Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)

1957-04-15 / 8. szám

14 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL (Folytatás a 2.-ik oldalról) jobb óvszernek az ima mellett a munkát tekintik. Ezért hódított min­denfelé példás életük. Missziói te­vékenységüket is nagyon okosan rendezték: az egészen műveletlen népek közé egyszerű, kegyes ipa­rosokat küldtek ki, akik nemcsak a hit áldásairól beszéltek, hanem atyai módon gondoskodtak az uj keresztyének szükségleteiről is. — Grőnlandtól Indiáig mindenüvé el­jutottak és őszinte alázatosságukkal tiszteletessé tették egyházuk nevét. Mostani jubileumi ünnepségük is ki fog terjedni az egész föld ke­rekségére. Ezt az évet teljesen oda­szentelik erre a jubileumra. Ennek minden napján, minden órában, min­den percben fognak imádkozni Isten Országának eljöveteléért a morva testvérek valahol. Felosztották az évet gyülekezeteik között. Január hóban kezdték el egyik tibeti misz- sziói telepükön és azóta minden nap másik morva gyülekezetben folyik az imádság éjféltől éjfélig, és majd december utolsó napjával végződik a szurinami missziói telepen Hol- land-Guianában. Nem lehetne végig­sorolnunk mindazokat az állomáso­kat, melyekben a morva testvérek 365 napon át folytonosan imádkoz­nak mi helyettünk is és mi érettünk is, mert a miénk is az Isten Or­szága. Az Egyesült Államokban az ün­neplés március 3.-án kezdődött ki­lenc városban egyszerre: legnagyobb központjaikon az NBC-televízió le­adásában mutatták be Húsz János életét, az Egyházak Országos Taná­csának védnöksége alatt. A két nevezett központban egész sora lesz az ünnepléseknek. — Bethlehemben májusban történelmi színmű, június­ban négy napos nagy zene-ünnepély, augusztusban egész hetes ifjúsági konferencia; Winston-Salemben jú­niusban a férfiak nagy konvokációja, és egyebek — míg aztán az összes ünnepléseknek a fénypontja lesz az egész földön élő morva testvérek­nek első egyetemes világgyűlése Bethlehemben, augusztus 13.-ától szeptember lO.-éig. — Októberben New Yorkból ünnepélyesen bocsát­ják vissza az egész földről össze- sereglő morva-testvér vendégeket, november 10.-én pedig az ország minden egyes morva templomában jubileumot záró Istentiszteletet tar­tanak. Ez az egyház nagyon öntudatos és komoly részt vesz minden evan­géliumi keresztyén megmozdúlásban: egyik alapító felekezete volt úgy az Egyházak Országos Tanácsának, mint az Egyházak Világtanácsának. E sorok írója mindig a legna­gyobb rokonszenvet és tiszteletet érezte irányukban. Ha az övéknél tízszerte nagyobb és erősebb magyar- országi református egyházzal állít­juk párhúzamba: messze elmaradunk az ő missziói tevékenységük mögött. Hogy a magyarokat üldözték? A morvákat százszorta jobban és to­vább üldözték. Hogy a magyarokra a Habsburgok igája nehezedett? A morvák is ugyanazon dinasztia át­kát nyögték. Mi volt hát az oka a roppant különbségnek? Nem ne­héz megtalálni. A magyarok életé­nek központja, szeretetük főtárgya az EGYHÁZ volt. A morváké JÉ­ZUS KRISZTUS, aki hitük köz­pontja, üdvösségük megszerzője; az egész váltság az Ő véréből és sebei­ből árad a hívőkre és ez az isteni kegyelem és szeretet munkája; ezt kell hát továbbadni mindazoknak, akik hasonlóan hisznek és gondol­koznak. — Vagyis ennél a különb­ségnél is oda megy ki minden Urunk szavaira: “Aki meg akarja tartani az ő életét: elveszti azt; aki elveszti az ő életét én érettem és az evan­géliumért; az megtartja azt.” — Mi a magunk életét akartuk megtartani. Vájjon még most sem jött el az ideje, hogy morva testvéreink után menjünk? JÁRATJA A MESSENGERT? LAPUNK ELŐFIZETŐINEK CSAK ÉVI 50c-BE KERÜL! mckeesport (er) Lelkész: Bütösi János Csak aki úgy ismerte ennek az egyházközségnek a múltját, mint e sorok írója, tudja teljes mértékben értékelni azt a boldog örömet, amit ennek az évi jelentésnek a tanúl- mányozása szerez a benne elmélye- dőnek. Nem nagyon sok esztendő múlt el még azóta, hogy pártosko­dás, viszálykodás bénította itt a keresztyén életet — ma pedig már szinte megérezzük, hogy Isten Lel­kének kellett errefelé járnia, aki — mint a lelkészi jelentés e számunk­ban közölt részlete mondja — “a Még ma is folyik a lélekhalászás. — A bajorországi evangélikus egy­ház erőteljes tiltakozást jelentett be a haldoklók térítgetése ellen. Hí­ressé vált Fendt tanár esete, aki ez év januárjában halt meg Augsburg- ban. Eredetileg római katholikus volt, theológiai doktorátust is ka­pott egyik katholikus intézettől. — 1918-ban azonban protestáns hitre tért át és azóta, egész nyugalomba vonúlásáig, 1945-ig, a berlini egye­tem evangélikus theológiai szeminá­riumában tanított. A múlt év ok­tóberében egy római katholikus pap meglátogatta és felszólította, hogy térjen vissza a római egyházba, amit Fendt tanár határozottan el­utasított. A következő hónapban megbetegedett és a katholikus kór­házba vitték, amihez orvosa tarto­zott. Az ápolónők mindent megpró­báltak, hogy rávegyék a római egy­házba visszatérésre. Egyik nap a látogató pap azt kérdezte tőle, hogy elfogadná-e áldását? A nehéz és kínos betegség által legyöngített ta­nár azt felelte, hogy keresztyén ember nem utasít vissza semmi igazi áldást. Csakhogy a pap nem áldás­ban részesítette, hanem az utolsó kenet “szentségében”. Utólag még volt alkalma a tanárnak a maga tiltakozását számos tanú előtt ki­fejezni és magát protestánsnak val­lani. Ennek dacára mikor meghalt, holttestét a római katholikus teme­tőbe vitték és csak özvegyének meg az evangélikus egyház hatóságainak tiltakozása után engedték át a pro­testáns temetőben való eltemetésre. Róma mégis elesett attól, hogy szen­zációt csinálhatott volna ebből az esetből! bezárt ajtókon keresztül is bejön és csodákat cselekszik”. Legbeszéde­sebb jele volt munkájának a misz- sziói adakozás megnövekedése. Az előző évben csak 67 egyháztag vett részt ebben az adakozásban, tavaly pedig már 204, úgy hogy nemcsak az apportionment telt ki belőle, ha­nem még az egyházi lapok megren­delése is, ami maga is mértföldes lépés volt a helyes irányban! Az egyházközséghez tartozók száma jó­val fölül van a kétszázon, de csak 189 tagnak van szavazati joga és csak 164 tagot jelentenek be, mert ennyien felelnek meg mind a négy GYÜLEKEZETEK ER: Evangéliumi és Református Egyház. — PR: Presbiteriánus Egyház. FE: Független Egyház. — AR: Amerikai Református Egyház.

Next

/
Thumbnails
Contents