Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)

1961-12-01 / 11. szám

6 REFORMÁTUSOK LAPJA nélkül fordult hozzá és ezt a kérdést tette fel neki: — Megbékéltél-e rokonaiddal? — Mit, megbékélni azokkal, akik nekem annyit ártottak? — Senki sem árthat nekünk — mondotta Ghandi — csak mi árthatunk magunknak. A keserűség, amit a szivünkbe engedünk hatolni, bennünk végez rombolást. Te el akarsz tá­vozni egy uj helyre, mert boldogtalannak érzed magad. Meg akarsz szabadulni azoktól, akikről úgy érzed, hogy ártanak neked. De meg tudsz-e szabadulni önmagadtól? Találsz-e boldogságot magadon kivül a világban, hogyha a te szivedben keserűség van? Gondold meg és légy alázatos. Elvesztetted, akit szerettél. Nem elég bánat ez önmagában? Miért végzel sziveden még több rombolást, csak azért, mert nincs bátorságod megtisztitani szivedet? Pandit asszony, elutazása előtt elment a családhoz. Megbékélt rokonaival és kimond­hatatlan megkönnyebülést érzett. És ez a meg- béküiés lett későbbi sikereinek és boldogságá­nak alapja. ★ ★ ★ Hogyha a karácsony történetét jól meg­figyeljük, rá kell jönnünk arra, hogy a kará­csonyi történet fő jellemvonása pont az ellen­kezője annak, mint amivé azt mi tettük. A mi karácsonyunk és benne a MI boldogság­felfogásunk azt jelenti, hogy a mi saját sze­mélyünk kerül előtérbe, hangsúlyba és meg- világitásba, a saját személynük szemszögéből tekintjük az egész világot, boldogságnak a MI egyéni sikereinket, haladásunkat, hasznun­kat és élvezetőnket tartjuk; csalódásokban, veszteségekben és gyászban önmagunkat saj­náljuk. A karácsony történetének szereplői ezzel szemben teljesen meg feledkeznek magukról. Életük, tekintetük teljesen Isten felé fordul! A jászolbölcső felé fordul a pásztorok tekin­tete, akik nyájukat elhagyva sietnek Bethle- hembe, a keleti bölcsek elhagyják hazájukat, hogy megláthassák a Messiást, Simeon azért nem halt meg, hogy szemei megláthassák AZ URNÁK KRISZTUSÁT, Anna a 84 éves pró­fétaasszony Őérette szolgál böjtöléssel és imád­kozással éjjel-nappal a templomban. Oly határ­talanul nagy az örömük, hogy ők^ visznek ajándékot az Isten Fiának, és SZÓLÁNAK FELŐLE MINDENEKNEK. Ez a felelet. A boldogság titka az önmagunktól való elfordulásban van, a magunk személyéről való megfeledkezésben, illetőleg Isten felé való for­dulásban! A boldogság a tartós boldogság titka ez: “Aki követni akar engem, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét” és kezdje meg élete hátralevő részét elveszteni az Ur ügyében, jól tudva, hogy: “Aki elveszti az ő életét én érettem, megtartja azt!” Vájjon ez az önmegtagadás nem ott kez­dődik nekünk is, ahol Pandit asszony számára kezdődött? Megbékéltél rokonaiddal? Megbékéltél em­bertársaiddal? Főt. Dávid Gyula az uj erdélyi református püspök Vásárhelyi János utódául Dávid Gyula püspökhelyettest, a kolozsvári Farkas-utcai gyülekezet lelkipásztorát választotta meg az erdélyi református egyházkerület. Az uj püspök Háromszék megyéből való. Lelkipásztori képesitését 1925-ben nyerte a kolozsvári református theológián. Külföldi ta­nulmányúton Bázelben volt, utána theológiai magántanári vizsgát tett. Első gyülekezete Árokpatakán volt, hol népét megszervezte a varrottas kézimunkára. A készített anyagot Svájcba juttatta, hol barátja: Welthi-Schneider konzul ismerőseinek eladta s a pénzt vissza­juttatta Árokpatakára. A falu ilymódon meg­gazdagodott. 1939-ben Székelyudvarhelyen lett lelkipásztor, majd 1957-ben a kolozsvári Far­kas utcai gyülekezetben, honnan az egyház- kerület bizalma püspöknek választotta. Főt. Dávid évfolyamtársa volt Nt. Babos Sándor pittsburghi lelkipásztornak, ugyancsak László Dezsőnek, M. Nagy Ottónak, Dr. Bor- báth Dánielnek, Dr. Horváth Jenő theológiai tanárnak. Az uj püspök igen megnyerő modorú, emberszerető lelkipásztor. Fia szintén a lelki­pásztori pályára lépett. Innen, az Óceán túlsó partjáról száll imádságunk az erdélyi hegyek felé: Isten Szent Lelke vezesse evangéliumi népe vezetésében s találja meg az utat a jelen viszontagságai között is, hogy az európai protestántizmus keleti végvárában legyenek to­vábbra is világító fáklya az Ő dicsőségére. A SZERENCSI TEMPLOM javítási költségeire a Kálvin János Magyar Ref. Egyház, Perth Amboy, N. J. (lelkipásztor Vitéz Ferenc) $33.00-t adott, melyet az adomány gyűjtő Marton Sándor youngstowni lelkipásztor a többi adománnyal együtt, összesen $302.50-et a youngstowni Dollar Savings and Trust Co. utján juttatott el az óhazába.

Next

/
Thumbnails
Contents