Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-05-15 / 10. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL Hírek Keleí-Némeiországból. — Megszűnés nélkül folyik a küzdelem az evangéliumi egyház és az ezt elfojtani akaró szoviet-kormány között. Az egyház képviselői részt vehettek ugyan az összes német egyházak közös zsinati gyűlésén március elején, amit Halle városában akartak megtartani, de a szoviet- kormány ellenkezése miatt Berlin nyugati részébe kellett azt áttenni- ök; de az ott hozott határozatok legf ontosabbj ait Kelet-Németország- ban nem lehet végrehajtani. így a zsinaton nagy vita után elfogadott tábori lelkészi szolgálatot a keleti kormány határozottan visszautasította. Érdekes a német egyházaknak ez a két különböző helyzete nyugati és keleti Németországban. Az egyház mind a két területre egyformán kiterjed és munkáját az állam nemcsak engedélyezi, de eddig még (folyton csökkenő) államsegélyben is részesítette; Dibelius berlini püspöknek a vezető szerepét sem vonják kétségbe — de az egyház életét és működését minden lehetséges eszközzel próbálják akadályozni és csökkenteni. Dacára az egyház tiltakozásainak, az egész iskolarendszer minden erejét és eszközét felhasználják, hogy az ifjúságot a régi konfirmálás helyett az állami és egészen istenellenes avatási szertartásra csábítsák. Nehezíti a k jrmány a kórházakban, öregek otthonaiban és börtönökben való pásztori szolgálatot is, míg a katonai szervezet részeként működő rendőrség körében határozottan egyházellenes propagandát folytatnak. Betiltották a vasutasok körében indított missziói munkát is. Kísérleteket tesznek a theológiai tanítás befolyásolására is. Közép-Német- országban hat theológiai intézet működik, 37 tanárral és számos magánvagy segédtanárral, valamennyien az egyetemekkel kapcsolatban. A hat intézetben a theológusok száma mintegy ezer. A kelet-német szoviet kormány úgy számítja, hogy mindegyik theológus diáknak a kiképez- tetése az öt év alatt mintegy ötezer dollárjába kerül. Érdekes, hogy abban az országban, ahol minden iskola a kommunista kormány igazgatása alatt áll és teljesen istenellenes felfogást tartozik hirdetni, a theológiai szemináriumok még mindig az egyetemek részei gyanánt működnek, sőt ime a jövendő lelkészek mind kommunista államsegély élvezésével végzik el tanúl- mányaikat. (Kétségtelenül számító kísérlet!) Az egész keleti részen összesen csak hat vallásos lapot engedélyez a kormány; Szászországban azonban egyetlen egy sincsen. Az egyházközségek helyi értesítőit (bulletins) szigorúan cenzúrázzák; nem engednek meg bennük egy szót sem a külmisszióról, sem semmiféle panaszt az egyházak folyton nehezedő anyagi helyzetéről. Nem valószínű az sem, hogy az Egyháznapot megtarthatják Erfurt városában, ahol tervezik. (Erfurtban lépett be Luther az augusztinusok kolostorába.) A mai Erfurt népessége csak 150,- 000; ezért a tervek szerint a környék városaival megosztanák az Egyháznap programmját. Bizony most az egyház sorsa szenvedésekkel jár együtt, amint ezt Kelet - Németországban szemeinkkel láthatjuk. Itt az államnak az adókból juttatott segélyét a kormány fokozatosan csökkentette, minek következtében a 25,000 lelkész és egyházi munkás eltartásának terhe mindig nagyobb mértékben az önként adakozó egyháztagok vállaira hárúlt. így is kell annak lennie. Csakhogy ezt nagyon nehezen tanúi ja meg az a nép, amelyet sohasem tanítottak adakozásra. Igen sok család számára a már is nagyon alacsony életszínvonalnak további alábbszállí- tását jelenti ez. A kelet-németországi lelkészek fizetése 1928 hus- vétja óta nem változott! Ennek dacára a templomok tele vannak és folyton jönnek fiatal tanúlók a szemináriumokba. Úgy látszik, hogy a kommunista elnyomatás hozzásegíti a keresztyén egyházakat ahoz, hogy olyanok legyenek, amilyeneknek az Uj-Testamentum szánta őket: elhivatott bizonyságtevők gyülekezetei, akik többé nem függenek sem kormányoktól sem világfelfogástól, hanem tisztán hirdetik mindenkinek az Isten igéjét. Ezért van szükségük arra, hogy úgy politikai, mint pénzügyi tekintetben teljesen függetlenek legyenek minden államtól és minden kormánytól! Milyen csodálatosak az Isten útjai! A jelen keresztje megint a holnap feltámadásához vezet. Szegregáció a főiskolákban. — A délafrikai kormány könyörtelenül tovább halad azon az úton, amelyen a keresztyénség és a civilizáció eddig elért eredményeit teljesen le fogja rombolni. Most már az egyetemekre is ki akarják terjeszteni az apartheid (faji széjjelválasztás) hírhedt elvét: törvényjavaslatot nyújtottak be, hogy az egyetemekről kiküldjék az ott tanúló néger vagy színes diákokat és számukra a belügyminiszter alatt álló külön iskolákat nyissanak. Sőt azt is meg akarják tiltani, hogy fehérek és színesek ne vehessen együtt részt semmiféle összejövetelen, akár templomban, akár klubokban, akár bármilyen intézetben, mit 1938 óta nyitottak meg. A fajok egymás között való szabad vitatkozását akarják ezzel megakadályozni. A valóságban tehát minden olyan összejövetelt lehetetlenné akarnak tenni, amely eleve ki nem kényszeríti a négerek és színesek alsóbbrendűségét. Az indiai válasziások tudvalevőleg megint megerősítették a Nehru- kormány helyzetét: a parlament ötszáz székének háromnegyed részét Nehru pártjának az embereivel töltötték be a 193 millió szavazat nagy többségének rendelkezése szerint. — Csak két államban veszített Nehru pártja: az egyikben a régi fejedelmi és nagybirtokos párt egészen kicsire zsugorította le a többségét, a másikban pedig a kommunista párt győzött. Ez volt talán a legelső eset külföldi államban, hogy erőszak nélküli szabad szavazással a kommunisták győztek. Kerala államnak így kommunista kormánya lett; tagjai azonban kijelentették, hogy semmit sem szándékoznak tenni az országos alkotmány ellen, aminek megtartására mindnyájan fel is esküdtek — Isten nevének említése nélkül. Az érdekes és érthetetlen számunkra ebben az, hogy a 11 uj államminiszter között három keresztyén is van: kettő római katholikus és egy orthodox szíriai. (Helyesebben tehát: keresztény.) Kerala államnak van az összes indiai államok közül a legnagyobb írni-olvasni tudó népessége (a lakosság 32 százaléka), ugyancsak itt van a legtöbb keresztyén is, akik közül igen sok a kommunista. (Tehát megint rosszúl irtuk a szó protestáns alakját.) Az uj keralai kormány egyébként kijelentette, hogy nem fogja csonkítani a vallásszabadságot, sem pedig nem fogja magát befolyásoltatni semmiféle külföldi kommunista kormánnyal. "Elkezdődő!! az életem." — E cím alatt jelent meg Jósé Maria Rico volt római katholikus spanyol papnak a könyve, aki sok ideig Bolíviában szolgálta a római egyházat, most pedig ugyanott, valamint Chilé- ban a megismert evangéliumot hirdeti. Úgy könyvében, mint igehirdetésében mindenfelé nagy hatást tesz őszintesége és a lelki dolgok (Folytatás a 13.-ik oldalon)
