Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)

1957-12-15 / 22. szám

Ü Ü ?- T

W lU '-'■•• i'.* '•.•« 4n-.«' *» >••■:* '- fe<í *

Volume LVIL, Number 22. EGYHÁZI ÉS VALLÁSOS NÉPLAP Lancaster, Pa., Dec. 15, 1957.

DICSŐSÉG A MAGASSÁGBAN ISTENNEK ÍJ ÉS A FÖLDÖN BÉKESSÉG í;

A NÉKI KEDVES EMBEREK KÖZÖTT! |

Kezdetben volt az Ige és az Ige Istennél volt és Isten volt az Ige. Ez kezdetben az Istennél volt. Minden ál= tala lett és nélküle semmi sem lett, ami lett. Benne étet volt és az élet volt az emberek világossága. És a világosság a sötétségben fénylik és a sötétség azt nem fogadta be.

Volt egy ember, akit Isten küldött el, a neve János. Ez tanúskodás végett jött el, hogy tanúságot tegyen a világos= ság felöl, hogy mindenki higyjen ö általa. Nem ez volt a világosság, hanem csak azért jött, hogy tanúságot tegyen a vilá= gosság felöl. Az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert, el jövőben volt a világba. A világban volt, a világ általa lett és a világ Őt nem ismerte. Sajátjába jött és övéi nem fogadták Őt be. Mindazoknak azonban, akik Őt be= fogadták, adott teljes hatalmat, hogy Isten gyermekeivé legyenek; azoknak, akik hisznek az Ő nevében, akik nem vérből, sem test akaratából, sem férfi akaratából, hanem Istenből születtek.

És az Ige testté tett és lakozott közöttünk és szemléltük az Ő dicsösé= gét, mint az Atya egyszülöttének dicsö= ségét, telve kegyelemmel és igazsággal. János bizonyságot tesz róla és szózata így hangzott: Ő volt az, akiről én ezt mondottam: Aki utánam jön, elém ke= rült mivel előbb volt, mint én. Mivel

az Ő teljességéből vettünk mindnyájan, kegyelmet is kegyelemért. Mivel a tör= vény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által lett. Istent soha senki nem látta. Az egy= szülött Isten, aki az Atya kebelében van, ez adott felőle hírt. (János i:i-i8)

MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK testvéri szeretettel kívánunk BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!

A hasonlíthatatlan Krisztus

Jött az Atyának kebeléből az Asszonynak kebelére. Emberiességet öltött magára, hogy mi istenséget ölthessünk magunkra. Ember Fiává lett, hogy mi Isten fiaivá lehessünk. A mennyből jött, ahol sohasem fújnak hideg szelek, zord fagyok sohasem hütik le a levegőt, a hol a virágok sohasem hervadnak el; ahol senki sem hal meg soha.

A természet törvényeitől eltérő módon született. Szegénységben élt és ismeretlenségben nőtt fel. Egyetlen egyszer lépte át szülőhazája határát, és azt is gyermekkorában. Iskolába nem járt, kiképzést nem kapott. Nem volt sem vagyona, sem befolyása: rokonainak nem volt semmi összeköttetése.

Csecsemő korában megrémített egy királyt; fiúkorában elálmélkodtak tudásán az írástudók és papok; férfi korában úr volt a természet fölött. Járt a hullámokon és lecsendesítette a tengert. Sohasem írt könyvet, de országunk valamennyi könyvtára együttvéve sem tudná befogadni mind azt a könyvet, amit Felőle írtak. Sohasem szerzett egy éneket sem, mégis több ének énekelte meg Ót, mint bármi más tárgyat együttvéve. Sohasem alapított kollégiumot, mégis az összes iskoláknak együttvéve sincsen annyi növendéke,