Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-05-01 / 5. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 29 magas fal mellett és belépett az ismerős kapunk. Láttam egy félóra múlva ugyanezen a kapun kilépni, sárga arccal, riadtan, kezében a barna papir- kofferral. A temetésen már nem láttam. Szomorú, vacogtató szokások és kötelességek sodrában úszott tehetetlenül. A temetés már nem volt sem olyan fehér, sem olyan fekete, mint az az egyetlen pillanat, csontigható szabadságával és megnyiló ürességével, mikor egyedül maradt a kapu előtt. És most látom hazafelé jönni az utón. Hozza a kis táskát és egyedüllétének szokatlan könnyűségét. Három napja egy zömök lengyel asszony teregeti lent az udvaron a kórházi ruhákat. A Babuskával csak tegnap találkoztam a földszinti folyosón. Nem tudtam mit mondani, csak a kezemet akartam nyújtani, de nem vette észre. Egy asszony megállt mellettünk. — Jobb igy mindkettőjüknek — mondta tört német nyelven. Aztán megismételte vigasztalóan ukránul. — Az Altersheimban mégis jobb dolga lesz. A Babuska szótlanul nézett ránk. — Nem kell dolgoznia. Örüljön, hogy nincs senkije a mai világban. A Babuska szótlanul nézett rá. Nem kell többet mosnia, padlót súrolnia. Nem lesz senkire gondja. A Babuska zavartan forgatta gyűrött zsebkendőjét. Aztán megfordult és céltalanul tovább ment. ★ ★ ★ A fenti elbeszélés fiatal Írónője az emigráns magyar irodalom egyik tehetséges toliforgatója. Dósa Józsefné, Leszlei Márta Szekszárdon született. Ugyanott járt gimnáziumba. Érettségi után a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen irodalmat és filozófiát hallgatott, amig a második világháború vihara nyugatra nem sodorta. Németországban ment férjhez. Ott született fia is 1948-ban. Családjával együtt 1951- ben érkezett Amerikába. Syracuse, N. Y.-ban telepedtek le. Hat esztendő múlva könyvtárosi diplomát szerzett. Jelenleg férjével együtt a Syracuse-i egyetemi könyvtárban dolgozik. 1961 óta tanít is az egyetemi Library School-ban. Leszlei Márta megjelent munkái: “Vak évek”. Novellák. Hunnia, München, 1952. — “Megelékszel a kenyérrel”. Regény. Amerikai Magyar Kiadó, München, 1956. — “A hal és a hajó”. Novellák. Magyar Ház Kiadóvállalat, Bruxelles-Hilversum-München, 1958. Köszönöm — Ezt mondta az elnöktől kezdve az egész amerikai társadalom. Hangosan, vagy csak gondolatban, a szív mélyén megrezditett érzés szóba se kívánkozó kifejezése őserejével. Régi és uj amerikások egyaránt. Nemzetiségi különbség nélkül. Felséges érzés volt nekünk, magyaroknak is. És ezért külön köszönet illeti Lt. Col. John H. Glenn, Jr.-t, a világűr hősét. Ahogy óráról órára, napokig figyelhettük a televízió adásaiban, miként éli a maga egyszerű és tiszta polgári életét ez a pompásan egybehangolt, rokonszenves amerikai család, ifjabb és idősebb Glennék, az volt az érzésünk, olyan leckét kapott benne az egész világ, amelyet nem egykönnyen fog elfelejteni. Szüksége volt rá. Glenn ezredes maga is tudatában van teljesítménye több irányú erkölcsi hatásának, az kétségtelen. Kifejezésre jutott ez a különböző ünnepi bankettek, fogadások alkalmával rögtönzött beszédeiben. Több Ízben utalt arra is, hogy a hazafiui érzés, “patriotizmus” nem divatját múlt jelenség. Igen, megmutatta a világnak, mire képes a fegyelmezett ember rövid idő alatt. Életének példázata megdobbanthatta az amerikai szülők és nevelők lelkiismeretét, ha végigszaladtak képzeletükben a temérdek “funny-book”-on és filmen, amelyek rendőr- sheriff-romantikát, hangsúlyozottan fegyelmezetlen “szabad” életet, iszákos lókötők, lesipuskások és a világ folyását a texasi “cowboy”-nyereg magaslatáról szemlélő, társadalmon kívüli “polgárok” viselt dolgaiból kiagyalt “hőskölteményeket” mintáznak a jövő generáció szeme elé. Ám a Nyugat ilyen puskaszagu, álromantikus “hősei” mégsem lehettek ennek a nagy és gazdag államnak a megépitői! Még egy nebraskai “cowboy’-várost sem tudtak felépíteni. Amerika hatalmas “épületében” a komoly agy fegyelmezett munkájának, az emberi jellem céltudatos útmutatásának lüktetése visszhangzik ma is ... A kis Ohio állambeli városkának a maga szerénységében is olyan tiszteletparancsolóan öntudatos Glenn-családja megerősítette hitünket az amerikai társadalom romlatlan Ezredes Ur életképességében, erkölcsi erejében, amely tagjait a magánérdektől függetlenül a hatalmas haza és az egész emberiség dicsőségéért, előrehaladásáért való áldozatos teljesítményekre ösztönzi. Adja a Mindenható, hogy John Glenn komoly egyéniségének, őszinte keresztyén vallásosságának, szerénységének és hősi cselekedetének példájában a mai amerikai ifjúság hatékony lelki támasztékot és dinamikus erőforrást kapjon jellemének fejlődéséhez. Ha ennek a gyönyörű példának a hatása az ifjúság lel- kületében a nyert világháborúkat követő hedonista szemlélet helyébe a jövőért dolgozni vágyó, Istent tisztelő, áldozatkész polgár egészséges életfilozófiájának magját hintette el, talán nagyobb teljesitményt könyvelhet el benne az Amerikai Egyesült Államok és annak hatásában az egész világ történelme, mint amekkora a föld körülhajózása a légürben. Mégegyszer: Köszönjük, Ezredes Ur! Jó HÍR IRTA: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Ó repülő, ki járod az égbolt pusztáit e hős, marcona mezben, fényes szíjakkal, fölfedezőként s hajadban a csillagok illata érzik: mondj végre egy szót ennek a fáradt, kétségbe hullott emberiségnek, öngyilkosoknak és a hitetlen költőknek is, kik földre borulnak: nemcsak rekordról: adj te nagyobb hirt, nagy hirt, igaz hirt, add ama jó hirt, mit ősi népek vettek örülve. Láttál-e roppant fényt a magasban? Láttál-e jelt, hogy érdemes élni? Láttál-e ott fönn néha egy angyalt?
