Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-12-01 / 21. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 13 ságtételét. — Mindnyájan tudjuk, hogy kongregácionális testvéreink között sokkal nagyobb az egyesülés ellenzéke; az ügyet megint törvény elé vitték, az újabb tárgyalás talán januárban lesz. Amerikai misszionáriusok. — Külföldön szolgáló misszionáriusaink száma állandóan növekszik. 1936.- ban 11,289, 1953.-ban 18,576, tavaly pedig 23,432 volt a számuk. Az országunkban és Kanadában működő missziói tanácsok száma 280, ezek közűi 60 nem küld ki misszionáriusokat; a 280 tanács együttvéve 130 millió dollárt kapott 1955.-ben munkája folytatására. E munkát 100 külföldi országban végzik: 35 százalékát a keleti, délkeleti és déli Ázsiában; 29 százalékát Afrikában, a Szahara sivatagtól délre; 26 százalékát Latin-Amerikában. Minden tíz közül hat nő; több mint 2000 orvos és ápolónő; 28 százalék felszentelt lelkész. Legtöbb munkást küld ki a methodista egyház, 1513- at; azután a hetednapos adventisták következnek 1272-vel, az északi presbiteriánus egyház pedig 1072 misszionuriussal. Á MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HÍREIBŐL Magyarok látogatása Kínában. — Röviden már hírt adtunk arról, hogy a kínai “Református és Evangélikus Egyház Hazafias Bizottsága (ami alatt kétségtelenül a kommunista kormányt kell érteni) meghívta a magyarországi református és evangélikus egyházak kiküldötteit háromhetes kínai tanúlmányútra. Öt tagot küldött ki a magyar egyházak ökumenikus tanácsának végrehajtó- bizottsága: Szabó József ny. evangélikus püspököt, Juhász Géza ev. szerkesztőt, Nyáry Pál somogyi esperest és püspökhelyettest, Számos- közi István budapesti esperest, a REFORMÁTUSOK LAPJA szerkesztőjét, és Huszti Kálmán lelkészt, a konventen az egyházközi kapcsolatok irodájának vezetőjét. A küldöttség szeptember 21.-én indúlt a ferihegyi repülőtérről. Állítólag nem tárgyalások végzésére mentek, hanem gyülekezetek és theológiai szemináriumok és más intézmények látogatására. Elindúlásuk előtt nyilatkozatokat adtak le a megjelent lapképviselőknek, és ezekben boldogan olvastuk Babos Sándor lelkészünk nevét is, akinek 1933-ban kezdett áldásos missziói működését emlegették, Kunst Irén evangélikus misszionáriusnővel egyetemben, aki még jóval előbb, 1904-ben kezdte kínai munkáját. A magyar küldöttség most adta vissza Ting kínai püspöknek múlt évi látogatását Magyarországon. A kétmotoros repülőgép 320 kilométeres átlagsebességgel vitte őket Kiev és Moszkva felé. Majd visszatérésükről is beszámolunk, amikor megkapjuk az újabb híradásokat. A hetednapos adventisták terjeszkedése. — Ha valaki kérdésbe tenné, hogy miért kerülnek a hetednapos adventisták a magyarországi református egyház hírei közé, egyszerű feleletünk az volna, hogy azért, mert szülőhazánkban minden evangéliumi “szekta” a református egyház rovására terjeszkedett: tagjainak legnagyobb része a reformátusok közül került ki. Még pedig nem azért, mintha a református egyház hittana gyöngébb vagy alsóbbrendű volna amazokénál, hanem egyszerűen abból a szomorú tényből kifolyólag, hogy a református egyház hitélete volt a legelhanyagoltabb. Hosszú volna ennek magyarázatába bocsátkoznunk — most különben sem erről akarunk hírt adni. Hanem arról, hogy a hetednapos adventisták többé nem tartoznak a “szekták” közé Magyar- országon: a kormány a többi egyházakkal egyenlő státusba emelte ezt a felekezetet is. Felnőtt (be- merítkezett) tagjaiknak száma ugyan csak hétezer, de most készülnek megnyitni első theológiai szemináriumukat Budapesten, a szeptember derekán tartott “békegyűlésen” pedig kilencven lelkészük vett részt. Ezt a gyűlést Balatonlellén, felekezetűknek szép fekvésű, célszerűen megépített, ízlésesen berendezett és nagy szeretettel rendben tartott konferenciai telepükön tartották, tíz napos lelkészi konferenciájuk egyik délutánján. Felekezetűk dél-európai tagozatának svájci vezetői is részt vettek ezen a konferencián, akik jelentették, hogy összesen több mint egy millió felnőtt bemerített adventista él és működik az öt világrész majdnem mindegyik országában, a tagjelöltek száma is majdnem ugyanannyi, számos misszionáriust foglalkoztatnak és szeretetintézményeket tartanak fenn mindenfelé. A békegyűlésre meghívták a magyarországi REFORMÁTUSOK LAPJA egyik tudósítóját is, akinek a beszámolójából vettük át olvasóink számára az itt közölt adatokat. Daylight Savings Time. — Lehet, hogy már mindenki más tudta, csak a szerkesztő nem, hogy a nyári időszámítást Magyarországon is használták. Szeptember 29.-én hajnali 3 órakor vitték vissza az órákat 2 órára; aznap már “standard time” tartották az Istentiszteleteket. Templomi és más építkezések. — A petneházi gyülekezet 15 ezer forintos költséggel kívülről megújította az 1400-as évek elején épült templomát. Az 580 lelkes gyülekezetei a nyírségi egyházmegye gyülekezetei egy-egy vasárnapi perselypénzzel, összesen négyezer forinttal segítették ebben. — A bicskei gyülekezet sok áldozattal hozta rendbe háborús károkat szenvedett épületeit, templomot, paróchiát, ravatalozót. A gyülekezet tagjai 24 ezer forint készpénzt adtak össze, azonkívül fuvarral, ipari anyagokkal és kézimunkával segítettek. — A kovácsvágási gyülekezet 60 ezer forint költséggel javíttatta ki és palával födte be a júniusi vihar által megrongált templomot. — Nagykőrös kívűl-belől nagy restaurációt végzett műemlék-templomán; siettek vele, hogy készen legyenek az Arany-napokra, amikor az Arany Jánosról hajdani református gimnázium alapításának négyszázadik évfordúlóját ünnepelték szeptember második felében. — Ti- szalucon a gyülekezet 10,000 forint költséggel belülről teljesen megújította gyönyörű templomát, a lelkészlakás belsejét 8,000 forint költséggel, ez épületeket és a temetőkertet bekeríttett; több mint százezer forintba kerültek építkezései. — A dudari gyülekezet 130,000 forintos költséggel megújította templomát és uj orgonát helyezett bele. — A miskolc-belvárosi gyülekezet nagytermét újította meg 7,000 forint költséggel, azután a torony kijavításához fogtak. — A tiszacsermelyi gyülekezet parókiát épített; lelkésze eddig bérelt házban lakott. — A mályinkai gyülekezet 80,000 forintos költséggel megújította templomát. Bánhidán megint anyaegyházat szerveztek. — A reformáció idején virágzó gyülekezetünket az ellen- reformáció megsemmisítette; századunk élj én előbb a tatabányai egyház szórványa volt, azután a kör- nyei gyülekezet társegyháza lett, ez év nyarán pedig a tatabányai gyülekezettel egy közös anyaegyházzá lett; lelkésze Bátky Miklós volt nagysápi lelkész. A komáromi egyházmegyének most ez az uj egyház- község lett a harminchatodik egyházközsége.
