Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-09-01 / 15. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 11 Mint sok más nagy amerikai felekezetben, közöttük is vannak megyei és állami társúlá- sok és egy közös országos társúlás is, ez utóbbi az Egyetemes Tanács; de ezeknek nincsen hatalma a gyülekezetek belső élete fölött. Ez az oka, amiért a kongregácionális egyházakat néha a Szabad Egyházak neve alatt ismerik. A gyülekezetnek ez a szabadsága sérthetetlen, mert a gyülekezetnek több és jobb alkalma van Krisztus véleményének megkeresésére, mint bárki másnak, aki kívül áll rajta. Azt a lelkészt, akit szeret a népe, semmiféle külső nyomással nem lehet eltávolítani. Egyetlen gyülekezetét sem lehet feloszlatni másként, csak saját népe akaratából. Szent és sérthetetlen az a viszony, ami Krisztus és az általa emlegetett “ketten vagy hárman összejöttek” között van. Milyen fegyelmet használnak a kongregácionális keresztyén egyházakban? A fegyelem főeszköze a testvéri rábeszélés. Elméletileg a nyilvános fegyelmezés is lehetséges, és végső esetekben alkalmazzák is, megvonva a vétkestől a gyülekezeti közösséget. Ezt az utóbbi eljárást azonban csakis olyan esetekben alkalmazták, amikor úgy látszott, hogy az Egyház jóléte forog kockán. Minthogy az Egyház érdeke váltságban van, a kongregácionális keresztyén egyházak vonakodnak minden olyan fegyelmezéstől, amely a vétkest megfosztaná az ő szolgálatuktól. Milyen érzülettel vannak a kongregácioná- lisok a zsidók iránt? Testvéreknek tekintik őket. Számos városban a kongregácionális keresztyén lelkészek rendszeresen szószéket cserélnek a zsidó rabbikkal és boldog baráti viszony van közöttük. Vallásos tanításaikban mindkét oldalon erős az erkölcsi vonás; mindegyikük az igazság és az emberi testvériség biztosítását sürgeti. A kongregácionális ember meg van arról győződve, hogy a nem-keresztyénekkel való testvéri viszonya az ő keresztyén hitét fejezi ki. Mi a kongregácionálisok magatartása a társadalmi helyzettel kapcsolatban? Mint más keresztyén csoportoknak, úgy a kongregácionálisoknak is az az elköteleztetése, hogy segítsék elő az emberiességet. A rabszolgaság eltörlésében ők voltak a vezetők. — Ok állítottak fel és tartottak fenn száz meg száz iskolát a négerek számára a Mason-Dixon vonaltól délre, amikor a legnagyobb szükség volt ezekre. Az Észak-Amerikában alakúit külföldi missziói társúlatok között a kongregácio- nálista a legrégibb; egyike azoknak, amikről azt mondották, hogy a nemzetközi békességnek legerősebb ügynökségei a föld kerekségén. A kongregácionális keresztyén egyházaknak a társadalmi tevékenységet irányító tanácsa állandóan tanítja a gyülekezetek népét korunk társadalmi szükségleteinek megértésére. Mint a reformáció gyermekei, a kongregácionálisok is hiszik, hogy az Egyház állandóan Isten ítélete alatt áll és így hajlandó kell hogy legyen arra, hogy szükség esetén minden korban megreformálja önmagát. Mi a kongregácionálisok felfogása szerint az Egyház létcélja? A kongregácionálisok értelmezése szerint a Krisztus Egyházának az a küldetése (missziója), hogy hirdesse az evangéliumot minden embereknek, dicsőséget tegyen az egy igaz Isten imádásának, munkálkodjék az ismeretek terjesztésén, vigye előbb az igazság ügyét, a békesség uralmát és az emberi testvériség megvalósítását. — Egyik hivatalos nyilatkozatuk 1913-ban így hangzik: “Bízva abban — mint atyáink is tették — hogy a SzentLélek folytatólagos kalauzolása el fog vezérelni minden igazságra, imádkozni és dolgozni fogunk azért, hogy a világ átalakúljon az Isten Országává, és hittel nézünk az igazságosság és az örökélet győzelme elé.” Mi a kongregácionálisok magatartása a köznevelés ügyével szemben? A kongregácionálisok mindig fontosnak tartották, hogy kiművelt lelkészeik és kiművelt egyháztagjaik legyenek. Kongregácionális atyák alapították a Harvard egyetemet, “hogy előmozdítsák és az utánuk következők számára megörökösítsék a műveltséget.” Yale egyetemnek hasonló volt a kezdete. Kongregácionális- ták azután az egész országban mindenfelé állítottak fel tanintézeteket. Az a szabadság, ami minden kötött formától mentesíti a kongregá- cionálistákat, egyúttal el is kötelezi arra, hogy mindenki az evangélium világításában saját maga végezze a maga gondolkozását — és ez nélkülözhetetlenné teszi a köznevelés fenntartását. Hisznek a kongregácionálisok abban, hogy a felekezeteknek együtt kell müködniök? Maradéktalanúl. Néha még úgy is nevezik őket, hogy ők a felekezetközötti felekezet. — Semmi más egyházalakúlat nem vett részt annyi egyházegyesítési mozgalomban, mint ők. A kongregácionálisok készek minden keresztyén közösséggel együtt munkálkodni, amelyik hajlandó velük együtt munkálkodni. Minden községben vagy városban határozottan ellene vannak minden vallásos elszigeteltségnek vagy felekezeti kizárólagosságnak. A kongregácionális keresztyén egyházak bármely más keresztyén felekezetnek a tagjait átveszik ujra- konfirmálás nélkül, lelkészeiket pedig ujra- szentelés nélkül. Mennyi kongregácionális keresztyén él az Egyesült Államokban? és az egész földön? A legutóbbi (1953) népszámlálás adatai
