Reformátusok Lapja, 1960 (60. évfolyam, 1-18. szám)

1960-12-01 / 18. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 11 C^CU2^cLcU^ Ökumenikus Ifjúsági Kongresszus Európában ház ellenállhatatlan ifjúsága?” Később Driberg ur azt mondta, hogy itt az ideje annak, hogy a keresztyének kivegyék részüket a világhelyzet formálásában. Szerinte a keresztyénségnek olyan gyakorlati vallásnak kell lennie, amely a modern élet minden területén megadja a választ. És, hogy megálljuk helyünket a kommunizmus fenyegetéseivel szemben — itt az ideje, hogy hangosan mondjuk meg válaszunkat. Mit értünk el a konferencián? Ezt: vala­hányszor istentiszteletre mentem a lausannei kathedrálisban, oda nem mint a Krisztus Egye­sült Egyházának, vagy a Református Egyház­Az ökumenikus ifjúsági konferencián a világ legfontosabb protestáns felekezetei kép­viselve voltak delegátusaikkal, összesen 1700-an, közöttük 150 amerikai. Krisztus Egyesült Egy­háza öt delegátusának egyike voltam én. Julius 9-én érkeztem Lausanne-ba, a Genfi­tó partjára Svájcba. Néhány kedves Lausanne-i útbaigazításával odataláltam a Palais Royal-hoz. Az volt a kongresszus székhelye. Egymás után érkeztek a többi fiatal delegátusok is. Jó­magam szívesen ismerkedtem és igy, amint egy uj delegátus érkezett, oda mentem hozzá “Hello”, “Guten Tag” vagy “Bon jour”-al üd­vözölve. Persze a következő héten meg kel­lett tanulnom a többi köszöntést is: “Buon giorno”, “kali mere”, “vanackam” és “god dag”, hogy olasz, görög, indiai és dán barátaimat is nyelvükön üdvözölhessem. A következő héten ökumenikus felolvasá­sokat hallgattunk, melyeket vita-megbeszélések követtek. Közös istentiszteleteken vettünk részt, hajókirándulást tettünk Genf be. Kitünően sike­rült a “Nemzetközi-estély”. Ahogy most vissza­gondolok a kongresszusra, megkísérlem elemezni, hogy mi volt legérdekesebb élményem és fő­leg, hogy elősegitett-e a kongresszus az Egyház egy ességét? Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a kon­gresszus sokkal több volt, mint bármely más keresztyén ifjúsági konferencia. A Szervező Bizottság semmi fáradtságot nem kiméit, hogy a kongresszusnak megnyerhesse a mai idők legnagyobb theológusai közül néhányat. Ezek között volt: Dr. W. A. Visser’t Hooft, a Ke­resztyén Egyházak Világszövetségének főtitkára; Rév. Philip Potter, a Keresztyén Egyházak Ifjúsági Világszövetségének feje; Hon. Tom Driberg, az angol Parlament tagja, és sokan mások. Dr. Visser’t Hooft a megnyitó isten­tiszteleten hirdette az igét. Rámutatott arra, hogy a konferencia főtémája a Jézus Krisztus, a Világ Világossága. Azt mondta, hogy akár­milyen irányba is vezetett eddig az élet, ez a világosság ismét összehozott minket. Rész­letesen tárgyalta az egyház történelmét, mun­káját és a végén egy bátor célkitűzést állított fel: “Ti vagytok-e a halódó egyházak kudarcba fűlt nemzedéke, vagy a folyton megújuló egy­VÁRTAD=E MÁR ÖT? IRTA: KOVÁCSNÉ HUSZÁR JOLÁN Álmatlan, nehéz éjszakákon Sirl-e a lelked könnyes vággyal. Hogy találkozhass valahogyan Az Isten egyszülött Fiával? Érezted-e, hogy elhagy minden Hogy kifosztott, megcsalt az élet? És csendességet, békességet Más senki, sehol nem ad néked? Vártad-e már Őt imádsággal? Könyörgésed szállt-e az Égig? S titkos, adventi reménységgel Kisérted-e az utón végig? A lábnyomában menni-menni . . . Érinteni ruhája szélét . . . Elhitted-e, hogy meggyógyiija A szived, lelked minden vétkét? Vártad-e már Őt? Kerested-e Elepedt szívvel, tárt karokkal? S énekeltél-e testvériélek — A bethlehemi angyalokkal? Alázatos, örvendező szivvel Hullottál-e előtte térdre? Ha igen, akkor megszületett Benned a karácsonyi béke. nak a tagja mentem, hanem mint keresztyén. A fiú, aki tőlem balra ült, már nem mint Görög Keleti Orthodox, vagy a leány a jobb oldalon nem anglikánus volt, hanem keresz­tyének. Együtt keresztyének voltunk. A lausannei konferencia főteljesitménye az volt, hogy alkalmat adott az ifjaknak, hogy minden nemzetiségi és felekezeti különbség mellett is megtapasztalják az igazi keresztyén testvéri közösséget. Nem oldottunk meg hatal­mas problémákat, de 1,700 elszánt ifjút és leányt toboroztunk össze a világ minden tájá­ról, akik most bátran folytatják az ott meg­kezdett munkát és Isten segítségével valamikor meg is találják a megoldást. Legifjabb Kovács Imre

Next

/
Thumbnails
Contents