Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)

1962-04-01 / 4. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 27 rózsaszínű naplemente KALIFORNIAI KIRÁNDULÁS Pilgrim Place Délkalifornia Pomona völgyében haladt autónk. Előttünk kéklett-ködlött a havas csúcsokkal büszkél­kedő Sierra Madres szélső vonulata a távolban. “A szemközti szakasznak Baldy hegység a neve”, ma­gyarázta Szabó tiszteletes kalauzoló hangon, homlokát törülgetve. “Nemsokára ott leszünk.” Én örültem a hosszú útnak. A forróság se bántott. Nem is éreztem. Izgalmamban azt se tudtam merre nézzek, hogy minél jobban szemembe gyüjthessem a csupalomb vidék né­mán felkínált ezerarcú képét. Claremont vagy 36 mérföldre fekszik Los Angeles- től. Tipikus diák-város fiatalos, családias atmoszférá­val és egy 28 acre-es unikumszerü “városkával” a szivében. Ide igyekeztünk. “Pilgrim Place”, tagolta dallamosan a kapu melletti felirást Mária, Szabó Antalné. Megérkeztünk. Amerre csak néztem fü, fa, virág diszlett a gyönyörű napsütésben. Egyéni ízlés szerint épült modern földszintes stucco és faházak, fenyőkkel, örökzöld bokrokkal körülvett központi épületek sora­koztak egymás után. Az összehajló lombos fák előtt elegánsan égbenyuló pálmák zöldeltek minden út­szegélyen. Rózsatő rózsatő mellett és megannyi óriási leánder bokor virágzott a piros minden árnyalatában. “Isten hozott benneteket!” jött elénk Erzsébet, Krivulka Jánosné a Porter Memorial Hall fogadó­szobájában. Barátságos mosolya és a tiszta magyar beszéd melegen érintett bennünket az angol kör­nyezetben. A Pilgrim Place alapításának gondolata Mary H. Porter nevéhez fűződik. Miss Porter 40 évig volt misszionárius Kínában. Mikor nyugalomba vonult, kaliforniai otthonában magához vette több olyan egyedülálló szolgatársát, akik anyagi nehézségekkel küzdve, rokonok és ismerősök nélkül néztek szembe öreg napjaikkal. Példáját többen követték Claremont - ban. 1915-ben már annyi áldozatkész pártfogója akadt a nemes gondolatnak, hogy külön otthon létesült a primitiv földrészek munkamezőiről kifáradtan, meg- öredve visszaérkező missziós orvosok, lelkészek, ta­nítók, YMCA munkások számára. Megalakulását fő­képpen a kongregacionalista egyház anyagi segítsége tette lehetővé. Ennek ellenére az intézet jellege felekezetközi. Ma közel 300 nyugdíjas él Pilgrim Piacén (223 nő és 63 férfi) 130 “bungalow” házban és 3 közös otthonban. A Pilgrim Placehez hasonló egyéni izü, kulturált, ragyogóan tiszta és virágbaborult modern városka nem gondolom, hogy van még egy a világon. Keretei között az egyéni és közösségi élet lehetőségei olyan egészséges harmóniában találkoznak, amilyen csak gaz­dagító hatással lehet a lakók lelki és fizikai életére egyaránt. A közös kulturelőadásokon, szórakoztató és hitményitő összejöveteleken tetszés szerint résztvehet­nek, ugyanakkor a különálló apartmentek teljes mér­tékben biztosítják önállóságukat és nyugalmukat. Az intézet alapszabályai értelmében: altruisztikus. A csa­ládi és egyéni lakások bére csak a fenntartási költ­ségek erejéig terjed. Mindenkinek alkalma van ön­álló háztartás vezetésére, viszont joga van arra is, hogy az önköltségi áron felszolgált közös ebédeken és vacsorákon résztvegyen. Magyar asszony a "pilgrimek" közt Krivulka Erzsébet három év óta lakik Pilgrim Piacén. A “Porter Hall” központi épület hostess-a külön hatáskörrel, irodarésszel. Kellemes modora és egyéniségéből áradó melegsége kedvező módon egye­sül finom intelligenciájával. Idegen származása elle­nére is tisztelettel, szeretettel veszik körül. Sok ta­nulás, boldogság, gyász és anyagi küzdelem volt osztályrésze, amig Magyarországból ebbe a csoda­városkába érkezett. Felhívott sajátberendezésü emeleti szobájába. — Friss vizet engedtem a mosdókagylóba, hogy az ut melegét leöblítsem homlokomról. Ö mesélt. Fénykép- albumok kerültek elő kopott és uj képekkel. Erzsé­Pilgrim Place, Mayflower Road. — Balról-jobbra elől Ni. Szabó Antalné, Dr. Frederick Frankenfeld, Ni. Krivulka Károlyné . . . hátul Ni. Szabó Antal és Dr. Harangi László látható. — (A cikkíró felvétele.) bet 1912-ben, mint fiatal lányka került testvéréhez Amerikába. Coraopolisban öt esztendeig misszionáriusi iskolába járt ösztöndíjjal. Elvégzése után a Pittsburgh Presbyterian Home Mission Board alkalmazottaként Fleming Park, Pa.-ban tanított. Pittsburghi diákévei alatt ismerkedett meg férjével, aki az ottani Western Seminary hallgatója s a homestedi magyar reformá­tus egyház segédlelkésze volt. Házasságkötésük után három gyülekezetben (Fairport, Ashtabula, Johnstown) 16 esztendeig dolgoztak együtt megértő szeretetben. Mikor férje fiatalon, 40 éves korában meghalt, min­den nyugdíj és anyagi segítség nélkül hagyta magára Erzsébetet két kis gyermekükkel. Nehéz idők követ­keztek. Először tanított, de a jobb jövedelem ér­dekében elárusitónő lett egy üzletben. Kilenc évi özvegység után sikerült rendezettebb körülmények közé és ismét pedagógiai munkakörbe kerülnie. Meg­választották “House Mother and Counsellor”-nak az Elmhurst College-ban. Mostani állása előtt kilenc évig sebésztechnikusként dolgozott az egyik egyházi

Next

/
Thumbnails
Contents