Reformátusok Lapja, 1959 (59. évfolyam, 1-22. szám)

1959-11-15 / 20. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA

5

Először is tegyük a Bibliát a gyűlés asztalára, s kérdezzük meg, melyik az a rész, mely nehezen érthető. A kérdések közül válasszuk ki azt, amelyik a többség szivének kételkedő titka. így feleletünk s magyarázatunk leköti a többség figyelmét. Ezzel elkerüljük az érdektelenség veszélyét, ami mindig fennáll, amikor nem a hallgatóság, hanem a magunk által választott textusok felett elmélkedünk. A templomi szószék azért van tele színes történetekkel, néhol még viccekkel is, mert a szónok vissza akarja nyerni a hallgatóság elkalandozó figyelmét. A gyűlésen ilyen trükkökre nincs szükség. A jelenlevők figyelme felissza majd a magyarázat minden szavát, ha ők adják meg a textust kérdésükben, melyre régóta feleletet várnak.

Másodszor, ha valahol, akkor a Férfi Kör gyűlésén vegyük elő s tanulmányozzuk együtt egyházunk Alkotmányát s Alapszabályát. Egyházi életünk legkényelmetlenebb mozzanata az, amikor törvényeinket kell idézni s alkalmazni. Ezzel sokszor olyan hatást váltunk ki, mintha ítélő bírák lennénk. Ez a kényelmetlen s egyáltalán nem keresztyéni szerepünk magától eltűnik, ha a közgyűlésen, vagy a presbiterek tanácsában lesznek olyanok, akik velünk együtt értik, s nem csak szükségesnek, hanem áldásosnak is látják a törvények alkalmazását.

Harmadszor, illeszünk a gyűlés rendjébe rövid előadásokat hozzászólásokkal. Az előadás tárgya legyen közérdekű, nevelő és hitépitő. Ne a lelkipásztor, vagy kívülről behívott valaki legyen az előadó, hanem egy a tagok közül, mert az átlag tag lelkülete olyan tükör, mely visszatükrözi a többség véleményét egy-egy kényes problémát illetőleg. Ha az a vélemény helytelennek látszik, akkor közösen korrigáljuk azt és formáljuk kristálytisztává, így erősíteni tudjuk az egész gyülekezet szellemét s építjük annak krisztusi szépségét is.

De hogyan lehet ilyen sok mindent beleilleszteni egy rövid gyűlés keretébe? Vagy előadás van, vagy a Szentirás magyarázata! Ezek mellett, hogyan tudunk szakítani időt az egyházi törvények tanulmányozására? Mi lesz a “business” résszel? Okos beosztással mindenre jut idő. Ne hagyjuk, hogy ezek a kifogások eltemessék a cselekvő akaratot. Mert, ha azokra a kifogásokra hallgatunk, akkor a Férfi Kör megszervezésének s lelki felépítésének eszméje elásott talentum lesz az egyház életében. A haszontalan szolga, aki elásta talentumát, milyen szomorúan hallgatta a hazatérő gazdát, amint a másik két szolgát dicsérte: “Jól vagyon jó és hü szolgám, kevesen voltál hü, sokra bizlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.” (Mt. 25:21.) “Az Urnák öröme a ti erősségetek.” (Neh. 8:10.) Az Isten örül annak, ha a mi hitünk erős. Olyan sok szomorúságot okozunk az Istennek a mi bűneinkkel. Keressük hát az Ur örömét az erős hit kiépítésével, nemcsak anyagiakban, hanem hitben erős gyülekezeti csoportok munkája által.

Marsalkó József

OK ÉS OKOZAT . . .

Hallottátok hogy megmondatoti: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.

Én pedig ezt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.

(Máté 5:43-44.)

Amilyen a fa, olyan a gyümölcs . . . így tanít minket az isteni bölcs S aki érti a betű szellemét,

Miértekkel nem tölti idejét.

Ilyen embert hitfény vezet, éltet;

S e fényben megért minden miértet.

Ok a mag ... s az okozat már gyümölcs, Isten alkotta törvény . . . örök bölcs.

Népünk is azért szenved s szenvedett,

Sok tisztátlan ok-magot ültetett.

Ki látni képes nem sír, nem átkoz Es ködben élőkkel nem kiáltoz,

Világot váddal nem ostorozza —

De Népe bűnét napfényre hozza.

Igazán csak így segít a Honnak;

Igazságból lesz csak magyar holnap.

★ ★ ★

Egész történelmünk . . . könny, vér, viszály. Testvér a testvér ellen kiabál.

Míg igaz Keresztényekké nem válunk, Szabadságért hiába kiabálunk.

Magyar testvéreim! . . . Világon szerteszét: Ó, értsük meg végre az “íge Szellemét”.

Aki megérti a fent idézett “íge Szellemét”, az tisztán látja, hogy a lezajlott magyar szabadságharc nem egyezik Krisztusnak e minden időkre adott szent törvényével; és e fényben azt is meglátja, hogy Isten büntetésül küldte oda az ellenséget: hogy e nemzetet megtisztítva sok téveszméitől, magasabbrendű életre tegye alkalmassá.

HORNIK GYÖRGY