Reformátusok Lapja, 1963 (64. évfolyam, 1-9. szám)

1963-05-01 / 5. szám

8 REFORMÁTUSOK LAPJA “Mélyen tisztelt Dr. Harangi tiszteletes ur! Először is engedelmet kérek, hogy bátorkodom ezekről Írni, mert oly jól esik hallani és tudni az én szülőhazámról, ahol születtem és iskolába jártam és konfirmáltam és hűséget esküdtem a férjemmel. írok a Pitypalatty völgyről, Sajó- szentpétert elhagyjuk, következik Sajókápolna, ezután Sajólászlófálva, ez az én falum. Követ­kezik Radostyán, ezután Parasznya, ezután Var- bó és még jobbkéz felé Kondó, ez van a Ludna hegység alatt és Varbó van a Bükk hegység tövébe, igaz, ezeknek a faluknak a közepén folyik a Harica vize és belefolyik a Sajóba. Nagy eső, ha van bizony kiömlik és kár is van belőle. Ez a Pitypalatty völgy és ezek a faluk szép sorba vannak, még egy félóra járásra is kevesebb gyalog, ezek is a hegyek alján vannak. Ezeket a hegyeket legelőnek használják, ha kimegyünk a teteire, tiszta időbe ellássunk a fogaras hegységre, aratásba is hó fehérük rajta. Ezeknek a faluknak a határai még túl vannak a nagy hegyes lege­lőkön és minden falunak ott terül el a régi gyönyörű szőlőföldje, mert ezek határosak. Talán még ma is emlékszem vissza a régi szüretre, 9-10 éves voltam, a kisbiró kidobolta a falun végig; senki a szüretet meg ne kezdje október 11-ig, mert 5 forintig lesz büntetve és ezekre a hegyekre, mikor tiszta idő volt elhallatszott a miskolci Bató Eszter harangja, akkor tudták, hogy dél van, mert még abba az időbe óra se volt. Nagyapám mondta, hogy eső lesz! Még visszatérek a Bükk helységhez, voltak ott mészégetők, fiatal lány voltam, és elmentünk zsákkal, adtak meszet, mi vittünk érte babot, szalonnát, krumplit vagy ki mit és gyalog mentünk és haza a hátunkon hoztuk, bizony nehéz volt és a hátunkat törte. Kedves tisz­teletes ur, ne tessék zokon venni, hogy ily sokat irok, még sokat tudnék írni. Miskolcra is gyalog mentünk, nyárba, vittük a hátunkon a nagy kosárba gyümölcsöt vagy egyebet is, tojást vagy tej félét, elindultunk hajnali 2 óra­kor, mentünk többen és oda is a nagy erdőn mentünk, Susom a neve, és jó világos volt, mikor beértünk a Major utcán és a Tetemvár utján és le a Búza térre. Mikor elkelt, amit vittünk eladásra, elindultunk haza, három vagy négy órára odahaza voltunk délután. De én csak a Pitypalatty völgyet akartam megírni, a református újságot nagyon szeretem. Én e levél iró Almási Erzsi nagymamája vagyok, tetszik ismerni, két iskolába oda járt vallást tanulni Oberlinbe, én sokat próbáltam már, jóltul vagyok a 80-on, a jó Isten szent sege­delmével, tisztelője, özv. Kis Pálné, Gary, Ind.” ★ ★ ★ Kedves Kis néni! Olyan szívből irta levele sorait és olyan szépen szedte szavakba a régi kedves emlékeket, hogy azt mindenki élvezet­tel és lelki gyönyörűséggel olvashatja. Ezért az egész levelet itt közlöm. Adjon a minden­ható jóságos Isten még számos esztendőket a mostani 80 évéhez, tűrhető egészséget s gra­tulálok ahhoz, hogy olyan unokát neveltek, mint Almási Erzsi, aki most Orange, N. J.- ben szép vallásunkra tanítja a gyermekeket az ottani református templomban. Igaz tisz­telője, Dr. Harangi László. New York, N. Y. Lelkész: Kovács Imre. — A Bethlen Otthon fenntartói között ez az egyház, a 115 magyar református gyülekezet között $l,740-nyi hozzájárulásával 1962-ben a negyedik helyen volt; a Magyar Egyházkerü­letben pedig a harmadik helyen volt. Adomá­nyukba beletartozik a Bacsó Testvérek $1,000-os és Árkosi Róza $150-nyi adománya is. Ez a gyülekezet ezért, más öt egyházzal együtt, a Bethlen Otthon közgyűlésén hivatalosan kép­viseltetheti magát. Nt. Dr. Ecsedy Aladár, budapesti nyugal­mazott teológiai tanár, “A jó Pásztor, a tövis­koronás Király” stb. Írója március 31-én “Kos­suth Lajos egyházában” prédikált. A new yorki magyar baptista egyház tagja, Fülöp Árpád, nyomdász március 10-én az egy­ház vendége gyanánt Igét hirdetett, mig a lelkész március 17-én a baptista templomban prédikált. George Washington leghíresebb megszemé­lyesítője, Henry Dubois Washington jelmezben mondta el a honatya imáját a február 24-iki istentiszteleten. Testvériség kép és szobor kiállítást rende­zett az egyház és a Little Synagogue a Kossuth Teremben március 17—24-ig. Kelemen Emil, presbiter és a lelkészcsalád leánya, Ko­vács Erzsébet a Yale Divinity School hallga­tója képei nagy dicséretet nyertek. Karácsonyi-Christen György adventista fes­tőművész a templombejáratot protestáns szim­bólumokkal díszítette fel, ingyen, tized-adako- zása fejében. Kiss Károly főgondnokunk fia, György Costa Ricából a Pan-American Highwayn autó­val hajtott végig. KIS NÉNI LEVELE

Next

/
Thumbnails
Contents