Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-12-01 / 11. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA Istent hisz és várja a Messiást. Keresztyén az, aki leborul a Szentháromság Isten előtt. Atyát ismer, aki teremtett, Fiút, aki megváltott és Szentlelket, aki vezet és megszentel. Keresztelő János a küszöbön, a mesgyén áll az Ó és Uj- testámentom között. De az Uj felé fordul, a felkelő napot várja. A hajnalcsillagra mosolyog vissza. 4. Mi a foglalkozása? O nem nevezi magát Keresztelőnek. Még a prédikáló sem elég. Ezek a foglalkozások, ezek a munkák az emberre néznek. Ő inkább kiáltó szó, vagy még- inkább utkészitő. Késziti az utat az eljövendő Krisztus előtt. János ideje óta a földi útviszonyok igen sokat javultak. Sőt errefelé nemcsak az utat, de a szántóföldet, a dombos szőlőhátat is egyengetni szokták. De a lelki ut ma is olyan járhatatlan és akadályokkal rakott, mint akkor volt. Nagy hegyek vannak. Gőgös, meg nem tért szivek. Pogány erkölcstelenségek és farizeizmussá fajult önimádatok egészen a felhőkig érnek. És ezek elállják az útját annak, aki jön. Aztán nagy szakadékok vannak. Népek, felekezetek, társadalmi osztályok foglalkozási ágak és ember és ember között olyan mély szakadékok vannak, hogy mindenütt látszik a föld belsejének izzó tüze. Jaj, ha ez egyszer kitörne? Nincs sürgősebb munka, mint az utkészités. A hegyek hulljanak alá a szakadékokba. Krisztus sik- ságot, egyenes utat akar. Ezt a kiegyenlitő munkát nem végzi el a természet, nem végzik el az angyalok. Ezt a munkát Isten az emberre bízta. Keresztelő János ezt a munkát végzi. Emberek, keresztyének, engedjétek, hogy végezze. Emberek, keresztyének, segítsetek neki végezni! A gőgös sziveket összetörni, a kétségbeesett sziveket megerősíteni, mindenkiben vágyat, érdeklődést, szent tüzet ébreszteni az iránt, aki jön: ez a János foglalkozása. 5. Honnan jött? A pusztából. Onnan, ahol meglátszik a városnak, a bűnös emberi létnek szomorú, kárhozatos, megtérésre szoruló volta. Jön a nagy folyó mellől, a Jordán mellől. Ez a folyó előre jelzi, hogy Krisztus vére igy tisztit, igy termékenyít, igy elválaszt és igy összeköt, mint ez a nagy folyó. Itt lehet az emberekkel igazán beszélni. Itt mindenki magába száll. Ide kimegy a nagy város, Jeruzsálem, a nagy tartomány, Judea. Egyszer csak egész sereg áll sorba. Mindenki magát vádolja és megkeresztelkedik a bűnök bocsánatára. Olyan ez a sor, mint mikor meghajtott feji el sorba áll a templomi gyülekezet és szive szent félelmével indul az Urasztalához, hogy érdemtelen magára öltse Krisztus érdemét. 6. Mit hozott magával? Csomagot nem. Neki nincs vagyona. Két ruhája sincs. Hirdeti, vallja, hogy elég egy testre egy ruha, Őt nem rabolhatják ki. Neki nincs szüksége fekete piacra. Független, tiszta. Nála a ruházkodás és étkezés csak annyi, amennyi az igazi rendeltetése. Nem tapad hozzá a divat és az élvezet. De mégis hozott magával egy mennyei üzenetet: Térjetek meg, mert elközelitett a mennyeknek országa! Ezt mondja, ezt hirdeti. Nem az unalomig, hanem a meghallgatásig. 7. Miért jött? Előkészíteni a karácsonyt. Hogy el ne maradjon az Ur. Hogy készület- lenül ne találjon minket az Ur. Azért jött, hogy szegényen, fáradtan, aggodalommal telítve, egy égő világ közepén igazi lelket gazdagító karácsonyt ünnepelhessünk. 8. Meddig akar itt maradni? Amig Krisztus meg nem érkezik. Krisztusnak növekednie kell, neki pedig alászállani. Eltűnik a csillag magától, ha feljön a nap. Adventi Szent Gyülekezet! Fogadd el vendégül Jánost, hogy kézenfogva, mint az elveszett, de megtalált testvért elvezessen az elé, aki jön, aki szivére ölel, aki ebben a földi életben és az örökkévalóságban soha el nem hagy. Ámen. ★ ★ ★ Darányi Lajos a tiszáninneni magyar református egyházkerület püspöke. — Született Ketergény, Ung vm.-ben. A theológiát Sárospatakon végezte el, hol hitoktató, majd Forgách Gyula után lelkipásztor lett. Püspökké választása után is Sárospatakon maradt lelkipásztornak. A TEREMTÖHÖZ Köszönöm, hogy megteremtettél, ó, szeretet, és idetettél, hogy csillagok, ködök, hegyek között ember legyek. Köszönöm, amit látok, a teremtett világot, hogy még a rossz sem céltalan, mindennek jelentése van. És én is Neked kincset-érő, egy vagyok, soha-visszatérő, s akár a férgek vagy a szentek, valamit jelentek. Meghalok, semmit se veszitek, müvedet meg nem semmisíted s a mennyben vagy pokolban az leszek, ami voltam. VAS ISTVÁN
