Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)
1960-03-15 / 6. szám
10 REFORMÁTUSOK LAPJA MAGYARSÁGUNK A magyarság küldetés (Folytatás az első oldalról) ben törte szét. Rendszert sohasem alkotott, maga a lelke volt a rendszer. Ősi alkotmánya védelmi rendszer, benne és általa védtük meg magunkat a széthullástól, a főhatalom túlkapásaitól, az elközönségesedéstől, az uralkodó osztályok gőgjétől, a külső birodalmak beolvasztó erejétől úgy, hogy a törzsekkel szembehelyeztük a királyt, királlyal a nemzetet, a tömeggel szembeállítottuk a nemességet, nemességgel a népet, Ausztriával a magyar öncéluságot, osztályuralommal az élő nemzettestet, idegenekkel a vérbeli magyart. Az ellentételezésnek, kiegyenlitésnek, állandóságnak és fejlődésképességnek csodálatos müve ez. Aztán kialakította gazdasági rendszerét. Megvan a háztartásának sajátos rendje, pásztorolja nyáját, veti, aratja búzáját, metszi és szüreteli szőlőjét, eladja borát, kicseréli javait, megvásárolja szükségleteit; mindezzel sajátmaga életét fejleszti, gazdagítja, saját erejét növeli, dolgos kezeknek kenyeret ad, fegyvert élesít és világosságot nyújt. Ez a nagyszerű rendszer a magyar műveltség. S ha ezt a műveltséget vizsgáljuk, azt találjuk, hogy az alapja, a gyökere egy szellemiség. A magyarság lelkiség Ez azt jelenti, hogy nem tesz magyarrá, ha itt születtem; akkor sem leszek kevésbbé jó magyar, ha másutt születtem. Nem mindenki magyar, aki magyarul beszél; nagy magyarok, pl. Rákóczi és Széchenyi életüknek egy bizonyos szakában nem is tudtak jól magyarul. Nem tesz magyarrá az sem, ha politikai jogaimat gyakorolom és kötelességeimet teljesi- tem. Az állampolgárság még nem magyarság. Lehet valaki egy országnak állampolgára és ugyanakkor ellensége. Azt sem lehet mondani, hogy magyar az, akit érdeke ideköt s nem magyar, akit érdeke máshová húz. Az igazi magyar akkor is magyarnak vallja magát, ha koldus lesz érte, ha meggyalázzák. Mindebből következtetjük tehát, hogy a magyarság egy lelkiség. Ennek a lelkiségnek egyik mozzanata, hogy magamévá teszem, életembe felveszem, maradékaimnak továbbadom a magyarság örökké élő hagyományait, e népnek emlékeit, tetteit, győzelmeit és bukásait. De a magyarság nemcsak hagyomány és sors, nemcsak múlt és jövő, tegnap és holnap, hanem jelen, szakadatlanul ujuló pillanat. Ilyen értelemben a magyarság: öntudat. Tudása és helybenhagyása annak, hogy magyar vagyok s a tényben egy nagy ajándékot látok. Végül arra a kérdésre, hogy mi a magyarság, igy felelhetek: mindezek alapján a magyarság egy küldetés. Misszió. Ez egy csomó kötelességre bomlik fel, pl. arra, hogy öntudatosan, tisztán, szabatosan beszéljem a magyar nyelvet. — Vegyem magam körül a magyar szellem alkotásaival. — Ismerjem meg hazámat és népemet, örüljek annak, hogy egy másik ember magyar, mindenekfelett segítsem, hogy az lehessen. Kiváncsi legyek arra, hogy mi történt a magyarral a múltban, s izgató kérdésem az legyen: mi történik a magyarral holnap? Miután két egyforma magyar közül az a különb, aki embernek jobb, nemesebb, becsületesebb, magyarságomat örökkévaló emberi értékekkel igyekezzem minőségben is értékesebbé tenni. Nemesebb ember: a krisztusibb ember. Az emberi lelket rendeltetésének betöltéséhez csak azzal lehet hozzájuttatni, ha Krisztus erőivel töltjük be, s igy azt kell mondani, hogy a magyarság életeszményéből következik a ke- resztyénség nagy kötelessége. Nekem azért is Krisztustkövetővé kell lennem, hogy jobb magyar lehessek, s én az az egyén vagyok a világon, adottságaimnál fogva, hogy akkor lehetek hivő keresztyén, ha egyszersmind jó magyar is vagyok. Dr. Ravasz László if t I I I I I I I i $ I I I I I í í I Több bizodalom vágya Irta: Ady Endre Vállalom fél-kimaradásom Minden átkát S kényszeres, tompa énekemet, Mint megcsalt mátkát Küldöm el, hogy szánjatok. Vállalom az én magyar gyászom S azt a vétket, Hogy eljövendő bánásokat Előre élek S jajgatok, hogy ti bíztok. Csak egy kicsit több bizodalommal Volnék és két karommal Emelném föl a krisztusi keresztet, De lelkem bus és veszteg. Mint ragyogna az én jó magyarságom S tagadnám minden átkom, Minden csúnya Jövő-gondot kivetnék: Csak egy kicsit hihetnék.
