Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-12-01 / 10. szám
22 REFORMÁTUSOK LAPJA Sehol egy hamis hang. Sehol egy szakadás Huron vagy fonalon! . . . Mikor felébredtem Mozdulatlan láttam. Összeölelkezve A szövő-hárfával. Halott fejét szépen az angyalra tette. Finom szövő-ujja mind ki volt sebezve. Mind meg volt dermedve. Mellette tornyosult millió ruhája. Úgy, ahogy megszőíle, fagyos éjszakában. Aki csak láthatta, azt gondolta erre: "Király ruhatára! Fiának szövette!" ★ ★ ★ Csak én tudtam titkát, s megőriztem mindég: "Azt mind nékem szánták, azt mind nékem szőtték." A STEEPLETOP LAKÓJA Edna St. Vincent Millay századunk amerikai irodalmának egyik kiemelkedő tehetsége. 1892-ben (Rockland, Maine) született s már 1912-ben felkeltette a kritikusok figyelmét “Renascence” c. pályadíjnyertes hosszú költeményével. Első kötete 1917-ben jelent meg. Friss, nyílt mondanivalója, lírai készségének feltűnő ereje és érdeklődésének sokoldalúsága hamarosan nemcsak körülrajongott, de hivatalosan is elismert költővé és előadóvá tették. 1923-ban a “The Harp Weaver and Other Poems” c. kötete nyerte el az évi Pulitzer-dijat, amelyik kötetében legszebb szonettjaiból is szerepel jópár. Legismertebb müvei között foglal helyet az “Aria da Capo” c. verses drámája és a “The King’s Henchman” c. oratóriuma, amelyik Amerika egyik leghíresebb operájává lett. Edna St. Vincent Millay emocionális volt, szerette az embereket, az életet és az igazság mellett mindig készen volt sikraszállni. Különböző magazinoknak Nancy Boyd pseudonym név alatt volt a munkatársa. Fordításai között Baudelaire-kötete a legjelentősebb. — Sokat utazott, élt Londonban, Párisban, Rómában, Bécsben és Budapesten, s ezekből a városokból mint turista bejárta Európa más vidékeit is. 1923-ban feleségül ment Boissevain Eugen holland importerhoz. Nem sokkal utána egy földköri utazást tettek közösen, ahonnan visszatérve végleg letelepedtek Amerikában. A költészetnek a rádióban való meghonosítása Edna St. Vincent Millay előadómüvé- szetének és egészen sajátos vonzóerejének köszönhető nagyrészben. A második világháború alatt temérdek verset és rádiódarabot irt patriotikus szellemben és buzdító, lélekfelrázó előadásokat tartott. Mindezt betegen, fizikai fájdalmak hordozása közben, amelyek a harmincas évek vége óta bántalmazták egy szerencsétlen balesetből kifolyólag. 1950 október 19-én halt meg kedves otthonában, a berkshiresi Steepletop- ban, ahol férje halála óta egyedül élt. Edna St. Vincent Millay költeményei olcsó kiadásban is megjelentek a “Washington Square Press, Inc., New York” sorozatban. No. W-550: “Collected Lyrics” és No. W-551: “Collected Sonnets”, darabonként 60 cent. (P. E.) Jxonyvßsp Dr. Kosíya Sándor: "Magyar ABC és Olvasókönyv." (Magyar Tanárok Munkaközössége kiadása. Megrendelhető a Szemle Kiadóhivatala címén, 1155-A Dundas Street, West, Toronto, Ont., Canada. Ára $2.80, plusz 20 cent postaköltség.) Több mint 100 színes illusztrációval, a modern pedagógia módszere szerint összeállított könyv valóságos nemzeti érték az emigrációban. A pazar kiállítású könyv a legszebb könyv, amit emigrációban nyomtak. Azt mondhatnám, hogy a Biblia mellett minden magyar család asztalán, ahol gyermekek vannak ott van a helye a “Magyar ABC és Olvasóköny v”-nek. A gyermek játszva tanulja meg egy kis szülői segítséggel az irás-olvasás izgalmas tudományát. A nemzeti gondolat ébrentartására pedig klasszikus költőink és mesemondóink legszebb müveiből hoz szemelvényeket, igy Benedek Elek, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Pósa Lajos Írásait, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor költeményeit. — (R. R.) A JENÁI EGYETEM ÉS MAGYARORSZÁG Több mint 340 oldalas kötet jelent meg Kelet-Németországban: Karl-Heinz Jügelt magyarázaios katalógusa a jénai egyetemi könyvtár magyartárgyu könyveiről. A mü első része az egyetem könyvtárának régi, 16-18. századi Hungari- cáit sorolja fel, mig a második rész az érdekes, több mint száz éves Jenái Magyar Könyvtár egész anyagának, 784 műnek a címjegyzékét közli. Jügelt munkájának tudományos fontosságára fényt vet, hogy több mint száz olyan nyomtatványra hívja fel a figyelmet, amely az irodalomban még nem szerepelt. Legnagyobb részük persze néhány leveles alkalmi nyomtatvány, mely a maga idejében az újság szerepét töltötte be egy-egy fontos magyarországi eseménnyel kapcsolatban. Legyen szabad néhányat megemlíteni. A 23. számú Miksa 1566. évi hadjáratáról, a 60. számú 1599-ben Nagyvárad felmentéséről, a 70. számú a töröknek 1602-ben Adonynál elszenvedett vereségéről tudósit. A 156. sorszámú mü egy 248 oldalas “fehér könyv”, amelyet Bécs adott ki Bethlen Gábor és szövetségesei mint békebontók ellenében. A 391. sorszámúban J. M. Weinreich, a meiningeni lyceum rektora 1712-ben nyolc levélen összefoglalja az evangélium sorsát a magyarok közt ilyen címen: “Fata evangelii apud un- garos.” Jenában a magyarországi ifjak 1558-tól kezdve látogatták az egyetemet. Számuk 1882-ig kereken 3 ezer, ettől kezdve 1918-ig további 400 volt. Jena az elsők között áll az ifjaink által hazulról látogatott német egyetemek sorában. Jügeltnek meg kellett tanulnia magyarul, hogy müvét megírhassa. Ha van is könyvében a bizonytalanságnak némi halvány nyoma, ez nem nyelvi, hanem történeti-földrajzi vonatkozásban jelentkezik. A jénai magyartárgyu könyvek katalógusának szerzője és a könyvet kiadó jénai egyetem is megérdemlik őszinte hálánkat a hazánk iránti figyelemért, a magyar szellemi múlt iránti megbecsülésről tanúskodó műért. — (Dr. Bucsay Mihály.) "A javulás kezdete, hibánk megismerése." — Epicurus.
