Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-04-15 / 8. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 15 követelménynek, amit egyházi törvényeink az egyháztag elé állítanak. Ez a négy követelmény tudvalevőleg a következő: rendszeres temp- lombajárás; Úrvacsorával élés; keresztyéni életmód; hitük és lelkiismeretük szerint való adakozás, a- minek minimumát ez az egyházközség 20 dollárban állapította meg. A templomlátogatás szépen emelkedett az angol, de valamivel csökkent a magyar Istentiszteleteken. Úrvacsorát is többen vettek, mint az előző évben. Az adakozás növekedésénél itt is igen jó hatásúnak bizonyúlt az adományborítékok bevezetése, mint mindenütt másutt, ahol a megfelelő tapintattal hozták be gyakorlását. Eredmény: minden egyháztag többet adott, mint az előző évben. És nemcsak pénzt adtak. Ifj. Ber- tók János főgondnok, aki id. Vámos János algondnokkal cserélt helyet, elmondja jelentésében, hogy a templomban és portáján végzett javítások költségeinek felét a férfiak maguk viselték ingyenes munkájuk révén, dolgozva 1700 órát, amivel harmadfélezer dollárt takarítottak meg. Teljesen átalakították a templom alatti helyiségeket, a garázst, a templomra uj ajtókat tettek, tetőt és csatornákat javítottak, és sokat dolgoztak a lelkészlakáson is, rendbehozva annak konyháját. A Nőegylet 2000 dollárt adományozott e költségekre, ami csaknem a fele volt készpénzének. Pedig ma már nincsen csak 15-20 idősödő tagjuk, ezek azonban télben-nyárban mindig készen állanak a munkára. Cs. Nagy Sándorné volt az elnökük, és hogy a tisztikar milyen jól vezette ügyeiket, azt bizonyítja az is, hogy mindnyájukat újra választották erre az estendőre is. Különösen csiga- csinálásban voltak fáradhatatlanok: az év folyamán 750 font csigát sodortak. A másik női szervezet a Women’s Guild nagyon tevékeny osztálya, mit Margaret Orris vezetett; nekik is volt majdnem másfélezer dollár bevételük, amiből ők szerelték fel az uj konyhát minden szükséges eszközzel, 900 dollár értékben. A város nőszövetségeinek tanácsában Bütösi lelkész neje volt az elnök. Nagyon biztató a vasárnapi iskola jelentése, mely Richard W. Kyslin- ger szuperintendens vezetése alatt működött. Kilencen tanítanak benne; az odajárók száma 75 körűi van. Bölcsődét is nyitottak, könyvtárt is kezdtek. 460 dollár bevételükből 355-öt fordítottak felszerelésre. — Egyik legjobb biztatásnak tartják a jövőre nézve, hogy a konfirmáltak osztálya teljes egészében bennemaradt a vasárnapi iskolában. Régi időkben felé sem jöttek a konfirmálás után. Külön gyűléseket terveztek ez évre a tanítók és szülők közös tanácskozásai számára. A Youth Fellowship 15, az énekkar 11 tagból áll, utóbbinak ifj. Nagy Sándorné az igazgatója. Az egyház pénztárának számadását ifj. Nagy Sándor pénztáros terjeszti be. Az előző évről áthozott 4,258 dollár maradványhoz járult az év 10,471 dollár bevétele; a 8,177 dollárt kitevő kiadások levonása után ez évre áthoztak 6,553 dollár pénztári maradványt. Külön kezelték az úgynevezett javítási alapot; ezen is volt 4,174 dollár, sőt előző évi maradvánnyal együtt 4,569 bevételük, amiből a 3,336 dollárra rugó kiadások után is maradt még 1,229 dollár készpénzük, ami az előbb említett maradvánnyal meg bankban lévő 5,202 dollár takarékbetéttel együtt együtt kicsi hijján tizenháromezer dollár készpénzvagyont jelent! Jövő évi költségvetésük a két alapnál együtt véve 11,500 dollár kiadásra vár fedezetet. Boldogan írta alá jelentését a