Reformátusok Lapja, 1963 (64. évfolyam, 1-9. szám)
1963-06-01 / 6. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 17 vésünk, aratássá, tündérfokká magasztosulhat. Juhász Ferenc igy fejezi ezt ki: “az ember dolga kiteljesülni a tisztaságban.” (25) S ezért érdemes — még a tökéletességre jutás elérhetetlenségének a tudatában is — vállalni az utat. Úgy érzem, hogy Szentmihályiné Szabó Mária regényeinek ez az üzenet adja meg a legnagyobb morális értéket. Ezt érezték ki beelőle régen az olvasók milliói, Ugyanúgy, mint napjainkban Anne Morrow Lindbergh világsikert elért könyvéből, a “Gift from the Sea”-ből. (26) Könnyen vita tárgya lehet, hogy esztétikai szempontból melyikőjük előzi meg a másikat, de könyveik tárgyi üzeneteinek az összehasonlítása alapján Szentmihályiné Szabó Máriát kell előre helyeznünk. Az ő egészséges és mély ★ JEGYZETEK: 1. Erre a veszélyre figyelmeztet pld. Lorántffy Zsuzsánna azáltal, hogy nemes egyénisége a helyes életszeretetre rámutat. — 2. Szembetűnő példa erre többek között az “Irén és évei” és a “Sorsok és akarások” morális felépítése. — 3. Milton: “Az elveszett paradicsom.” — 4. “Emberé a munka, Istené az áldás.” — 5. “Apassionate.” — 6. “Irén évei.” — 7. “Magamtól másokig.” — 8. “Apassionate.” — 9. Az “Elfujta a szél” főhőse. — 10. Az “És lámpást adott kezembe az Ur” főhőse. — 11. Ez az üzenet érződik ki többek között az egymással összefüggésben álló utolsó három regényéből is: Magvetők, Érik a vetés, Aratás. — 12. “Az elveszett paradicsom.” •— 13. Formai szempontból mestermunkának tartjuk pld. Tolsztoj Kreutzer Szonátá-ját és esztétikailag élvezzük. Azonban annyira zavar bennünket az iró üzenetének vak elfogultsága és egyoldalúsága, hogy akaratlanul is propaganda-izt érzünk benne. Ezért a tárgyát nem érezzük másnak, mint vita-anyagnak. — 14. “Sz. Sz. M. uj regényeiről.” Könyvismertetés. Uj Idők, 1935. — 15. Például az “Istené az áldás” XXXII. fejezetében Váradi Miklós balesete a megbokrosodott lóval; fia, Szabó Lajos keresztyén hitével átitatott történetei mellett Anne Morrow Lindbergh üzenetei sokszor csak etikai szemléletűek. Mindezekből kitűnik végül az is, hogy Szentmihályiné Szabó Mária művészetében az idealizmus nem a mankó, hanem a mankókat elvető lendítőerő szerepét tölti be. Annak az életbekapaszkodó lendítőerőnek a szerepét, amelyikbe a tüdőbajban haldokló fiatal Keats is kapaszkodott s ami nem más, mint az embernek a szív és a képzelet nagyságos erejében való ősi hite. S különben is, ki tudná megmondani, hogy hol kezdődik és hol végződik a valóság . . . ? Haranginé Juhász Antónia ★ féltő gondoskodása; menye, Veronika hűséges ápolása és végül halála. — 16. Ő az egyik leglelkiismeretesebb történelmi regényíró a század amerikai irodaimáiban. Shelley-ről Írott hires könyvét megelőzően pld. egy egész könyvtárt gyűjtött össze magának tanulmányozására. — 17. “Életrajzi földjegyzések.” Kiadatlan. — 18. Magyar kortársaival való összehasonlítására itt az emigrációban nem vállalkozhattam, mert nem áll rendelkezésemre elegendő és irodalomtörténetileg megbízható anyag a többiekről. Az idegennyelvü toll- tarssakkal, közelebbről az angol nyelvű irodalom Írónőivel nagy élvezet volna számomra összehasonlítani. Magyar társainak kénytelen mellőzése miatt azonban annyira fonákul érezném magam, hogy jobbnak láttam végülis kikerülni. Különben sem állt rendelkezésemre annyi hely, hogy egy ennyire részletes tanulmányt írhassak. — 19. írók két háború közt. Tanulmányok. — 20. Cs. Szabó László jellemzi igy Gulyás Fáit az “Aranytól napjainkig” c. antológiájában. — 21. “Emberé a munka, Istené az áldás.” — 22. “Antigone.” — 23. Szabó Lőrinc: “így semmisülsz meg.” — 24. “Tündérfok.” — 25. “Meggyötört szomorú arcod.” — 26. “A tenger ajándéka.” MEGJEGYZÉSEK — KRITIKÁK SZENTMIHÁLYINÉ SZABÓ MÁRIÁRÓL Egypár évtizeddel ezelőtt ritkán jelent meg olyan irodalmi természetű újság és magazin odahaza, amelyikben nem szerepelt cikk Szentmihályiné Szabó Máriától, vagy Szentmihályiné Szabó Máriáról. Nagy a valószínűsége annak, hogy ezek közül a régi laptermékekből kevésnek kegyelmezett meg az azóta elröpült esztendőknek különböző formákban feltámadt, s másfajta értékeket és szépségeket is sokszor pusztulásba döntő viharszele. De ha van is belőlük a könyvtárakban, ilyen messziről természetesen nem állt módomban felkutatni őket. Szentmihályiné Szabó Mária művészetét mások kritikáin keresztül igy csak abból az egypár gyűrött és nehéz viszontagságokat átélt ujságszeleteken megőrzött régi cikkből idézhetem fel, amely a birtokomban van. (H. J. A.) GULÁCSY IRÉN: Szentmihályiné Szabó Mária uj regényéről. (Emberé a munka.) “Történelmi regény, de nincs egyetlen történelmi szereplője sem. Alakjai valamennyien éltek. De egyikük sem játszott szerepet a múlt század első felében, amelynek képe csodálatos tisztán, hibátlan perspektívával, az élet színeitől ragyogóan tükröződik a regénynek közel félezer oldalán ... A regény főhőse: a névtelen, az ismeretlen magyar. Nemes ember, aki azonban nem visel kardot. Nem is politizál. Nem volt sem rebellis, sem összeesküvő. Nem cigányozott, nem tudott “szépen mulatni”, nem kedvelte a bort, nem volt sem katona, sem földesur. A magyar történelmi regényhősök között egyedül áll és társtalanul Várady Lajos debreceni kereskedő. Ha el kellene mondanom a regény meséjét, zavarba jönnék. Mert nincsenek a regényben izgalmas fordulatok, meghökkentő meglepetések, váratlan bonyodalmak. Csupa hétköznap ez a regény: Egy régi bol regénye. Nincs benne más, csak az élet, az életünk. Valamennyiünké, akik szentnek tartjuk a munkát, a vitézinél semmivel sem kevésbbé szentnek a polgári becsületet.
