Reformátusok Lapja, 1968 (68. évfolyam, 8-12. szám)
1968-08-01 / 8-9. szám
2REFORMÁTUSOK LAPJA Megkezdődött a tanítás “A bölcsesség kezdete as ürnak félelme.” — Péld. 9:10. Az új iskolai év, és az új iskolaszerek beszerzése boldog izgalommal tölti el a tanulás útjára indulókat. A könyvek, füzetek, írószerek birtokba vétele, használata aztán megszokottá válik. A tanulásra való felkészítésben és felkészülésben nem feledkeztünk-e meg valamiről, ami a szülő és gyermek számára egyaránt fontos és nélkülözhetetlen? Mindenki szeretne bölcs lenni, bogy a különböző helyzeteket helyesen tudja felmérni, kiértékelni. Szeretnénk bölcsek lenni, hogy helyesen tudjunk választani, mikor arra kerül a sor. Szükséges az iskolázottság, s ha magunk csak korlátolt mértékben tehettünk szert az ismeretekre, szeretnék, ha gyermekeink tanultabbak, bölcsebbek lehetnének. Ezért járatjuk őket iskolába, egyetemre, s minden áldozatot meghozunk, csak, hogy ők előbbre jussanak az életben, többre vigyék, mint mi, sikeresebb és könnyebb legyen az előrehaladásuk. Nagy igyekezetünkben valahogy megfeledkezünk arról, hogy a bölcsesség kezdete az Úr félelme. Nem menekülő félelem ez az Űrtől, hanem elfogadása annak, hogy engedetlenségünk miatt büntetés vár reánk. De éppen abban van az Űr emberileg felfoghatatlan nagysága, hogy bűneink, engedetlenségünk ellenére is szeretni tud bennünket, és vezetni akar a bölcsesség utján. As Isten ismerete és a világ ismereteiben való gyarapodás nem ellentétes, az egyik nem zárja ki a másikat. És gyarapodott testének és lelkének állapotában... Amikor gyermekeinknek az új iskolai év megadja a lehetőséget a bölcsességben való növekedésre, vájjon megteszünk-e mindent a lelki növekedésre, s úgy segítjük-e őket, hogy közben magunk is növekedjünk? Az okos ember holtig tanul—szoktuk mondogatni. Nem szégyen az, ha mindig tanulunk. Csak akkor tudjuk gyermekeinket, ifjainkat tanítani, ha az egyedüli Tanítómestertől alázatosan, naponként igyekszünk megtanulni, hogy mit kell cselekednünk. Csak akkor rendeződhet viszonyunk az ifjabb nemzedékkel, ha először Istennel való kapcsolatunk rendeződött. Ez pedig nem egyik napról a másikra elvégezhető házi feladat, hanem az egész élet feladata. Legyen az Ige vezetése érezhető és látható akkor, amikor tanulunk, hogy alázattal taníthassuk azokat, akiket az Űr reánk bízott. Ámen. Király Zoltán _________REFORMÁTUSOK LAPJA_________ August - September, 1968 — Volume 68, No. 8-9 Published Monthly except June-July and Aug.-Sept. when bi-monthly. Editor-in-Chief: DR. JOHN BUTOSI, Synod President Editor: REV. FRANCIS VITÉZ 493 Amboy Ave., Perth Amboy, N. J. 08861 Phone: (201) 826-3513 Office of Publication: Bethlen Freedom Press, Ligonier, Pa. 15658 Second class postage paid at Ligonier, Pa. 15658. Subscription—Előfizetés: évi $3 yearly. Örökkévaló Isten, Édesatyánk! Hálaadással köszönjük meg Neked, hogy egyszülött Fiadat szabadítóul adtad, s az örök életre tanítóul küld- ted el hozzánk. Légy áldott, hogy nemcsak elhívtál bennünket, hogy a tieid legyünk, hanem tanítottál is Általa, hogy megismerjük nagyságos dolgaidat, s kereső szemeinkkel betekintést nyerhessünk szent titkaidba. Áldunk Téged, hogy ősatyáink hallgattak szent Fiad szavára. Áldunk Téged, hogy már atyáinkhoz a mi nyelvünkön szóltál a reformációban, s ők, a Tőled hallottak hirdetésére és tanítására egyházakat szerveztek, templomokat és iskolákat építettek, amelyekben a főtantárgy az Ige, a Te beszéded, a biblia volt. Légy áldott hazai, ősi, nagy iskoláinkért, kicsiny falvak apró tantermeiért, hívő szülőkért, hitvalló lelki- pásztorokért, hűséges tanítómesterekért, akiknek ismeretlen és ismert neveit hálaadással hozzuk Eléd imádságunkban. Atyánk, légy áldott, hogy hazulról idegenbe szakadt néped magával hozta tarisznyájában a bibliát, énekeskönyvet és imakönyvet, és nagy neved dicsőségére egyházakat szervezett és templomokat épített hazafelé tekintő szemekkel, hogy magával hozott örökségét megőrizze, s templom alatti iskoláiban—Ige alatt—nevelje Neked az új nemzedéket. Légy áldott, hogy annyira megerősítettél és megáldottál, hogy ez a new brunswicki magyar református szent és nemes gyülekezet ezt a új szentélyt, egyházad veteményeskettjét, az ifjú lélek formáló műhelyét emelhette, hogy benne Neked nevelje gyermekeit, ifjúságát a Te rendelésed szerint edzze, a felnőtteknek drága lelki erőssége legyen, s a kiművelt, hívő, szabad, keresztyén lélek eszméjét hirdesse minden más elnyomó vallásos és istentelen áramlattal szemben. Atyánk, Temagad szenteld és áldd meg e hajlékot, Igéd leheletével és erejével töltsd meg, s Temagad őrizd, és add, hogy legyen és maradjon ez a hajlék hegyen épített város, hívogató szó, prófétai szózat a tieid és a világ népei felé. Nyugodjék meg e hajlékon a Te áldásod. Áldd meg a benne össze gyülekező sereget, s Te légy tanítójuk. Áldd meg a tanítókat, nevelőket, lelki- pásztorokat benne, hogy rendeléseid szerint, Igéd erejével formálják a lelkeket, hogy diadalmas életük legyen. Áldd meg az egész szent egyházat, hogy minden igyekezetével Neked szolgáljon, hogy szent Fiadról bizonyságot tegyen, hogy Ő az Út, az Igazság és az Élet! A Te kezeidbe tesszük le ezt az új iskolát, és esedezve kérünk, Temagad áldd, szenteld és őrizd meg, és áldd meg vele életünket. Ámen. Vitéz Ferenc
