Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)

1957-04-15 / 8. szám

2 REFORMÁTUSOK LAPJA arról a vidékről valók. A Cse­lekedetek Könyvének 11.-ik ré­szében már arról van szó, hogy cirénei férfiak Antióchiában prédikálták az Úr Jézust. Azt pedig a történelemből tudjuk, hogy mily hatalmas erőssége volt az őskeresztyén egyháznak az észak-afrikai terület, mely­nek földjéről már az első szá­zad végén vértanúk és hitvallók kerültek ki. Akinek az élete megváltozott: megváltoztatja családjának az életét is. Újjászületett családok élete megérzik a város, a kör­nyék, sőt az egész ország né­pének az életén is. Aminthogy azt is megérzi az egész nem­zet, ha nincsenek benne, vagy csak nagyon kevesen vannak, újjászületett életű családok. Az élet megváltozása Jézus­sal való találkozásunkkal kez­dődik. Ez annak az egyedüli módja. Az alkalma pedig, ha a kereszt alatt találkozunk Vele. AZ EGYETEMES KERESZTYÉNSÉG HÍREIBŐL Az UNITAS FRATRUM 500 éves jubileuma. — Az evangéliumi ke- resztyénségnek számra nézve egyik legkisebb, missziói tevékenységére nézve egyik legnagyobb felekezete érkezett el a félezer esztendős ju­bileumhoz. Luther fellépése előtt hatvan esztendővel alakúit meg a morva testvérek egyháza UNITAS FRATRUM vagyis Testvérek Egy­sége név alatt. A Húsz János által elkezdett reformációi mozgalomnak a folytatása és megörökösítője ez az egyház. Húsz János tudvalevőleg a pápaság és a papság visszaélései ellen lépett fel és sürgette az egy­ház reformációját. Ugyanerre a cél­ra hívták össze a konstanci zsina­tot is, amely mégis megégettette a Csehországban egyetemesen népszerű papot, a prágai egyetem tanárát; néhány hónappal később pedig ba­rátját és társát, Prágai Jeromost is. Az egész cseh és morva nemzet fel­lázadt e kegyetlenség ellen, csaknem negyven évig tartott a husszita há­ború, amelynek elfojtásában a ma­gyar királyoknak, köztük Hunyadi Mátyásnak is része volt. A tábori- ták szétvert pártjának töredéke év­tizedeken át bujdosott, mint üldözött vad, vadon hegyek közt, barlangok­ban rejtőzködtek az üldözés elől. Számuk azonban mégsem fogyott, sőt szaporodott, és így történt, hogy 1457-ben megszervezték saját egy­házukat, amely tíz évvel később Lhotkában meg is tartotta a maga alkotmányozó zsinatát. Ott válasz­tották meg első véneiket, akiket a monda szerint egy szintén bujdosó valdensi püspök szentelt fel, majd hitvallásokat szerkesztettek, egymás után hármat is. Hitüknek négy alap­elve van: hit dolgában egyedül a Biblia tekintélyét ismerik el; Isten­tiszteleteikben az őskeresztyén egy­házat igyekeznek követni; az Úr­vacsorát az írások szavai által meg­határozott értelemben gyakorolják, és istenes életükkel igyekeznek bi­zonyságot tenni arról a hitről, mit Megváltójukba vetnek. Véneik szi­gorú fegyelmet tartottak közöttük. Az ellenreformáció üldözése azon­ban nem nyugodott, amíg ki nem űzte ezt a felekezetet a maga ere­deti hazájából. A 18.-ik század ele­jén Németországba menekültek, hol Zinzendorf gróf adott nekik men- helyet a maga birtokán. Itt alapí­tották meg első községüket, Herrn­hut név alatt — azóta ez a név világhírűvé lett, roppant missziói te­vékenységük révén. Európa, majd Afrika és Amerika különböző or­szágaiban, úgyszintén Ázsiában is szerveztek missziói telepeket; híveik száma megnőtt és vele nőtt a köz- tisztelet is, mit a számarányukat óriásilag fölülmúló missziói tevé­kenységük érdemelt ki. Amerikába is Zinzendorf gróffal együtt jöttek, mikor őt miattuk száműzte a szász kormány. 1740-ben alapították a pennsylvaniai Bethlehemet, 1753-ban pedig a north carolinai erdőrenge­tegben Salem városát, mi ma Win­Az öreg templom tornya, Winston-Salemben ston-Salem egyik része. Ez a két legrégibb egyházuk maradt máig is a központja két nagy egyházkerü­letüknek, melyek teljesen külön ön- kormányzat alatt élnek. Mindegyik ősegyház akadémiáknak, kollégiu­moknak, szemináriumoknak lett a székhelye; innen terjedt el feleke­zetűk az Egyesült Államoknak im­már 15 államába és Kanadának két tartományába. Mivel az üdvözülés alapjának a hitet és szeretetet tartják, Istentisz­teleteik és szokásaik mind a kegyes­ség és a szeretet ápolására irányúi­nak. Felelevenítették a szeretet-ven­dégség meg a lábmosás gyakorlását. Páratlanúl kedves az Istentiszteletük keretében tartott szeretet-vendégség: kávét és fánkot szolgálnak fel a padokban ülő gyülekezetnek éppen olyan csendben és rendben, mint az Úrvacsorát az amerikai egyházak­ban. Húsvét hetében a lábmosás meg a húsvét hajnalán tartott te­metői Istentisztelet felejthetetlen él­mény még a látogatók számára is; mennek is mindenünnen többszörö­sen tízezerek az “Isten holdjába”, ahogy temetőjüket nevezik. Magukat meg husvét népének, mert hisznek abban, hogy a holtak is élnek, a- hogy Krisztus megmondotta: “Én élek és ti is éltek.” Egyházkormányzatuk püspöki és presbiteri kormányzás; papuralom­ról azonban szó sem lehet: egyet­len tisztviselőnek sincsen semmi egyéni hatalma. Az egyházfegyelmet azonban nagyon szigorúan tartják: a házasok, özvegyek, nőtlenek, ha- jadonok és gyermekek osztályainak mindegyike fölött külön felügyelők vigyáznak. Az első büntetés a meg- intés, azután jönnek a kizárások: előbb a szeretet-vendégségből, azu­tán a gyülekezetből és végűi az egyházból. A közéletben nagyon becsületesek és szorgalmasak, egyszerűek és tisz­ták. Kerülik az érzéki mulatozáso­kat; az erkölcstelenség ellen leg- (Folytatás a 14.-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents