Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)

1960-03-15 / 6. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 11 KÖZEGYHÁZUNK HÍREI * * * Rév. Dr. Gerhard W. Grauer elnökletével a lelkészekből és világiakból választott külön bizott­ság elkészült a United Church of Christ uj egyházi törvénykönyvével. — Dr. James Wagner és Dr. Fred Hoskins társelnökök annak a reményüknek adtak ki­fejezést, hogy az uj Consiitutio-t mindkét egyesülő egyháztest gyülekezetei el fogják fogadni. — A Con­stitution március folyamán el fogják juttatni a General Synod 700 delegátusához tanulmányozás végett, majd a General Synod évi gyűlésén, Cleveland, Ohio-ban, 1960 julius 6—9-én hoznak felette végső határozatot. Elfogadás esetén a gyűlés után határozatképesen ér­vénybe lép úgy a CC, mint az E & R egyházak életében. * * * Iowa-ban hét E & R és egy CC gyülekezet 1,900 bushel kukoricát ajándékozott tengerentúli se­gélyezésre. A nemes példán felbuzdulva ipari válla­latok is felajánlották szolgálataikat és gépeiket és igy vált lehetségessé, hogy az összeadott kukoricát olaj formájában tudták továbbítani a Church World Ser- vice-hez szétosztásra. * * * Rév. Dr. Fred C. Schweinfurth, a közegy­házi Evangélizáló Bizottság titkára (az ADVOCATE szerkesztője) március 1-én nyugalomba vonult. Helyére a közegyház Rev. Dr. Gerald J. Jud, CC lelkipásztort választotta meg Worcester, Mass.-ból. * * * A Lancaster Seminary-ba beiratkozott uj növendékek ebben a szemeszterben érte el a leg­magasabbat az iskola eddigi történelmében. Harminc­egy hallgatója van az első évfolyamnak. Ha ehhez a számhoz hozzáadjuk azokat az uj hallgatókat, akik valamelyik másik theológiáról jöttek át a felsőbb év­folyamokba, úgy az uj hallgatók száma 55-re emel­kedik, melyek közül 38 a United Church of Christ- ba tartozik. A theológiának jelenleg 102 hallgatója van. * * * Közegyházunk Egyetemes Tanácsa (General Council) évenként kétszer tart gyűlést. A legutóbbi február 14-18 között zajlott le St. Louisban Dr. James E. Wagner elnök vezetése alatt. A gyűlés több fontos határozatot hozott az egyház jelenét és jövőjét ille­tőleg. Az egyetemes tanács díszvacsorát rendezett a nyugalomba vonult F. A. Keck közegyházi pénztáros tiszteletére, ki több mint 30 éven át puritán becsü­letességgel szolgálta egyházát st.-louisi hivatalában. Közegyházunk elnöke diszes karórát nyújtott át az ünnepeltnek, ki megható szavakkal mondott köszö­netét. Az egyetemes tanács szerda reggeli áhítatát Dr. Harangi László, a Refomátusok Lapja szerkesztője tartotta. Dr. Reginaid Helfferich, közegyházunk Világszol­gálatának központi titkára megrázó erejű beszámolót tartott világkörüli útjáról, a szenvedő és éhező mil­liókról. Megemlítette annak a milwaukeei gazdag fő­szakácsnak az esetét, ki önként lement Dr. Schweitzer Albert lambarenei telepére, hogy az ottani szakács hosszú évek után vakációra mehessen. KISH ANDRÁS MORGANTOWNI GONDNOK EMLÉKEZETÉRE Gondnoknak választották meg több évtizeddel ezelőtt. Mindenki csak Kish bácsinak szólította, s egyháza érdekében kifejtette munkája után nyugodtan mondhatjuk: a gyüleke­zet atyja volt. Alapitó tagja volt a morgantowni egyháznak; hitét, szeretetét, becsületes munkáját és példás családi életét ismerve ma­gyar testvérei az egyház élére állí­tották. A mi Istenünk akarata szerint 1960 január 8-án, pénteken virradt utolsó reggele. Csendesen, nagyobb fájdalom vagy haláltusa nélkül csuk­ta be szemeit. Mikor utoljára bú­csúzott tőle a gyülekezet, a kis templom zsúfolásig megtelt. Isten­nek üzenete, a Jelenések könyve igéje alapján hangzott: "Légy hiv mindhalálig és néked adom az élet­nek koronáját." Kevés emberről mondhatjuk, hogy hűséges volt a halálig vagy legalább is igyeke­zett hűséges lenni, de Kish András testvérünk koporsójánál nyugodtan mondhattuk ezt. Már pedig aki hü volt, annak Isten az élet koronáját ígérte. Mi keresztyének két fajta koronát is­merünk: királyi koronát aranyból, mely a hatalomnak a jelképe és a tövis koronát, mely az isteni sze­retetnek, a mi bűneink bocsánatá­nak és az örökéletnek a jele. Isten az ő fejére először a szenvedés és megpróbáltatás koronáját tette. Nem született gazdag családból, hanem mint egyszerű és tisztességes család gyermeke kezdte életét 1883 október 4-én Beregsurány község­ben, Bereg megyében, Magyarorszá­gon. 1906-ban jött az Ujhazába, hogy majd egyszer két keze mun­kájának megtakarított gyümölcsével térhessen haza. Küldött is haza pénzt, hogy abból házat vegyenek, de sohasem láthatta meg otthoni hajlékát, a háború vihara elsodorta tőle. 1907-ben esküdött örök hűsé­get Lengyel Eszternek, aki mint szerető élettárs osztotta meg vele az élet gondját, baját és örömeit. Aranylakodalmuk alkalmából 1957- ben, néhai Rév. Bernáth áldotta meg a még mindig “ifjú” párt. A másik koronát az aranyból valót és láthatatlant: halála alkal­mával kapta Urától. Ez a korona a hűség, hit és szeretet jutalma és azok kapják, akiket a Bárány meg­váltott, akik még életükben felis­merték és megváltották bűnös vol­tukat és a tövissel koronázott Jé­zust megváltójuknak fogadták el. Kish András bizonyságott tett Urá­ról. Ha a bányába ment imádság­gal kezdte a munkás napot és nem volt olyan istentiszteleti alkalom, melyet elmulasztott volna. Ezért fáj mindnyájunknak távozása. De vigasztalást nyerünk az Igéből: “Légy hiv mindhalálig és néked adom az élet koronáját.” Temetése napján, a tél ellenére, szép napos időben kisértük utolsó nyugvóhe­lyére. Sírja éppen előző lelkipász­torának a sírja mellett van, nyolc évig dolgozott Rév. Bernáthtal s most egymás mellett pihennek. Gyászolják elsősorban bánatos öz­vegye és szerető testvére szül. Kish Ilona özv. Jakab Miklósné. Iste­nünknek köszönjük az ő életét, megnyugszunk akaratában, hogy most visszavette, s áldott emlékét megtartjuk szivünkben. Jalsoviczky Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents