Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)

1957-09-15 / 16. szám

14 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ AMERIKAI PROTESTANTIZMUS HÍREIBŐL Ahol már működik a Krisztus Egyesüli Egyháza. — Olvasóink előtt már ismeretes, hogy Evangéliumi és Református Egyházunknak a Kon- gregácionális Keresztyén Egyházak­kal való egyesülését St. Louisban indították el körülbelül húsz évvel ezelőtt. Az Eden theológiai szemi­nárium elnöke, Dr. Samuel D. Press, aki most 82 éves és rég nyugalom­ban van, akkor elnöke volt a sze­mináriumnak, míg a kongregácioná- lisoknak most egyik országos fő­vezére, Dr. Truman B. Douglass, akkor ott volt kongregácionális lel­kész, és az általuk megszervezett beszélgetések és tárgyalások kezdték el ezt a ma már teljes erővel folyó egyesülési mozgalmat. St. Louisban az Evangéliumi és Református Egy­háznak 55 egyházközsége és számos országos intézménye működik; ott van egyházunk egyik központi hi­vatala, amelyben pénztárunk, a nem­zeti missziós tanács, a világszolgá­lati bizottmány, és még egy sereg más szervünk tartja irodáit; ott van a MESSENGER szerkesztősége és kiadóhivatala; az egészen modern Eden kiadó- és nyomdaház; ott van az Eden theológiai szeminárium, a hatalmas és kitűnő Diakonissza Kór­ház, öregek otthona, és még egy sereg más intézményünk. A kon- gregácionálisoknak nincsenek ott ilyen országos jellegű központi hi­vatalaik vagy intézményeik, de van néhány nagyon erős kiváló egyház- községük. A két felekezet az egye­sülés kimondása óta mindig közelebb jön egymáshoz. A mi Missouri egy­házkerületünk elnöke meg a kon- gregácionálisok állami vezetőlelkésze már együtt dolgoznak, és most ottani Zion egyházunk lelkészévé Wiscon- sinból hívtak egy kitűnő kongregá­cionális lelkészt. De Soto, Mo., kon­gregácionális és E. R. gyülekezetei pedig ténylegesen egybeolvadtak. — Washingtonban pedig, országunk fő­városban, mindjárt a clevelandi egyesítő zsinat gyűlésezése után kö­vetkező vasárnap este, az első kon­gregácionális egyház templomában gyülekezett össze a Krisztus Egye­sült Egyháza itt a fővárosban mű­ködő 19 egyházközségének hivatalos képviselete és népe, hogy közös Is­tentiszteleten adjanak hálát uj egy­házuk megalakulásáért. Ünnepélyes menetben vonúltak fel a lelkészek és egyháztagok, aminek élén a ke­resztet, a Bibliát, az úrvacsorái esz­közöket és az amerikai meg keresz­tyén zászlókat vitték. — Az Egye­sült Egyháznak képviselői jelentős szerepet visznek a fővárosban. E. R. lelkész Dr. Henry C. Koch a wash­ingtoni egyházak tanácsának elnöke és legújabban az Egyesült Egyház társadalomügyi bizottmányának is elnöke lett; Dr. Fred S. Busch- meyer C. C. C. lelkész az Egyházak Országos Tanácsának washingtoni irodáját vezeti; Dr. F. Fox, szintén C. C. C. lelkész pedig a Fehér Ház­ban kapott titkári alkalmazást. Egy másik E. R. lelkészünk, nemzeti misz- sziói tanácsunk volt elnöke, Dr. Charles Enders, az ottani Goodwill Industries gyárainak lelkésze. Wash­ington népessége rohamosan nő; 1950 óta félmillióval gyarapodott és most már csaknem két millióra rúg Nagy- Washington területének lakossága: már kilencedik helyen áll az ország nagyvárosai között. A Lutheránus Világszövetség har­madik nagygyűlését Minneapolisban tartották a múlt hóban. Magyarok számára kétségtelenül az volt leg­nagyobb érdekessége, hogy részt vett benne a magyarországi lutheránu­sok világhíres vezére, a börtönből tavaly kiszabadúlt Dr. Ordass Lajos budapesti püspök is. Más