Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-08-01 / 7. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 15 A KIVÁNDOROLT MAGYAR NÓTA NYOMÁBAN Néprajzi séta a braddocki cigánysoron Pittsburgh, a pennsylvaniai szén és acélmetropolis többek közt arról is nevezetes, hogy a századforduló körül ide telepedett le a legtöbb cigány. Főként a régi Magyarországról jöttek. Hogyan? Miért? Senki sem kutatta. A területet, ahol legtöbbje lakott, Pittsburgh Brad- dock nevű mai külvárosában, később kisajátították. Primitiv házaikat lebontották. A cigányok szétszóródtak. Alig maradt 8-9 család a kolóniából. A pap szerint, akinek parókiájához tartoznak, nincs baj velük. Templomban kötnek házasságot, megkeresztelik gyerekeiket. Gyári vagy farm-munkát nem szivesen vállalnak. Muzsikálni akarnak. Abból éldegéltek a háború alatt is. Amikor még sokan voltak. Akkoriban a város intézményesen (jóléti bizottság utján) támogatta őket. Kaptak rendes ruhát és zenés alkalmaknál (lakodalom, névnap, bankettek stb.) kisebb bandáik szivesen látott, fizetett szórakoztatóként szerepeltek. A szokásos magyarországi cigány- zenekari műsorral, nótákkal, csárdással, hozzáértve az attrakciós számokat, mint Liszt 2-ik számú rapszódiája, Monti-csárdás stb. A braddocki polgármester szives tájékoztatása alapján hamar ráakadtam a cigánytelep maradványára. Kocsonya bácsinál, a nagybőgősnél kezdtem a néprajzi tanulmányt. A Braddock Avenuen. Polgári nevén Kocsonya bácsit Mr. Jerry Lacy- nek hivják. (Yalószinüleg az öregamerikás fonetika a Jerry-Jelly “rokonhangzás” adottságait — Jelly angolul kocsonyafélét jelent — értékelte át az óhazai izü “kocsonyá”-ra.) Nevezett Kocsonya bácsi másodgenerációs muzsikus cigány. Apja a század elején Felsőmagyarországból mint klarinétos származott át Clevelandba. Őt még Tóninak hivták. Persze Kocsonya bácsi már csak néhány szót tud magyarul, szlovákul. Itt járt iskolába, ir-olvas angolul, egy kicsit kot- tázni is megtanult. Hangszerét sajátkezüleg lakkozta át szép, barnára. Egész halom “Gypsy music” lemez boldog tulajdonosa, ennélfogva igen sok magyar nótát, csárdást tud és nagybőgőjén ügyesen támasztja alá a “Debreceni verbunkos”-t Magyari Imre egykori brugósának kezevonása után. (Utóbbira jól emlékezem, Sivónak hivták, Boka unoka volt ő is, mint Magyari Imre.) Kocsonyáné asszony, Nancy, osztrák származású és a homesteadi magyarság egyik mulatságán ismerkedett meg férjével. Mindig szerette a “cigány muzsikát”. A hét esztendős kis Beverly, természetesen mint telivér “Gypsy girl” legutóbb nagy sikert aratott az iskola műsoros előadásán néhány gramofonlemezről pontosan megtanult pesti nótával. — Különösen megtapsolták ezt a “Gypsy tune”-t: “Szép a rózsám, nincsen párja . . .” Azt mondja, megismételtették. Hogy ezt a “Gypsy tune”-t szövegével együtt egy Kertész B. nevű volt pesti sörgyári igazgató szerezte és Kalmár Pál indította el világkörüli útjára a Grosz bácsi egykori Ostende kávéházának mikrofonjáról, arról a műsor nem szólt és senki se kérdezte. Kocsonya mester soha sem vándorolt nomád cigányokkal. Ő csak “művészként” vándorolt rövid ideig, mint egy cirkusz “lángnyelő” szenzációja. A balkarjára tetovált Krisztus ebből az időből való. Egyben keresztyénségének hézagpótló bizonyitéka. Nagybőgős pályáját 14 éves korában kezdte. Azóta ez a főfoglalkozása, leszámitva a rövid “lángnyelő” intermezzót és 15 évi rendőrködését Clevelandban. Tarkabarka cigánypályafutás. Bohémélet. Muzsikál magyarnak, szlováknak, németnek, románnak. Ahogy adódik. Mindig szivesen. Zenei eszményképei: 36-ik Rácz Laci, Radics, Kóczé, Magyari . . . Ragyogó szemmel emlegeti őket. Másodgenerációs létére ma is jól beszél — cigányul. Az u. n. kárpáti-magyar táj szólást. Itt, a demokrácia olvasztó fazékénak kellős közepén. Elbúcsúztam. Kocsonya bácsi útbaigazított: a 10-ik utcán át le a Talbot Avenue-re. Percek alatt megismertem az Irving Brown amerikai iró “Gypsy Fires” (Cigány tüzek) cimü nagysikerű könyvében külön fejezettel megtisztelt Princess Veronica braddocki atyafiságát. Véletlenül éppen a hercegnő nővérére köszöntem rá a “lacso dive” cigány jónapottal. Előkerült az öreg (73) férj is, Pohlatko bácsi, meg a fia, aki már Pólóra egyszerűsítette a nevét. Úgy mondották, egymás között is cigányul beszélnek. Pohlatko papa Kassa vidékéről kontrás- ként hajózott át az Óceánon egyik bandával. Ma már nem sok só néz ki az ujja hegyéből. Fia is muzsikál. Ő már itt született és jelenleg a Talbot Avenue másik oldalán szerénykedő Texas szálló tulajdonosa. Az Irving Brown könyvében leirt nagy cigány entertainment-nek — ha valahol — itt kellett lezajlania. A “hercegnő” rokonsága nem tudott róla. No de a könyvben annyi minden van, amiről igazán és egyedül csak az iró tudhatott. Könyve megírásáig. Aztán a könyvből éppen úgy belekerült a nagy olvasztó fazékba, mint a sörgyári igazgató nótája a kis Beverly ajkáról, a sok-sok magyar nóta a Veronica hercegnő cimbalmá