Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-05-01 / 5. szám
30 REFORMÁTUSOK LAPJA (Konyvesp MÁGIA A TÁJKÖLTÉSZETBEN MARY WEBB Vészes századunk elején a sok ferde irány mellett, az az egészséges irány is felbukkant a világ- irodalomban, hogy a falu tájköltészetének és az egyszerű nép életének ábrázolását kísérelték meg. A példa Tolsztoj volt. A hires “széna- gyűjtés” vagy “szalonkavadászat” oly erővel hatott világszerte, hogy a természetérzékkel biró irók egyszerre uj Rousseaunak vagy Tho- reaunak képzelték magukat és igyekeztek elvonatkozni a nagyvárosok fertőjétől. Már előbb is a különböző romantikus iskolák a néphez fordultak fáradt, mesterkélt stílusuk felüditésére, maga Goethe is. George Sand szalonjaiban sokat tárgyaltak népies regényeiről (La Maré au Diable, Le Champi, stb.), amelyeket a birtokain élő parasztok életéből meritett. Chopin és Liszt ott buzdultak fel saját népük különleges jellemének művészi megörökítésére. A természet ölén élő, elhanyagolt nép helyzetének orvoslását célzó irány temérdek nagy müvet hozott létre, a Nobel díjas Chlopi (Parasztok), Ének a búzamezőkről, mely szintén megérdemelte volna a Nobel dijat, Ibanez “Elátkozott földek” c. könyvét, hogy csak egyet-kettőt említsünk. A dúsan virágzó paraszt-irodalom ellen aztán azt hozták fel, hogy a müveitek ugyan rendkívül élvezik, a nép leikébe viszont nem hatol bele. Kivétel talán csak Jerémias Gotthelf: Uli, der Knecht-je és többi könyve, de Svájc már akkor vezetett az irni-olvasni tudásban, amikor egyebütt még jócskán volt analfabéta. A Klebelsberg-féle tanyai iskolák előtti korban Magyar- országon sem igen olvasott a nép s nem tudott a róla szóló könyvekről. Móra is panaszolta, hogy csak Petőfit érti és élvezi a falusi nép. A negyvenes években már Gárdonyit is. Angliában és Amerikában elsősorban a nőirók művelték a faluköltészetet. A legnagyobbak egyike Mary Webb, akinek táj leírásai nemcsak költőiek, hanem mágia, igézet is csillan fel bennük. A varázs elemeire a zenében és a költészetben csak a sürrealista irány óta figyeltek fel. Jacques Maritain figyelmeztet Moussorgsky, Schubert, Chopin, stb. mágiájára, a költészetben pedig Keats, Coleridge, Baudelaire, Rimbaud, Hölderlin, stb. igézetére. Mary Webb egyszerű emberei belesimulnak a tájba, nem mint “staffage”, hanem mint annak lényeges alkatrészei. Drámájukat oly megjelenítő erővel vetíti az olvasó elé, hogy már maga ez is varázslat. Több amerikai Írónő követte. — Dorothy Canfield “Bonfire”-ja az amerikai “Precious Bane”, Marjorie McKinnan Rawlings (The Yearling), Ellen Glasgow (Barren Grounds) szintén a természet ölén élőkkel foglalkoznak elsősorban. Olvasóink, akik szeretik a természetet, olvassák el Mary Webb “Gone to Earth”, “Precious Bane”, stb. könyveit és hangulatos költeményeit. Igézetet fog a fáradtak és agyonhajszoltak életébe belecsenni. özv. Frideczky Józsefné ★ ★ ★ Ifj. Bartók Béla: "Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai." 1961-ben jelent meg odahaza a Gyulai Erkel Ferenc Muzeum Kiadványa sorában ez az értékes tanulmány. írója a nagy zeneszerző Magyarországon élő fia. A tanulmány gondosan megválogatott adatok tükrében számol be a Bartók-család békési kapcsolatairól s azokról a körülményekről, melyek között Bartók a magyar népdalok rendszeres gyűjtését Békés megyében megkezdhette. Rámutat egyes, Bartók müveiben feltűnő “békési nyomokra” is. Összeállítja Bartók ottani hangverseny- műsorait és közli, hogy mely békési helységek állítottak emléket Bartóknak. A tanulmány több uj adattal gazdagítja a Bartók-kutatást és rámutat az ilyen “helyi monográfiák” szükségességére. — B. F. Régi magyar hadifoglyok ÉS AZ AMERIKAI YMCA KAPCSOLATA Sárospatak sok más kulturális hirneve mellett 30 éve működő faluszemináriumi könyvtáráról is ismert országszerte. Néprajzi gyűjteménye páratlan értéket képvisel úgy református, mint általános magyar szempontból. Ennek keretén belül külön helyet foglalnak el a két világháború katonai és hadifogoly levelezéseinek összegyűjtött értékes és különleges példányai: leirások, emlékezések, naplók. A néprajzi gyűjtemények között kapott elhelyezést egy olyan első világháborús énekeskönyv is, amelynek a története Amerikával függ össze különleges módon s igy bennünket két oldalról is érdekel. 1920-ban a Vladivosztok körüli Nikolszk- Uszuriszkiben létesített hadifogoly táborban a magyarok protestáns egyházközséget alakítottak csodálatos módon. Istentiszteleti használatra 150 példányban sokszorosított énekeskönyvhöz jutottak az amerikai YMCA jóvoltából. A könyv első oldalára a gyülekezet akkori vezetőségének névsorát nyomatták, igy tudjuk meg, hogy baráti jóakarójuk és hittestvéri segítőjük egy Rev. W. L. Tucker nevű YMCA titkár volt Amerikából. A bejegyzés szerint “Prédikátor: Nagy László. Református főgondnok: Tury József. Evangélikus főgondnok: Zelenka Aladár.” A többi főtisztviselőket és a 10 tagú presbitériumot is hasonlóan, a két hitágból választották meg igazságos elosztásban. A Nikolszk-Uszuriszki-i magyar énekeskönyv 26 egyházi éneket tartalmaz: 15 zsoltárt és 11 dicséretet. Három csoportra vannak felosztva: fennálló, nagy és kijövő énekekre. Sok-sok ezer kilométerre a magyar földtől, a szülőhaza templomaitól, a fogolytábor lakóit a ragyogó égbolt ismerős csillagszemein kívül a közös ének és imádság kötötte össze otthoni szeretteikkel és az Úristennel.
