Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)

1957-09-15 / 16. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 15 janak alatta. — Nem csodálkozunk azon, hogy a két iskola igazgatója, a rivertoni Mrs. Mildred Magowan, habozás nélkül nevetségesnek minő­sítette a főügyész rendeletét. Re­méljük, hogy a hatóságok is hama­rosan letörlik az állam e szégyenét. Kormányzóink vallása. — Negy­vennyolc államunk kormányzói kö­zűi negyvenhét jelentette ki, hogy milyen vallású, amikor ezt megkér­dezték tőle. A számbeli eredmények ezek: 13 methodista, 8 baptista, 7 episzkopális, 6 presbiteriánus, 5 ró­mai katholikus, 4 lutheránus, 2 kongregácionális, 1 zsidó, 1 mormon. AZ EGYETEMES KERESZ- TYÉNSÉG HÍREIBŐL (Folytatás a 2.-ik oldalról) “megzavarják a békességet ’, össze­játszanak “az Egyesült Államok go­nosz imperiálistáival”, és így tovább. Egymás után történnek ilyen le­tartóztatások Dibelius püspöknek az egyházai meglátogatásához szükséges engedélyt gyakran megtagadják; nem engedték ki a hires lipcsei énekkart sem Minneapolisba, ahol a lutherá­nusok világgyűlésén kellett volna énekelniök. GYÜLEKEZETEK LANCASTER Itt ugyan nincsen magyar gyüle­kezetünk, pedig már majdnem le­hetne. Igaz, hogy tizedrésznyi ma­gyar sem lakik itt, mint lakik pl. Washingtonban, ahol szintén nincsen gyülekezetünk; de azért, csakúgy mint nekik, nekünk is megvannak a magunk értékes alkotótagjaink. Van egynéhány DP családunk és van egynéhány Refugee családunk; aztán vannak régi “benszülöttek” is. (Ami persze szerénytelen túlzás, mert a legidősebb lancasteri lakos magyar sincsen még itt ötven esz­tendő óta.) Mindezek dacára azon­ban már mi is oda kívánkozunk e lap hírei közé, kivált amikor olyan nagyon kedves hírt tudunk mondani magunkról: két szép leányunknak az esküvőjét a mi ároni családjaink­ban. Dr. Vassady Béla theológiai ta­nárunk idestova a régi amerikások közé fog számítódni, bár itt Lan- casterben csak öt év óta lakik; az­előtt Dubuqueban meg San Fran­ciscóban meg Princetonban tanított a szemináriumokban, odahaza pedig a debreceni és a sárospataki theo- lógiákon, sőt rektora is volt a deb­receni egyetemnek. Felesége Szeréna is kiváló szerepet tölt be amerikai életünkben, miről már máskor is megemlékeztünk és nemsokára me­gint szép hírt fogunk írni felőle. (Addig is olvassuk el mindnyájan a MESSENGER legutóbbi számában megjelent kitűnő cikkét.) Most azon­ban az ő kedves Noémi leányukról írjuk azt az örömhírt, hogy junius hó 15.-én eskette meg az édesapja szemináriumunk templomában. Noé­mi a múlt évben végezte kitünte­téssel a Bryn Mawr College-ot, ez évet pedig a baltimorei John Hop­kins egyetem élettani intézetében töltötte, mint “junior instructor” és tovább is ott fogja folytatni kuta­tásait a szövettan és az atombesu­gárzás terén, dolgozva a filozófiai doktorátusért. Férje Andris M. Hirss a Haverford College-ot végezte, je­lenleg szintén Baltimore mellett a tábori főlelkészségen szolgálja kato­nai önkéntesi éveit. Előkelő lett családnak sarja, kiket az orosz meg­szállás kényszerített az ide kiván­dorlásra. A másik kedves leányunk Tóth Alexandra Sara, Dr. Tóth Béla kol­légiumi tanárunknak és feleségének Kalassay Margitnak bájos leánya, akit hasonlóképpen édesapja esketett meg augusztus 7.-ik napján itteni első egyházunk templomában. Alex­andra itteni millersvillei tanítóképző intézetünknek volt kiváló növendéke; ugyanott ismerkedett meg férjével, a görög származású Maurio Michael Sax fiatalemberrel, akivel most már együtt fognak tanítani Long Island egyik városkájában, Lindenhurstben. Jó volt ott látni az esküvőn a Kalassay - családot csaknem teljes számban. A két szép menyasszonyt legjobb kívánságaink és áldást kérő imád­ságaink kísérik útjukra. Hogy más nemzetiségű férfiúhoz mentek? Azok a férfiak is más nemzetiségű leá­nyokat vettek el feleségűi! És így alkotjuk valamennyien együtt az AMERIKAI nemzetet, a mennyor­szágnak ezt a legszebbik, mert sza­bad, földi gyarmatát! És örvendünk, hogy ez a nemzet nem a nyelvében, hanem a hitében él. ALPHA (PR) Lelkész: Szabó András Aki már maga is csaknem félszáz esztendőt töltött el hasonló munká­ban: meg tudja becsülni az olyan ritka eseteket, amikor valaki 35 esztendeig szolgálta — és még hozzá ugyanabban az egyházközségben — Urát és az Ő Országát. Szabó And­rás lelkészünk pedig immár ennyi idő óta pásztorolja az Alphán és ennek egész környékén lakó magyar reformátusokat. A rendes szolgála­tok mellett még tollával is igyeke­zett elérni azokat, akikhez állandóan nem juthatott el: éveken át egy kis helyi közlönyt adott ki számukra, melyben prózában és versben meg­énekelte a környéken történt ese­ményeket. Gyűléseinknek is hűsé­ges résztvevője ;a presbiteri lelkészi konferenciának ismételten elnöke volt. Gyülekezete szeptember 29.- én szándékozik kifejezésre juttatni háláját lelkészének hűsége fölött, délután Istentiszteleten, este pedig az Easton Hotelben tartandó ban­ketten. Szívből jövő üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük András barátunknak és gyülekezeté­nek!

Next

/
Thumbnails
Contents