világhírű egyének is voltak ám a gyűlés részt­vevői között: Dibelius berlini, Lilje hallei püspök (utóbbi a világszövet­ség múlt évi elnöke), Dr. Niemüller és mások. Tíz napig tartott a világ­gyűlés, némelyik ülésszakát a tíz­ezer személyt befogadó Auditórium­ban tartották. Határozatokat fogad­tak el az atombombákkal való kísér­letezés folytatása ellen, a vegyes házasságok ügyében bizottságot küld­tek ki azok hatásának tanúlmányo- zására, a latin-amerikai lutheránus egyházak támogatására üdvös intéz­kedéseket tettek. Legnagyobb ered­ménye azonban a gyűlésezésnek az az 51 “tétel” volt, aminek 3,400 szót kitevő szövegében meghatározták a Világszövetséghez tartozó ötven mil­lió lutheránusnak felfogását és hitét arról, hogy mi a hivatása egyhá­zuknak a világ életében. E tételek közül most csak egy párnak a rész­letét tudjuk idézni. “Az egyház igazi egységéhez elég az, hogy megegyez­zenek az evangélium tanítása és a sákramentomok kiszolgáltatása dol­gában; nem szükséges az, hogy em­beri hagyományok és szertartások is mindenütt ugyanazonosak legyenek.” “Az embereknek a földi szabadsá­gért való küzdelme nagyon könnyen válik sátáni alkalmakká: a társa­dalmi együttérzés bálványimádásnak, a hatalom a zsarnokságnak kísér­tését kelti fel. Egyedül Isten sza­badíthat meg ezektől.” “Isten igéje gyakran kétségbevonja azt, amit környezetünk készpénzül elfogad. A Lélek bátorságot ad ahoz, hogy egye­dül álljunk.” — A Világszövetség elnökévé az 56 éves Dr. Franklin Clark Fry püspököt választották meg, aki a lutheránusok amerikai szövet­ségének is elnöke, úgyszintén az Egyházak Világtanácsában az igaz­gatótanácsnak is elnöke, most no­vemberben pedig St. Louisban való­színűleg az Egyházak Országos Ta­nácsa is elnökévé fogja választani, amiben most az igazgatóság egyik tagja. Kétség nélkül az amerikai protestántizmusnak legkimagaslóbb vezető-alakja, aki az utóbbi két év alatt bejárta az egész földet, volt Oroszországban, Indiában, Ausztrá­liában,' Magyarországon is. New Yorkhoz közel, New Rochelle vá­roskában lakik családja, ő maga azonban többször van úton vagy new-yorki irodájában, a lutheránu­sok Madison Avenue-i gyönyörű fehér - márvány székházában, ami valamikor a Morgan-család palotája volt. Országunkban ez idő szerint 4,050 lutheránus egyházközség mű­ködik. Dr. Fry szerint a lutheránus világgyűlések nagyon eredményesek voltak: megtanították a lutheránu­sokat előbb együtt járni, a lundi gyűlésen 1947-ban; azután együtt imádni Istent, a hannoveri gyűlésen, 1952-ben, és most 1957-ben Min­neapolisban megtanúltak együtt gon­dolkozni. Reméljük, hogy az 51 tétel érdemlegesebb ismertetésére még visszatérhetünk. Tudvalevőleg a Református Világszövetség is ha­sonlóan ilyen egyetemes hitíételek elkészítésén dolgozik, a princetoni világgyülés megbízásából. Nevetséges rendelkezés. — New Jersey állam főügyésze, Richman, úgy rendelkezett, hogy az Edgewater Park két elemi iskolájában törvény­telen az a gyakorlat, hogy a gyer­mekek Istentől kérjenek áldást dél­ebédjük fogyasztása előtt. Az Ó- Testamentomból olvashatnak verse­ket, sőt az Úri Imádságot is el­mondhatják anélkül, hogy megszeg­nék az állam törvényét — de asz­találdást nem szabad mondani! Sőt még az sem engedhető meg, hogy a gyermekek hangos szó nélkül, csöndes imát mondjanak; ilyen csön­des szünetet csak úgy hajlandó meg­engedni az állam, ha a gyermekek is tudják, hogy az ilyen szünet NEM azért van, hogy imát mond-

Next

/
Thumbnails
Contents