Reformátusok Lapja, 1963 (64. évfolyam, 1-9. szám)

1963-06-01 / 6. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 17 vésünk, aratássá, tündérfokká magasztosulhat. Juhász Ferenc igy fejezi ezt ki: “az ember dolga kiteljesülni a tisztaságban.” (25) S ezért érdemes — még a töké­letességre jutás elérhetetlenségének a tudatában is — vállalni az utat. Úgy érzem, hogy Szentmihályiné Szabó Mária regényeinek ez az üzenet adja meg a legnagyobb morális értéket. Ezt érezték ki beelőle régen az olvasók milliói, Ugyanúgy, mint napjainkban Anne Morrow Lindbergh világsikert elért könyvéből, a “Gift from the Sea”-ből. (26) Könnyen vita tárgya lehet, hogy esztétikai szempontból melyikőjük előzi meg a másikat, de könyveik tárgyi üzeneteinek az összehasonlítása alapján Szentmihályiné Szabó Máriát kell előre helyeznünk. Az ő egészséges és mély ★ JEGYZETEK: 1. Erre a veszélyre figyelmeztet pld. Lorántffy Zsuzsánna azáltal, hogy nemes egyéni­sége a helyes életszeretetre rámutat. — 2. Szembe­tűnő példa erre többek között az “Irén és évei” és a “Sorsok és akarások” morális felépítése. — 3. Milton: “Az elveszett paradicsom.” — 4. “Emberé a munka, Istené az áldás.” — 5. “Apassionate.” — 6. “Irén évei.” — 7. “Magamtól másokig.” — 8. “Apas­sionate.” — 9. Az “Elfujta a szél” főhőse. — 10. Az “És lámpást adott kezembe az Ur” főhőse. — 11. Ez az üzenet érződik ki többek között az egymással összefüggésben álló utolsó három regényéből is: Mag­vetők, Érik a vetés, Aratás. — 12. “Az elveszett paradicsom.” •— 13. Formai szempontból mestermun­kának tartjuk pld. Tolsztoj Kreutzer Szonátá-ját és esztétikailag élvezzük. Azonban annyira zavar ben­nünket az iró üzenetének vak elfogultsága és egy­oldalúsága, hogy akaratlanul is propaganda-izt érzünk benne. Ezért a tárgyát nem érezzük másnak, mint vita-anyagnak. — 14. “Sz. Sz. M. uj regényeiről.” Könyvismertetés. Uj Idők, 1935. — 15. Például az “Istené az áldás” XXXII. fejezetében Váradi Miklós balesete a megbokrosodott lóval; fia, Szabó Lajos keresztyén hitével átitatott történetei mellett Anne Morrow Lindbergh üzenetei sokszor csak etikai szem­léletűek. Mindezekből kitűnik végül az is, hogy Szent­mihályiné Szabó Mária művészetében az idealizmus nem a mankó, hanem a mankókat elvető lendítőerő szerepét tölti be. Annak az életbekapaszkodó lendítő­erőnek a szerepét, amelyikbe a tüdőbajban haldokló fiatal Keats is kapaszkodott s ami nem más, mint az embernek a szív és a képzelet nagyságos erejé­ben való ősi hite. S különben is, ki tudná megmondani, hogy hol kezdődik és hol végződik a valóság . . . ? Haranginé Juhász Antónia ★ féltő gondoskodása; menye, Veronika hűséges ápolása és végül halála. — 16. Ő az egyik leglelkiismeretesebb történelmi regényíró a század amerikai irodaimáiban. Shelley-ről Írott hires könyvét megelőzően pld. egy egész könyvtárt gyűjtött össze magának tanulmányo­zására. — 17. “Életrajzi földjegyzések.” Kiadatlan. — 18. Magyar kortársaival való összehasonlítására itt az emigrációban nem vállalkozhattam, mert nem áll ren­delkezésemre elegendő és irodalomtörténetileg meg­bízható anyag a többiekről. Az idegennyelvü toll- tarssakkal, közelebbről az angol nyelvű irodalom Író­nőivel nagy élvezet volna számomra összehasonlítani. Magyar társainak kénytelen mellőzése miatt azonban annyira fonákul érezném magam, hogy jobbnak lát­tam végülis kikerülni. Különben sem állt rendelke­zésemre annyi hely, hogy egy ennyire részletes tanul­mányt írhassak. — 19. írók két háború közt. Tanul­mányok. — 20. Cs. Szabó László jellemzi igy Gulyás Fáit az “Aranytól napjainkig” c. antológiájában. — 21. “Emberé a munka, Istené az áldás.” — 22. “Anti­gone.” — 23. Szabó Lőrinc: “így semmisülsz meg.” — 24. “Tündérfok.” — 25. “Meggyötört szomorú arcod.” — 26. “A tenger ajándéka.” MEGJEGYZÉSEK — KRITIKÁK SZENTMIHÁLYINÉ SZABÓ MÁRIÁRÓL Egypár évtizeddel ezelőtt ritkán jelent meg olyan irodalmi természetű újság és magazin odahaza, ame­lyikben nem szerepelt cikk Szentmihályiné Szabó Máriától, vagy Szentmihályiné Szabó Máriáról. Nagy a valószínűsége annak, hogy ezek közül a régi lap­termékekből kevésnek kegyelmezett meg az azóta el­röpült esztendőknek különböző formákban feltámadt, s másfajta értékeket és szépségeket is sokszor pusz­tulásba döntő viharszele. De ha van is belőlük a könyvtárakban, ilyen messziről természetesen nem állt módomban felkutatni őket. Szentmihályiné Szabó Mária művészetét mások kritikáin keresztül igy csak abból az egypár gyű­rött és nehéz viszontagságokat átélt ujságszeleteken megőrzött régi cikkből idézhetem fel, amely a bir­tokomban van. (H. J. A.) GULÁCSY IRÉN: Szentmihályiné Szabó Mária uj regényéről. (Emberé a munka.) “Történelmi regény, de nincs egyetlen történelmi szereplője sem. Alakjai valamennyien éltek. De egyikük sem játszott szerepet a múlt század első felében, amelynek képe csodálatos tisztán, hibátlan perspektívával, az élet színeitől ra­gyogóan tükröződik a regénynek közel félezer olda­lán ... A regény főhőse: a névtelen, az ismeretlen magyar. Nemes ember, aki azonban nem visel kardot. Nem is politizál. Nem volt sem rebellis, sem össze­esküvő. Nem cigányozott, nem tudott “szépen mu­latni”, nem kedvelte a bort, nem volt sem katona, sem földesur. A magyar történelmi regényhősök kö­zött egyedül áll és társtalanul Várady Lajos debre­ceni kereskedő. Ha el kellene mondanom a regény meséjét, za­varba jönnék. Mert nincsenek a regényben izgalmas fordulatok, meghökkentő meglepetések, váratlan bo­nyodalmak. Csupa hétköznap ez a regény: Egy régi bol regénye. Nincs benne más, csak az élet, az életünk. Valamennyiünké, akik szentnek tartjuk a munkát, a vitézinél semmivel sem kevésbbé szent­nek a polgári becsületet.

Next

/
Thumbnails
Contents