Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-05-15 / 10. szám
12 REFORMÁTUSOK LAPJA A bűnnek ezerféle hálójába került vérből lak- mározik. Pusztításra vágyó, kiforgató, becsapó nagy erejű sötét alak, mely az élet szegleteibe húzódva állandóan rajtad és rajtam tartja a szemét és ahol szakadni látja hálóját, ott terem és vastagabbal fon körül. Vigyázzunk, mert vannak szép színes hálók, tetszetősek és csábítók, de aki belekerül, menthetetlen, mert minden hálónak készítője maga a Sátán. EGYHÁZI HÍREK KIK ADTAK LEGTÖBBET A VILÁGSEGÉLYRE? A múlt esztendőben EZERHATSZÁZ egyházközségünknek az adakozása haladta meg a tőle kért száz percentet. A legtöbbet adakozó ötven egyházközségnek az adakozása százalékszám szerint a 4,824 és 600 százalékos túlfizetés között mozgott. E közűi az ötven egyházközség közűi huszonnégy a Magyar Egyházkerület egyházközsége volt! Még egy másik magyar egyház- község, amelyik a New York egyházkerülethez tartozik, szintén ott van ez ötven első egyházközség között. — Eképpen a Világszolgálatra legtöbbet adott ötven egyházközségnek a fele MAGYAR egyházközség volt. — Egyházi hatóságaink hivatalosan elismerik, hogy ez rendkívüli teljesítmény volt! Az egész Evangéliumi és Református Egyház ösz- szes gyülekezetei közül százalékszám szerint a legnagyobb túlfizetést teljesítette Chicago West Side gyülekezete, mely 4,824.3 százalékkal adott többet, mint amennyit kértek tőle. A második hely Gary, Ind., egyházát illeti meg, melynek túlfizetése 4,595.8 százalékkal volt nagyobb a kvótájánál. Harmadik helyen Wallingford, Conn., gyülekezete áll, 3,389.0 százalékos túlfizetéssel. Mind a három egyházközség a Magyar Egyházkerületbe tartozik. Egyházunk harmincnégy egyházkerülete közül 18 egyházkerületnek legalább egy-egy gyülekezete ott van az első ötven egyházközség között. Kétségtelenül nagy elismerésre méltó cselekedet volt, hogy a Világsegély iránt oly nagy érdeklődést mutattak Egyházunk tagjai, hogy 1,600 gyülekezetünk többet adott a tőle kért kvótánál. Csak 499 egyház- községünk adott e célra száz százalékot. — A missziói járúlékok befizetésénél (amit angolúl apportionment név alatt ismerünk) csak 357 gyülekezet adott többet a tőle kért kvótánál, míg 1,610 egyházközség csak 100 százalékban fizette be azt. Ezen a téren tehát még nagy tér van a befizetések megnövelésére! Perry L. Smiih missziói titkár A TÓPARTI EGYHÁZMEGYE GYŰLÉSE Közvetlenül husvét után, április 23.-án tartotta meg a tóparti egyházmegye a maga tavaszi gyűlését, a clevelandi első egyháznál. Vajda Zoltán detroiti lelkész elnökölt a gyűlésen, a jegyzőkönyvet Marsaiké József egyházmegyei titkár vezette. A jegyzőkönyv tanúsága szerint nem sok tárgyat tárgyaltak, de úgy látszik alaposan megtárgyalták azt, amit tárgyaltak, mert határozati javaslatokat is készítettek az egyház- kerületi gyűlésre. Ezek közül kétségtelenül a legki- merítőbb tárgyalást a menekültek ügyében folytathatták, mert e tárgyban, Dr. Szabó István javaslatára, a következő javaslatot küldik az egyházkerületre: “Az egyházkerület kérje a gyülekezeteket, lelkipásztorokat és presbitériumokat, hogy a városukban tartózkodó menekülteknek adott külön segélyek (kivéve az orvosi és kórházi segélyeket) visszafizetését kérjék s aztán küldjék be azt Egyházunk World Service hivatalához azzal a kikötéssel, hogy az csak magyarok segélyezésére fordittassék.” Másik javaslata az egyházmegyének olyan tárgyról szól, amiről az egyházkerület gyűlésén is bizonyosan élénk tárgyalás lesz: az elmhursti magyar tanszékről, amely ügyben javaslata a következő: “Az egyházkerület küldje ki a kerületi elnököt a General Council legközelebbi gyűlésére s az elnök kérje meg az Egyetemes Tanácsot, hogy előbbi határozatát újra mérlegelje s az elmhursti magyar tanszéknek továbbra is adja meg az $1,600 évi segélyt, mert ha valaha, most van arra a legnagyobb szükség.” Bacsó Béla fairporti lelkészünket, az egyházkerület pénztárosát, küldte ki az egyházmegye az ifjúság körében dolgozó egyházi munkások évi konferenciájára, kérve az egyházkerülettől, hogy e konferencián résztvevők költségeit pénztárából fedezze. Arra is kérték az egy- házkerűleti tanácsot, hogy intézkedjék a Bethlen Otthon Naptárában hibásan közölt egyháztagsági számadatok ügyében. Kimondták, hogy az egyházmegye pénzét ezután csak missziói célokra fordítják; vissza választották a régi tisztviselőiket és elhatározták, hogy az őszi munkáskonferenciát a clevelandi első egyháznál tartják meg. A KÖZÉP EGYHÁZMEGYE NŐI KONFERENCIÁJA A Nyugati Egyházmegye nagyon régóta minden esztendőben rendezett női konferenciákat. Rendesen a két tavaszi ünnep közötti időben és mindig más gyülekezetben tartották ezeket az összejöveteleket, amik az egyházmegye életmegnyilvánúlásai között a legerőteljesebbek és legkedvesebbek voltak. Az egyházak egymáshoz közeli fekvése nagy mértékben kedvezett e vándorgyűléseknek, miknek csaknem mindegyike a legteljesebb siker jegyében folyt le. Most hasonló kezdeményezés indúlt a Közép Egyházmegyében, ahol a gyülekezeteknek csak a többségéről mondhatjuk, hogy elég közel vannak egymáshoz az ilyen vállalkozásra — de az erős akarat nagy akadályokat is le tud győzni. Ezt mutatták meg az április 28.-án tartott első konferencián, amikor a mckeesporti első egyház templomába nyolc gyülekezetből jöttek áldott lelkű hívő asszonyok és leányok. És ha a megjelentek számára nézve talán nem is volt nagyon népes gyűlés, döntései annál biztatóbb kezdetté minősítik. A megnyitó áhítat után két csoportra oszlott a konferencia. Az egyiknek Harangi László pittsburghi lelkészünk magyar nyelven tartott előadást “A magyar református egyház nagyasszonyairól”, míg a másik csoport Mrs. R. W. Rettig angol előadását hallgatta a nők keresztyén szolgálatáról. Az előadások után mindkét csoportban kicserélték egymással gondolatai-
