Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-03-01 / 5. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA jobb esetben is csak 1960-ra lehet várni, addig mindegyik egyháztest a maga szervei által folytatja tovább munkáját. Tehát a mi központi tanácsaink, a Board vagy Commission név alatt ismert szerveink mind életben és működésben maradnak addig az ideig és mindegyik a maga saját régi neve alatt folytatja kitűzött programing ának munkáját. Egyedül egy olyan intézményünk van, ahol az egyesítést talán sikerűi hamarabb valósággá tenni és ez az egyház hivatalos lapja. Helyesebben az angol nyelvű hivatalos lapja, mert sem a német, sem a magyar nyelvű hivatalos lapot ez a probléma nem érinti. Az angol nyelvű hivatalos lapokat, a THE MESSENGER és az ADVANCE című lapokat azonban megpróbálják talán már a következő évtől kezdődőleg egyesíteni, ami kétségtelenül nagy mértékben elősegítené az egyesülés kivitelének további folyamatát. Ez irányban már megindúltak a tárgyalások a két egyház megfelelő hatóságai között. Mint mindnyájan tudjuk, a két egyház egyesülésének a mi oldalunkon semmi ellenzéke nincsen; kongregácionális testvéreink oldaláról azonban még mindig tart az ellenkezés egy számra nézve kicsiny, de hangos csoport részéről. Ma már azonban bizonyosra lehet vénni, hogy ez az ellenállás nem fogja meghiúsítani a két egyház egyesülését; sőt azt is remélhetjük, hogy a teljesebb megértés a most még bizalmatlanokat is behozza az uj egyházba. Ha nem most az egyesüléskor, legrosszabb esetben valamivel később. EGYHÁZKERÜLETÜNK ADAKOZÁSA Az Egyetemes Tanács februári gyűlésén kaptuk az első híreket az 1956.-ik év pénztári jelentéséből. Tudvalevőleg Egyházunk pénztári éve január 21.-én zárúl, és a nagyközönség elé majd csak most kerülnek az évkönyv számára összegyűjtendő adatok. így ezeken a gyűléseken egészen friss adatok jutnak tudomásunkra, miket természetesen sietve továbbítunk olvasóinkhoz, jól tudva, hogy ezek őket is érdeklik. A Magyar Egyházkerület a múlt évben egy lépést hátrafelé tett, a másikkal azonban mesz- szire előre ugrott. Az apportionment az összes közegyházi és missziói kiadásokban való részvételünket jelenti, vagyis azt, hogy egy-egy gyülekezetünk vagy egyházkerületünk milyen részt vett magára a közegyház összes terheinek, egész költségvetésének a tételeiből. Az 1955.-ik esztendőben a Magyar Egyházkerülettől ezen a címen 34,000 dollár részesedést kért közeyházunk; ebből az összegből azonban csak 18,309 dollár ment be az egyházkerület pénztárából a közegyház pénztárába, vagyis 1955.-ik évi adakozásunk 54 százalékot tett ki. A következő évben, vagyis az 1956.-ik esztendőben a reánk eső részesedés 36,993 dollár volt, befizetésünk azonban csak 15,428 dollár, vagyis ebben a most múlt évben már csak 42 százalékot fizettünk be — tehát az előző évi befizetésnél 12 százalékkal kevesebbet. Hátrafelé léptünk. Közegyházi adakozásunk másik tétele az Egyházi Világszolgálat, Church World Service. Ez az az egyházi szervünk, amelyik az októberi szabadságharc idején azonnal munkába lépett és azóta is kitartóan folytatja a magyar menekültek támogatását, minden lehetséges eszközzel való segélyezését. Hát mi mit tettünk ezért a szervünket? Az 1955.-ik évben erre a célra mind a 34 egyházkerületünk közül mi adtuk a legkisebb összeget: a kért 4,525 dollár részesedésnek csak 70 százalékát, vagyis 3,157 dollárt. Ellenben az 1956.-ik évben — és ennek is a legvégén — a Magyar Egyházkerület gyülekezetei egymás után küldték be a maguk adományait, és azok együttvéve 36,740 dollárt tettek ki, vagyis a Magyar Egyházkerülettől kért 4,923 dollár összegnél 746 százalékkal többet! Egyházunk 34 egyházkerülete közül csak egyetlenegy volt, amely az idén alatta maradt (bár nem sokkal: csak 3 százalékkal) a kért összeg száz százalékának; kettő még a kétszáz százalékot is elhagyta; a Magyar azonban mind közül messze kiemelkedett a maga 746 százalékával. Elismerésre méltó szép eredmény, de ennek így is kellett lennie! Nagyon megszé- gyeltük volna magunkat, ha nem így történt volna. így pedig csöndesen hálát adunk a jó Istennek, hogy megsegített bennünket. De ha Ő megsegített, nekünk sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi tőlünk várt segítés szüksége sem múlt még el. Világsegélyezésünkre tovább is folytatnunk kell a jószívvel történő adakozást. Minden kétség nélkül az idén is nekünk kell elsőknek lennünk ezen a téren. Ám ne hanyagoljuk el a közegyházi járú- lékok befizetését sem. Ezen a téren hátrafelé mentünk ebben az évben: 12 százalékkal visszaestünk. Pedig a következő évben minden eddiginél nagyobb hozzájárúlást fog kérni tőlünk Egyházunk. Az előbbrehaladás programmjának kiviteléhez sokkal több pénz kell, mint ameny- nyivel eddig próbáltuk végezni munkánkat. Ez évi költségvetésünk meghaladja az öt millió dollárt. Ez lényeges emelkedést fog jelenteni a Magyar Egyházkerületre nézve is. Kezdjünk hozzá a törlesztéséhez azonnal, minden késedelem nélkül!
