Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-01-15 / 2. szám
Volume LVII., Number 2. EGYHÁZI ÉS VALLÁSOS NÉPLAP Lancaster, Pa., Jan. 15, 1957. “SZÁMBAN NEVEDNEK JÓ ÍZE VAN” 1' ftMfltIRST COLLEGE LIBRARY Ady Endre egyik istenes költeményéből emelte ki az emlékezés mágnes patkója ezt a rövid verssort. S vájjon lehetne-é ennél jobban jellemezni azt a még mindig növekvő jóhirt, amit ma ez az egy szó képvisel: MAGYAR!? Mert a magyar névnek ma valóban minden szabadság szerető ember szájában igen jó íze van. Jó íze? Több ennél: illatos zamata, ígé- zetes varázsa, megejtő aromája. Csoda-é, ha mindennek láttára életgyökeresen borzong át rajtunk ez az egy gondolat: Mekkora felelősség ma magyarnak lenni! Jó ízű, zamatos, ígé- zetes név hordozójának, és soha többé be nem mocskolójának. Nagy kiváltság ez, de egyúttal a legígénybevevőbb feladat is. Higyjétek el, mindnyájan, akik magyarul irtok és olvastok, ennek megvalósítása is egyedül Krisztusban és Krisztus által lehetséges. “Csupán csak magyarok” Az egyik külföldi újságíró, aki Budapesten élte át a véres napokat, találó összefoglalását nyújtotta azoknak a neveknek, amelyekkel a szabadságukért harcoló magyarokat illették. A moszkvai lapok “terroristáknak” bélyegezték őket. A jugoszláv rádió “banditáknak”. A magyar kommunista kormány pedig “lázadóknak”. Vezetőik legszívesebben “szabadságharcosoknak”, “felkelőknek”, vagy egyszerűen “hazafiaknak” mondották magukat. Ám, a külföldi újságíró leírása szerint, mindez csak értetlen, tovatűnő mosolyt tudott oda csalni egy sebesült magyar ajakára, amint srapnel által szétroncsolt lábával ott hevert a budapesti kórházi ágyon. “Mi csupán csak magyarok vagyunk”, mondotta, “akik hazájukért harcolnak.” S azóta is az egész világ elismerése visszhangozza: nagy és dicső dolog ilyen “csupán csak magyaroknak” lenni! Valóra vált látomás Bátran mondhatjuk: Petőfi sok-sok látomása közül ez is valóra vált: “A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.” Az amerikai sajtó “Magyarország ámulatba ejtő népeként” emlegeti véreinket. Mások “csodálatra méltó magyarságról” beszélnek. Nixon alelnök ausztriai útjából visszatérve a szabadság szerető magyar nép minden irányú meg- segíthetését “kiváltságnak” mondotta. S karácsony szent napján, televíziós beszédében, büszkén kivánt magyar nyelven “Boldog Karácsonyt”. Mialatt e sorokat Írjuk, a világ legnagyobb arányú és sugarú, rendszeres repülőjárata naponta csaknem ezer magyar menekültet röpít át az Atlanti Óceán felett. S ugyanakkor egy- egy csapatszállító hajón csaknem kétezer magyar menekült várja szorongva, mikor pillanthatja meg a “Szabadság Szobrát”. Az Egyesült Államok elnökének személyes rendelkezésére álló “Columbine” repülőgép, amely India miniszter- elnökét, Nehrut vitte Európába, visszatértében huszonegy magyar menekültet hozott, mert az elnök úgy érezte, hogy evvel is kimutatni tartozik az ily “csupán csak magyarok” iránti csodálatát. Karácsonyi ajándékkosár Mielőtt e sorokat kezdtük volna írni, karácsony szent napján, egyetlen televíziós óra keretében, Amerika legkiválóbb művészei “karácsonyi ajándékkosarat” ajánlottak fel a vitéz magyar nemzetnek. Volt ebben az ajándék- kosárban minden: alelnöki hódolat és kérőszó; Lincoln világhíres gettysburgi szabadságszózatának művészi interpretálása; ének, költészet, dráma és könnyes mosolygás; a magyar menekülteket szeretettel fogadó osztrák nép fiainak
