Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-03-01 / 3. szám
6 REFORMÁTUSOK LAPJA elmondani. A Disciples of Christ, amennyiben természetesen az egyesülési tervezetbe kezdettől fogva meghívnák, egészen sajátságos értékkel járulhatna hozzá a szóbanforgó tervezethez és gondolathoz. Reméljük, hogy a Blake- Pike féle javaslat, mielőtt az még további formát öltene, ilyen módon kiszélesithető. Viszont kétségtelen, hogy az Amerikai Ke- resztyénség mind Dr. Blake-nek, mind Pike püspöknek elkötelezve érzi magát, amiért ezeket a javaslatokat megtették, amelyek rendkívül bátorságuknál fogva, mindannyiónk hálás meggondolását vivta ki. (Fordította Orth Győző) TÖRTÉNET A MÚLT SZÁZADBÓL Anno domini 1826 valami jótékony célra a pesti néinet színházban kivételesen magyar előadást tartottak. STUART MÁRIÁT játszották. A nézőtér megtelt. József nádor is jelen volt. A legszebb jelenetben azonban a karzaton, egy véletlenül bekerült pidi kutya elugatja magát. A pulihangra BOD JANOS jurátus talpig magyarban, irtóztató hegyesre fent bajusszal, a zártszékek közepéről feláll, széttekint és rettentő bassbariton hangon elkiáltja magát: — Ki beszél itt németül?! AZ “ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET” 75 ÉVES JUBILEUMI ÉVE Amikor az E. M. K. E. jubileumi évét a Chicago-i Magyar Rádióban Dr. Szilágyi Ferenc elnökkel, 1959 december 27-én megnyitottuk, 1961 szeptemberéig tartó, meghosszabbított jubileumi évet állapítottunk meg, ahhoz igazodva, hogy az EMKE 25 éves jubileuma is egy évvel későbben 1911 szeptember 8-án ünnepeltetett, de azért is, hogy ez idő alatt, módja legyen, bármely magyar közösségnek, az EMKÉ-ről és annak teljesítményeiről, mint követendő példáról megemlékezni. Az EMKE az az egyesület, mely 75 évvel ezelőtt Kolozsvárt alakult, első alapitói “a kolozsvári március 15-iki állandó bizottsággal” együtt, a még élő 1848—49-es honvédek és turini emigrációjából maga Kossuth Lajos voltak. Az EMKE, mindazt amit programjába felvett, a magyarság megmentése és megtartása érdekében, nemcsak megvalósítja, hanem azon tulmenőleg, alkotólag cselekedett, amikor többek között, az Amerikai Egyesült Államokban jóformán minden magyar egyesület előtt, szervezte és támogatta, az oda kivándorolt magyarokat. Munkácsy Mihály, aki maga is EMKE alapitó tag, amikor megfesti az EMKE alapitó oklevelét, a népek testvériesülését jelképezi. — Az ezen beállitás ellenére, azonban külföldi előkészítés és szervezkedés mellett fellépő pánszlávizmus, pángermanizmus és Erdélyben különösen fellépő dákoromanizmus folytán, az önvédelem jogán szükség volt a közművelődési egyesületek munkájára. Az EMKE múltjából megállapítható, hogy sikerült az intézményt, kizárólag a jótékonyság eszközeivel már a 25-ik jubileumi év 1910 elértével odáig fejleszteni, hogy négy millió korona alaptőke mellett, közművelődési és közgazdasági célra, egy másik hat millió, tehát összesen 10 millió korona fordittassék. A cél elérésére, hogy szervezte az EMKE és hálózta be a társadalmat, a keleti határoktól az Alföldön át, az ország szivéig a székesfővárosig? A gyámolitó, filléres, perselyes és adományzó tagok százezrein kívül, 20 ezer örökös alapitó és rendes taggal, hogyan hozta az EMKE zászlója alá a hazafias társadalmat? S az alkotások terén, 163 elemi népiskolával, 77 kisdedóvodával, 118 községre kiterjedő lelkészi segéllyel, egy nagy földműves iskolával, 203 nép és 24 katonai könyvtárral, 154 daloskörrel, 349 község felnőtt analfabéta tanfolyamával! 500 néptanító jutalmazásával, 77 honismertető, a külföldi nyelveken is a magyarságot védő értékes kiadványával. Szobrok hazafias emlékek emelésével. Az "Erdélyi Kárpát Egyesület", "Erdélyi Irodalmi Társaság" létesítésével. A "Székely Szövetség" születése, erkölcsi és anyagi támogatásával, közel 100,000 iskolás gyermek számára a tanulhatásra való alkalom megnyitásával stb. Hogyan folyt be a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és az Országos Közművelődési Tanács létrehozatalára? Hogyan mozdította elő az erdélyi, kis, közép és gyáripart? A budapesti nagy pénzintézetek megnyerése által, a hitelélet felkarolását? "A fejlődés és megerősödés e hite és reménye táplálásának, csüggedetlen kitartó intézménye az EMKE, melynek közművelődési és közgazdasági irányban kell harcolnia.” — “Itt a testvéri szeretet, a szabadságérzet és a népuralmi igazságosság, társadalmi követéséről van szó, Írja más helyen az EMKE negyed- százados történetírója P. Sándor József, a 60 évet meghaladó időn át képviselő, szenátor és élete fogytáig evangéliumi ref. egyházkerületi Ó-Románia-i főgondnok — mint az EMKE t. alelnök főtitkára — állandó és legnagyobb munkása.” — “Utat mutat a következő nemzedéknek, milyen kitartással és ön- feláldozással haladjon tovább” — Írja más helyen ugyancsak Sándor József. Ezzel az EMKE megalapítása és negyedszázados működése — 1885-1910 — alkalmából irt műből vett idézettel fejezem be és hozzá teszem, hogy az EMKE múltja, nemcsak egyszerű példa, hanem minden, bárhol a világon működő, magyar egyesület, sőt egyesek számára is hasznos útmutatást ad, hogyan kell a valóságos nemzetmentő magyar ügyet szolgálni. Ezért nem elég az egyszerű megemlékezés, hanem követni kell az E. M. K. E. példáját úgy ifjúnak, mint öregnek egyaránt. Chicago, 1960 december hó. Dr. v. Sólyom Fekete István az EMKE 75 éves jubileumi bizottság alelnök-főtitkára
