Reformátusok Lapja, 1962 (62. évfolyam, 1-10. szám)
1962-05-01 / 5. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA Ez jut kifejezésre ebben a könyörgésben: hadd teljesedjünk meg a te házadnak javaival, a te templomodnak szentségével (5. vers). A bűnöket megbocsátó isteni kegyelmi fénye árad igy az imádkozó gyülekezetre. Isten hatalma és dicsősége a teremtésben, a történelemben és a végső dolgokban van elénk adva. Az imádkozó gyülekezet Isten mindig ebben a hármas ténykedésében látja. Ebben ismeri fel hatalmát és dicsőségét. Istennek az a végtelen hatalma és dicsősége a por- szemnyi emberben félelmet támaszt, de ugyanakkor megfoghatatlan kegyelme szeretetre gerjeszti fel szivünket. Az igazi hitben ez a félelem és ez a szeretet elválaszthatatlanok egymástól. Ez az Isten iránt való bizalomnak a lényege. Isten azért egyetlen menedéke az embernek, mert Benne csodálatos egységben van az Ítélet és a kegyelem, a hatalom és az üdvösség. A hivő ember s igy a zsoltáros is ennek a két dolognak az egységében és össze- tartozandóságában nézi a teremtést és az egész történetet és ezért néz bizalommal a jövendő felé. Isten minden történés kezdete és vége. A napkelet és a napnyugat határai Isten örvendeztető kegyelme alatt vannak. Csak a bünbánatban (4. v.) és a bizonyságtevésben megalapozott imádság után emlékezik meg a zsoltáros azokról a külső áldásokról, amelyeket a zsoltár végén olvasunk. Először a bűnök megbocsátásban, az üdvösségben nyert áldásokat emliti és csak azután a testi áldásokat, a bő termést adó esőket, az áldott aratáson keresztül kapott kézzel fogható javakat. Ezekben a testi javakban is Isten kiáradó kegyelmét látja s ezért ad hálát. Az elmúló időszakban vagy az elmúló évben mindenütt Isten áldását látja. A bűnök megbocsátásában, a mindennapi kenyérben, mindenütt és mindenkiben Isten kegyelme árad reánk, érdemtelen emberekre. Gyermeki félelem és bizalom hangján énekeljük a zsoltárossal együtt az Ur dicsőségét és kegyelmét. Erről szól a 65-ik zsoltár és ezért van oly közel a szivünkhöz. A MAGYAR EGYHÁZKERÜLET évi gyűlése Ligonier, Pa.=ban lesz április 30, május 1=2=3 napjain. — A közegyház képviselője Dr. Ben M. Herbster elnök. EMLÉKADOMÁNYOK . . . (Folytatás a 2-ik oldalról) Tóth Kálmán (Garfield, N. J.), $2.00. J. A. Kurz (Bethlehem, Pa.), $2.00. Hudák Lajos (Bridgeport, Conn.) Bihary Bálint emlékére, $2.00. özv. Ráskay Györgyné (Dayton, Ohio) Nt. Azary János emlékére, $2.00. Baráti János (McKeesport, Pa.) elhalt két gyermeke emlékére, $2.00. J. Mihály (Sudbury, Mass.), $2.00. N. N., mártírhalált halt testvéröccse emlékére, $2.00. Dr. Szikszai István (Bangor, Maine), $2.00. Takács Kálmán (Martins Ferry, O.), $2.00. EGY DOLLÁRT ADTAK: Baráth Jánosné (Poughkeepsie, N. Y.) Ausztráliában élő fivére, Rev. Bernhardt Béla lelkipásztor tiszteletére, Kardos Lajos (Bridgeport, Conn.), Győr István (Cleveland, Ohio), Mrs. Bertha Horvath (Con- neaut, Ohio), Vincze Józsefné (Garfield, N. J.), Mr. és Mrs. Peter J. Kovach (Chardon, Ohio) Monoky István igazgató-tanitó emlékére, aki a magyar iskolában tanította őket a clevelandi Első Magyar Ref. Egyháznál, Dózsa Ethel (Indiana Harbor, Ind.), Hlavaty Györgyné (Homestead, Pa.) Dr. Dienes Barna lelkipásztor emlékére, Mrs. Mary Sós (Far Rackaway, N. Y.) Dr. Takaró Géza élő nyug. lelkipásztor tiszteletére, a sok szép keresztyéni tanításért, Varga Jánosné (Fairfield, Conn.), Csontos András (Wharton, N. J.) Nt. Dezső János whartoni lelkipásztor emlékére, Eiler András (Waukesha, Wis.), N. N. (Fairfield, Conn.), Lőrincz János (New York), özv. Rontskevics Gyuláné (Niles, Mich.), Mrs. S. Nyitrai (Bridgeport, Conn.), Yesso János (Conneaut, O.), Mrs. Julia Saska (Riverside, Ont., Can.) Nt. Varga Lajos emlékére, Bujáki G. József (Hammond, Ind.). DR. SAMUEL M. SHOEMAKER pittsburghi lelkipásztor sokat segített a magyar menekülteken. Nyugalomba vonulása alkalmából Dr. Harangi László levélben kereste fel őt, melyre Dr. Shoemaker a következőkben válaszolt: "It was only a privilege to lend a very little hand of helD to the Hungarian refugees. The whole thing simply touched my heart and I wanted to do all that I could, though it was not enough . . . God bless you and I pray that your work goes well, and that God will ever bless you. I remember you so well . .
