Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-02-01 / 2. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA Mindegyik egyházfővel, mint egyenrangú féllel, fényképezések és külsőséges formalitások elkerülésével találkozott. Látogatásának célja — kijelentései szerint — az volt, hogy olyan baráti légkört teremtsen katolikusok és protestánsok között, mely hozzásegíti a világ keresztyénéit ahhoz a nem szervezetileg — mert arra sem a protestánsok, sem a katolikusok komoly vezetői nem látnak egyáltalán lehetőséget — hanem a keresztyén barátság szellemében való olyan összefogáshoz, amelyre a hitetlenek növekvő táborával szemben nagy szükség van. A Reformáció óta először fordult elő, hogy az anglikán érsek és a római pápa találkoztak, ezért világeseménynek mondható. A keresztyénség különböző táborai általában örömmel üdvözölték az eseményt és elismeréssel adóztak Fisher érseknek a gondolatért, Ugyanúgy János pápának a pompa, gyürü- csókolás és formaságok elhagyásáért. Szomorú volt azonban olvasni azokat a cikkeket, amelyeknek kicsinyes irói nem tudtak, vagy nem akartak az eseményben mást látni, mint egy nagy alkalmat katolikus propagandára. Történelmi tény, hogy a mai anglikán egyház 400 évvel ezelőtt VIII. Henrik angol királynak VII. Kelemen pápa ellen támadt haragjának a következtében vált ki a római egyházból. A katolikus szemszögből megirt cikkek irói azonban csak az elszakadási időszakot Ítélték szükségesnek közölni olvasóikkal az anglikán egyház történelméből. Az igazságos tárgyilagosság és Fisher érsek János pápával való találkozásának a szelleme is megkívánta volna, hogy, ha már hozzányúlnak a történelemhez, akkor szóljanak arról a későbbi sok-sok áldásról, demokratikus és erkölcsi fejlődésről is, melyet éppen a harcokban és kompromisszumokban megedzeil protestáníizmus evangéliumi ereje és tisztasága fejlesztett ki a Sziget- országban. Ennek igazságát igazolja Erzsébet királynőnek Edinburghban, a skóciai reformáció 400 éves évfordulójának ünnepén, a közelmúltban elhangzott beszéde, melyben felhívta a keresztyének figyelmét, hogy “tanuljanak a Reformációból”. Idézet szavaiból: "Hiszem, hogy azt, ami a Reformációban förlénl, összegezni lehet úgy, amiben minden keresztyén megegyezik. A Szenlirás szabaddá leit az emberek számára s ennek eredményeképpen Isten Igéje formáló erővé lett mind a magán, mind a közéletben. Az evangélium, amely oly hosszú ideig az őskeresziyén- ségbbl reánk maradt tisztelet tárgya volt, a Reformációban olyan élő világossággá lett, amely irányítja az emberek életéi és átformálja az emberek által alkotott intézményeket."------------------------------------------------------------------\ FELHI VÁ S ! A Crescent-Martins Ferry (Ohio) Magyar Presbiteriánus Egyház lelkipásztora nyugalomba vonul. A lelkészi állás iránt érdeklődők személyi adataik megjelölésével írjanak erre a címre: PULPIT COMMITTEE, Box 223, Martins Ferry, Ohio. _ HÉTKÖZNAPI PRÉDIKÁCIÓK Jeshimmon Jó néha elhúzódni és egyedül lenni. Nem azért, hogy elmeneküljünk a sürgető problémák megoldásától, vagy a közösségi életben vállalt feladatok elvégzésétől, sőt ellenkezőleg. Az Istennel való egyedüllétben felfrissül a lélek s a test is, a madácsi sorokkal elindul “fel hát csatázni, fel hát lelkesülni”. Urunk megkisértésének története, melyet inkább próbára tételének története néven kellene neveznünk, azért egyedülálló, mert csak Ő mondhatta el tanítványainak, senki más. Mivel senki sem volt vele a pusztaságban, a próbatétel napjainak beszámolásával lelke, szive belső tartalmát mondja el. Saját lelki küzdelméről lebbenti fel a fátyolt s ad biztatást azoknak, akik próba alatt állanak. A pusztaság, melyet Máté evangélista említ, Jeruzsálem és a Holt-tenger közt terül el. Az Ó-testamentum “Jeshimmon”-nak, elpusztított, letarolt területnek nevezi ezt a 15 mérföld széles s mintegy 35 mérföld hosszú területet. Magas plátó, tele sivó homokkal, szét- mált mészkő töredékkel, nagy kőlapokkal. — Árnyékot csak a szakadékok adnak, hol gyakran barlangra bukkan a vándor. Nappal óriási hőség repeszti a sziklákat, éjszaka fagypont alá zuhan a hőmérséklet. A Holt-tenger partján mintegy 400 métert esik a magaslat a viz felé, amelyben semmi állati élet nincsen. Innen vette nevét. Ebben a pusztaságban töltött Urunk 40 napot egyedül. Felkészült a jövendő küzdelmére, hogy hirdesse a szegényeknek az evangéliumot, hogy a töredelmes szivüeket meggyógyítsa, hogy szabadulást hirdessen a foglyoknak, hogy megnyissa a vakok szemeit, szabadon bocsássa a lesujtottakat és hirdesse az Urnák kedves esztendejét. A san franciscoi Golden Gate egyívű hid- jánál állva valamikor, elgondolkoztam, hogy hol született meg a hid? Gondolat gondolatot követett s eljutottam a hídépítő mérnök csendes szobájáig, hol hosszú hónapok, talán esztendők számítása után megszületett a hid rajza, minden csavar helye, a papíron. Urunk is az egyedüllétben, a próbatétel napjaiban ott a pusztaságban egy lelki hid építésére készült fel. Ezt a hidat építette Galilea poros utjain, a Genezáret tavánál, a kereszten, Emmaus felé. Böjt idején — magunkba szállva, életünk Jeshimmonjában könyörögjünk megfrissitő hitért, erősítő reménységért és el nem múló szeretetért. v. Dr. Harangi László
