizottságot alakított, amely 1970-re 350,000 dollárt kap rendelkezésre. A szegénység elleni küzdelem és a kisebbségek, elsősorban fekete testvéreink támogatása érdekében, számos döntést hozott a közgyűlés. Az American Missionary Association évi 1,000,000 dollárt fog kapni és tagjainak többsége és elnöke néger lesz. A Racial Justice Commission, amely a Committee on Racial Justice helyébe lép, Vi millió dollárral dotálva többségében (15 tagból 8) néger tagokból fog állni. Az egyház pénzei részben néger pénzintézeteknél helyeztessenek el, és tanulmányozni fogják egy fekete egyetem, nyomda és földvásárló pénzintézet létesítéséhez adandó messzemenő segítséget. A fiatalságot is felkarolta a közgyűlés és úgy határozott, hogy a delegátusok, akik ezután 4 évre lesznek megválasz- tandók, 20%-a 30 év alatt legyen. Számos politikai jellegű határozat született meg, így többek közt a vietnami háború, a katonai sorozás, az ABM és a MIRV elleni állasfoglalások. Főleg ezekben a kérdésekben ütköztek ki az ellentétek, amik olykor legalább a szövegezésben némi kiegyenlítődésre találtak. De még mindig maradt elég ellentét úgy, hogy számos megjegyzés hangzott el, hogy a “crisis in the nation” jelszó eltúlozott és inkább a “crisis in the Church” jelei mutatkoznak. Bütösi János elnökünk felszólalásában mérséklésre intette a közgyűlést, amit igen sokan nagy helyesléssel vettek tudomásul. Végül még meg kell említenem, hogy az új énekeskönyv is megbeszélés tárgyát képezte (énekeinknek helyet kérjünk!), és nem maradt említetlenül a nagy egyesülés mikénti haladása és ezzel együtt a püspöki kérdés, amikor is az előadó megjegyezte, hogy még sok nehézség van, de egy biztos, hogy a püspökség elfogadása nélkül únio nem képzelhető el. A több mint 700 delegátus és kb. 2,000 visitor által látogatott közgyűlés vallásos életünk hatalmas és szép megnyilvánulása volt, és tegyük magunkévá felhívását, amellyel feladataink kiértékelésére és komoly munkára buzdította delegátusainkat és az egyház minden tagját. Dr. Moór Artúr 2EBi2f2f2Q!2i2i2Eäi2Q!2e2£iQ?25ii2Eäi2e2i2!2QQi2i2i2I2EäQBGlf3QQQQra2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS LELKÉSZ EGYESÜLET 1969. szept. 1-3-ig Ligonier, Pa.-ban tartandó gyűlésének PROGRAMJA: Szept. 1. Hétfő este 8—IRODALMI EST. Ignácz Rózsa előadása. Bevezetőt mond: Dr. Harsányi András — KÖRÖSI CS. SÁNDOR NYOMÁBAN. Vetítettképes előadás. Tartja: Dr. Harangi László. Szept. 2. Kedd 9:30—ELNÖKI MEGNYITÓ. Csutoros István elnök. 9:35-10—ÁHÍTAT. Dr. Bütösi János 10-10:30—ELNÖKI JELENTÉS. Csutoros István. PÉNZTÁRI JELENTÉS-TITKÁRI JELENTÉS. BIZOTTSÁGOK KINEVEZÉSE. 10:30-12:30—Előadás megbeszéléssel: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÜJ TÖRVÉNYKÖNYVE. I. Tartja: Bertalan Imre. Felkért hozzászólók: Ábrahám Dezső, Bütösi János, Hamza András, Pándy Sz. László. EBÉDSZÜNET. 2-3:30—Előadás megbeszéléssel: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÜJ TÖRVÉNYKÖNYVE. II. Tartja: Dr. Baksa Csaba. 3:40—KRISZTUS NYOMDOKAIN. A mai Szentföldről tart előadást: Dr. Pokoly László. SZ1V-TÜDÖGÉP ERDÉLYNEK. Beszámoló. Tartja: Babos Sándor és Szigethy Béla. LÉLEKBEN FIATALON: Fazekas Sándor. Vacsora. 7:30—ZENÉS EST Adám Jenő vezetésével. DENOMINACIÓS GYŰLÉSEK. LELKÉSZFELESÉGEK GYŰLÉSE. Szept. 3. Szerda 9:30—ÁHÍTAT: Hamza András. 10- 11—Előadás: KERESZTYÉNEK ÉS TECHNOLÓGUSOK. Tartja: Dr. Harsányi András. 11- 12—BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK, VÁLASZTÁSOK, BEZÁRÁS.
