Reformátusok Lapja, 1957 (57. évfolyam, 1-22. szám)
1957-04-15 / 8. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA Official Organ of ihe Evangelical and Reformed Church . . . Member of the Associated Church Press Published semi-monthly (monthly in July and Aug.) for the Evangelical and Reformed Church by the Board of Business Management, the following members constituting the Church Papers Committee: William C. Mingle, Chairman; Carl J. Bender, Edward Dirks, Henry I. Stahr, Norman C. Zulauf and Robert C. Kienle, President of the Board, ex officio. Send all correspondence and subscriptions to: Alexander Tóth, Editor and Manager 55 N. West End Ave. Lancaster, Pa. Subscription rates: $2.50 per year everywhere; single copies, 15 cents. Remittances should be by check, draft or money order, made payable to the REFORMÁTUSOK LAPJA. — Changes of address can be effected three weeks after receipt of both old and new addresses. Entered as second class mail matter January 11, 1944, at the Post Office in Lancaster, Pa., under the Act of March 3, 1879. Additional entry at the Post Office in Pittsburgh, Pa. Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in the Act of February 28, 1925, authorized June 4, 1938. MEGFIGYELÉSEK FONTOS GYŰLÉSRE KÉSZÜL A MAGYAR EGYHÁZKERÜLET Minden év tavaszán, a husvét után következő első vagy második héten szokták tartani a legnagyobb amerikai magyar református egyházi testületnek, az Evangéliumi és Református Egyház Magyar Egyházkerületének a gyűlését. Az idén május 6.-ikától 9.-ikéig fogják megtartani, a new-yorki első egyház templomában, az East 69,-ik utcában. Ez a több mint száz évvel ezelőtt, még a Kossuth Lajos menekült- társának, Ács Gedeon lelkésznek a rövid ideig tartó kezdeményezésével elindúlt gyülekezet boldog örömmel várja a Magyar Egyházkerület gyűlését. A közelmúltban néhány éven át amerikai egyházkerületben élt át egy nagy válságot ez a gyülekezetünk; ez lesz az első gyűlése a Magyar Egyházkerületnek a kebelébe visszatért egyházban. Azt az egyházi közösséget, minek a Magyar Egyházkerület is része, két fontos mozgalom tartja most izgalomban. Az egyik a kongregá- cionális keresztyén egyházakkal való egyesülés, minek junius 25.-ikén történik meg a döntő lépése, az egyesülés kimondására összehívott közös egyetemes zsinati gyűlésen, mit Cleve- landban fognak megtartani. Ezzel a döntéssel megalakúi ugyan a Krisztus Egyesült Egyháza — ez lesz az egyesült két egyháztestnek az uj neve — szervezkedése azonban még esztendőkig el fog tartani. Ez az egyesítő zsinat küldi majd ki azt a bizottságot, mely alkotmány-tervezetet fog készíteni az uj egyház részére; ennek készítése évekig is elhúzódhatik. Időközben azonban a két egyesülő egyház kormányzó szervei mindig közelebb jutnak egymáshoz, sokszor azonos területen, de mindig hasonló munkában való működésük előkészíti és lassan létrehozza a teljes egységet. Olyan vállalkozás lesz ez, aminőre még nem volt példa az egyházak történetében: az egyesülő két egyháznak most egészen különböző a kormányzati szervezete; egyesülésük nagy diadala lesz az ökumenikus mozgalomnak. Egyházunk másik nagy mozgalmát missziói terveinknek és a velük kapcsolatos költségvetésnek tetemes emelkedése okozza. Az utóbbinak a számai nem fejezik ki e vállalkozás nagyságát. Mert a milliók és billiók emlegetéséhez ma már annyira hozzászoktunk, hogy a szó szoros értelmében meglepő, amikor azt halljuk, hogy Egyházunk három millió dollárról öt millió dollárra emelte fel a költségvetését. Szinte elhinni is nehéz: hát még csak itt tartunk?! Hiszen vannak országunkban 30-40 millió dolláros missziói költségvetéssel dolgozó felekezetek is! Számunkra azonban ez a csaknem hetven százalékos emelkedés is akkora vállalkozás, aminek kiviteléhez az egyház egész hivatalos gépezetét mozgósítani kellett. Minthogy az első centtől az utolsóig minden pénzét kizárólagosan csak önkéntes adakozásból kaphatja egyházunk: az adakozási készségnek megfelelő fokozása hatalmas munka-többletet fog jelenteni minden egyes egyházi munkásunk számára a most indúlt három esztendőn keresztül. Tapasztalni fogja ezt a Magyar Egyházkerület is. Reá nézve ez a változás 36,993 dollárról körűlbelől 46 ezer dollárra emelkedést jelent, ami bizony nagy különbség az egyházközségek pénztárára nézve. Ellenben mindjárt más lesz a, benyomásunk, ha az egyéni tételt nézzük, azt, hogy mennyi esik ebből mindegyikőnkre? És akkor megnémúl az aggodalmaskodásunk, hiszen még ez a felemelt költségvetés is alig jelent többet számunkra, mint KÉT CENTET NAPONTA! Vájjon lehet sokallani ezt a szinte szégyenletesen csekély összeget az Isten Országának terjesztéséért? Pedig ezzel a hihetetlenül alacsony költséggel indúl neki Egyházunk, hogy tagjainak a számát kétszázezerrel megszaporítsa, hogy száz uj egyházközséget szervezzen, hogy kétszáz uj misszionáriust küldjön tengereken túlra, hétszázzal megnövelje az egyházi pályákra készülők számát, hogy minden tagját megpróbálja bevonni az egyház nevelési programmjának munkakörébe és ránevelni arra, hogy idejéből,