Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)

1957-05-01 / 9. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA

Official Organ of the Evangelical and Reformed Church . . . Member of the Associated Church Press

Published semi-monthly (monthly in July and Aug.) for the Evangelical and Reformed Church by the Board of Business Management, the following members constituting the Church Papers Committee: William C. Mingle, Chairman; Carl J. Bender, Edward Dirks, Henry I. Stahr, Norman C. Zulauf and Robert C. Kienle, President of the Board, ex officio.

Send all correspondence and subscriptions to: Alexander Tóth, Editor and Manager 55 N. West End Ave. Lancaster, Pa.

Subscription rates: $2.50 per year everywhere; single copies, 15 cents. Remittances should be by check, draft or money order, made payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be effected three weeks after receipt of both old and new addresses.

Entered as second class mail matter January 11, 1944, at the Post Office in Lancaster, Pa., under the Act of March 3, 1879. Additional entry at the Post Office in Pittsburgh, Pa. Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized June 4, 1938.

MEGFIGYELÉSEK

ÜDVÖZÖLJÜK

a Magyar Egyházkerület közgyűlését

Olyan vihar után, ami minden magyarnak a lelkét megrázta, bárhol éljen is a föld kerekségén, most először jönnek össze a legmagyarabb felekezet lelkészei, a szülőhaza határain kívül legnagyobb magyar egyházszervezet tagjai, szokásos évi tanácskozásukra. A fájdalom és gyász mindig közelebb hozza egymáshoz a szíveket, mint az öröm és a jólét. Bőségben élők sokszor elfelejtkeznek egymásról. A veszedelmek biztosabb részvétet váltanak ki. Reménykedünk, hogy ennek a legújabb magyar tragédiának komor árnyékában minden keresztyén magyar tisztábban meglátta a Golgotha és a Husvét nagy kapcsolatát és a halált legyőző feltámadás hajnalfényében a világnak egyedüli reménységét. Nehéz időkben mindig súlyosabbak a gyűlések is. Mint a Magyar Egyházkerület hivatalos lapja, bizakodva várjuk, hogy tizenkilencedik közgyűlésük az eddigieknél is gazdagabb és eredményesebb lesz. Kérjük tehát jó Istenünket, hogy SzentLelkét küldje annak vezetőire és tagjaira, áldását tanácskozásaikra és segedelmét helyes döntéseik véghezvitelére! A mi Urunk, Jézus Krisztus, megígérte, hogy köztünk lesz, amikor az O nevében jövünk össze, és ez az ígérete a világ végezetéig szól. Menjünk hát mindnyájan oda a gyűlésre egymás iránt való akkora szeretettel, hogy ott ne csak egymással, hanem a mi Urunkkal is találkozhassunk!

VIRÁGVASÁRNAPI KONFERENCIÁINK

A mi viszonyaink között már meggyökeresedett intézménynek tekinthetünk bármely jó kezdeményezést, ha az kiáltotta négy esztendő próbaidejét. A Keleti Egyházmegye virágvasárnapi konferenciáiról pedig elmondhatjuk, hogy azok esztendőről-esztendőre erősödtek és ez az idei is újabb előmenetelt jelent nem egy tekintetben. A megjelentek száma is növekedett, szelleme pedig mindig emelkedett. Egyházunknak két kiemelkedő egyénisége jött el, hogy a maga mély hitéből és evangéliumi lelkűleté- ből mindnyájunkat gazdagítson. Dr. Bright méltán tölti be az evangelizálás igazgató szervének vezetői tisztét: hűséges és igaz szolgája Urunknak. Minden alkalommal tiszta magasságokba emeli hallgatóságát. Hasonló bizonyságot tehetünk Mrs. Lang felől is, akinek nemes szívébe még India bélpoklosai között költözött be a könyörülő szeretet, hogy holtáig ott tartsa őt Urunk társaságában. Olvasóink bizonyosan megint örömmel fogják olvasni előadásának most közölt néhány részletét.

De nemcsak ilyen hivatalos és hívatott előadók beszéltek konferenciáinkon, hanem — és ez volt talán az idei összejöveteleknek legnagyobb meglepetése — két ifjú ember is felállott a konferenciákat záró közös Istentiszteleten és bátor szívvel tett vallást a feltámadott Krisztusba vetett hitéről. Minthogy az idén későn volt a husvét, a délutáni nap még teljes fényével ragyogott a szép norwalki templom színes ablakain és háládatos öröm boldogságával borította be azt a hatalmas templomot egészen megtöltő sokaságot. Hogyne örült volna mindenki aki ott volt, és pedig annyira, hogy ez a lelki elégedettség szinte az arcokról is lesugárzott — hiszen egész délután Urunk társaságában voltak és az Ő dicsőséges feltámadásához készítették hozzá az életüket. Illő volt és nagyon időszerű, hogy ez a diadalmas érzés pontosan azokban törjön ki, akiknek az érdekében folyik minden munkánk. Varga Lajos és Kántor Pál bizonyságtétele drága ígéret volt holnapunk felől: megnyugtatás, hogy nem dolgoztunk hiába, és még nagyobb bizonyíték arról, hogy az Úr Lelke itt járt közöttünk.

És hogy felmelegedett a szívünk, amikor az Istentiszteletet vezető lelkészünk kérésére felállottak újonnan jött menekült testvéreink. Legalább negyvenen voltak — és óh milyen