bizottság: “Ha Isten segítségével igyekszünk mindnyájan megtenni azt, amit az elmúlt évben tettünk, akkor ezzel a költségvetéssel könnyen meg tudunk birkózni.” Nincsen felőle semmi kétségünk! Az egész jelentésben legjobban megragadja a figyelmet az a naptárszerű kimutatás, amely az idei év első felére dátum szerint felsorolja a gyülekezeti élet előre kitűzött eseményeit. Nemcsak arra jó ez, hogy ráemlékezzenek az érdekeltek azokra a tevékenységekre, hanem nagy mértékben fokozhatja az egyház tagjaiban a vezetők iránt érzett bizalmat, és azt a készséget is, hogy ebben a széleskörű tevékenységben ők is mindnyájan részt vegyenek. Elvégre az egyház nem azért van, hogy ÉRTÜNK vagy HELYETTÜNK dolgozzék, hanem azért is, hogy alkalmat adjon nekünk Urunk követésére, aki azt mondotta: “Az én Atyám szüntelenül munkálkodik, én is munkálkodom.” Ezt cselekszi az egyház nagybuzgóságú lelkésze is: már is látszik munkájának a gyümölcse. Legyen mindnyájuk további munkáján is jó Istenünk gazdag áldása! WHARTON (PR) Lelkész: Szigethy Béla Minthogy az egyház mostani lelkésze csak augusztusban kezdte meg ottani munkáját, az általa kiadott évi jelentés csak az év utolsó öt hónapjának adatait tartalmazza. Ez öt hónap alatt 50 Istentiszteletet tartottak; a templombaj árók átlaga vasárnaponként 103. Vasárnapi iskolába átlag 31 növendék jár. A lelkész 161 családlátogatást és 53 beteg- látogatást végzett, 19 alkalommal szolgált a gyülekezeten kivűl. Öt keresztelés, három konfirmálás, egy esketés, négy temetés és egy áttérés volt ez időszak alatt. Arról azonban nem emlékezik meg az évi jelentés, hogy mennyit dolgozott a lelkész menekült testvéreink érdekében — holott tudjuk, hogy egyike volt legbuzgóbb támogatóiknak. A pénztári kimutatás az egész évről szól: áthozat az előző évről 4,551 dollár, bevétel a múlt évben 6,666.67 dollár, kiadás 5,712 dollár, ez évre áthozott pénztári maradványuk 5,506 dollár. Van ám külön építési alapjuk is, amelynek az elmúlt évben szintén volt 8,247 dollár bevétele, úgy hogy az egész év tényleges bevétele tulajdonképpen 14,913 dollár volt, ami nagyon tiszteletreméltó összeg volna még sokkal nagyobb gyülekezetben is. Az adakozók névsorának kimutatásában mintegy 150 név után látunk borítékadományokat, miknek összege a pénztári kimutatásban 1,942 dollárral szerepel; adományokban és perselyben 2,457 dollár jött be. Az egyházközségben nagyon tevékeny munkát végez a Nőegylet, melynek elnöke Papp Miklósné; az építkezés költségeihez több mint 1,500 dollárral járúltak. A vasárnapi iskola igazgatója Mrs. John Lawrence, az ifjúsági egyesület elnöke Szigethy Zoltán. Az énekkart a lelkész és Vilma Adams vezeti. Az egyházközség főgondnoka Gara- nyi János, gondnoka Papp Miklós. Örömmel olvastuk azt is a jelentésből, hogy a reformáció ünnepét ez a gyülekezet is együtt ünnepelte a többi whartoni protestáns egyházzal, közös Istentisztelet keretében. A múlt évük nehéz esztendő volt: harminc éven keresztül hűségesen szolgált lelkészüket, néhai Dezső Jánost, kellett temetniök; azután hónapokon keresztül beszolgáló lelkészük volt Kovách Ferenc bloom- fieldi tanár. Isten mégis megsegítette őket: előbbre mentek, gyarapodtak; sok menekülő testvérünkkel ők is meggazdagodtak. És mert felvették az Úr kicsinyeinek a gondját, a mindenható Isten is meg fogja őket áldani, a mi Urunk ígérete szerint. Szívből köszöntjük a gyülekezetei abban a jó reménységben, hogy hamarosan megint találkozni fogunk. rV) úi) rV, ©
