Reformátusok Lapja, 1961 (61. évfolyam, 1-11. szám)
1961-06-01 / 6. szám
REFORMÁTUSOK IAPJA Hungarian Reformed Religious^ Paper ^rounded in ]9oo eVANGeLICAL AND ReFORMSP CHURCH •UIMIT6P CHURCHACHRIST» Volume LXI., Number 6. OBERLIN, OHIO June, 1961. SZÖVETSÉGI SEGÉLY AZ ISKOLÁKNAK Az amerikai iskolarendszer a közösség gondolatán épül fel. Minden város vagy község maga gondoskodik az iskolatípusról, amelyet fenn akar tartani. Ez a közösség fizeti a tanitókat, épit uj iskolaépületeket, változtatja meg a tananyagot, ha szükséges, vagy vezet be uj tantárgyakat. A szövetségi kormánynak nincs beleszólása abba, hogy mit és hogyan tanitanak. Az egyes államok adnak bizonyos segélyt az iskoláknak, a tanítói okleveleket ellenőrzik, nyugdíjalapot létesítenek, de az egyes iskoláknak a magángyakorlatába nem szólnak bele. Ezak a nyilványos iskolák (public schools) mindenki számára nyitva vannak vallási vagy faji különbség nélkül. A déli államokban vannak ugyan elkülönített iskolák négerek és fehérek részére, de a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság 1954-ben hozott ítélete alapján ezeket az---------------------------------------------------------------\ MEGÁRADT A TISZA Megáradt a rest, magyar Tisza Vize Lajtától Öltig szalad. Ujjongnak a ludak, a gémek S azok a rabló, azok az ősi Griff-madarak. Ár, szürkeség, viz-gőz, pocsolya, S a nagy magyar Alföld felett Fészketlenül kiverve röpdös Riadt szivekkel egy szép énekü Madár-sereg. Sebten kiválik, im, gőgösen Egy fény-iollu sármány madár. Bus dalba kezd. Lenéz az árra. Föld int Nyugatról s a sármány-madár Nyugatra száll. ADY ENDRE V_________________________________________________________> iskolákat is integrálni kell, vagyis hogy fehérek és negérek egy iskolába járhassanak. Az iskolák fenntartása egyre nagyobb terhet jelent a helyi lakosságnak és az államoknak. Egyrészt az egyre növekvő gyermeksereg (minden évben 4 millió gyermek születik az Egyesült Államokban s ez a szám csak növekedik), másrészt a nevelés uj irányainak a követése több tantermet és tanítót igényel. Az egyes falvak vagy városok képtelenek annyi anyagi áldozatot hozni, hogy maguk tartsák fenn az iskolákat. Egyre sürgetőbb az a tény, hogy a szövetségi kormány (Washington), mely milliókat sőt billiókat költ külföldi segélyre, nézzen körül a saját portáján és részesítse segélyben a küzködő nyilvános iskolákat. A terv az, hogy egyelőre 3 év alatt 2300 millió dollárt fognak juttatni a nyilvános iskoláknak uj tantermek építésére, tanítók fizetésének emelésére. A nyilvános iskolákkal szemben vannak magániskolák (private schools), melyeket akárki nyithat Amerikában, ha van pénze hozzá, hogy az ilyen iskolákban az általuk kedvelt tantárgyakat, hitbeli vagy egyéb meggyőződést taníthassanak. Ebbe a közösségnek sincs beleszólása, mivel legtöbb magániskola éppen a nyilvános iskolákkal szembeni magatartás vagy elégedetlenség miatt alakult. Mivel a nyilvános iskolákban az egyház és állam elválasztásának elve alapján egyes felekezetek hitelveit nem taníthatják, vagy különleges vallásgyakorlatot nem tarthatnak, az egyházak a saját hitük elmélyítésére és propagálására magániskolákat tartanak fenn. Önmagukat és a szülőket külön megadóztatják, hogy vallási meggyőződésüket beleplántálhassák gyermekeik leikébe. így tartanak fenn egyházi magániskolákat az ámisok, mormonok, római katolikusok s egyes protestáns felekezetek. Legtöbb ilyen magániskolát a római katolikusok tartanak fenn (az összes magániskolák mintegy 90%-a), melybe jelenleg
