Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-01 / 19. szám

10 REFORMÁTUSOK LAPJA kettős zsebü tagsági borítékot kérnek és hasz­nálnak, melynek egyik oldalába saját gyüleke­zeti céljainkra, másik oldalába missziói célokra adják adományaikat és azt elhozzák a temp­lomba. Látogatóink és vendégeink pedig külön adomány borítékot használnak adakozásaikra. A rendszeres adakozást még nem mindenki, de a tagok jelentékeny része gyakorolja. Egyházi rendezéseinkből elég szép összegű bevételünk van, bár ezek teljesen italmentesek. Leggyakrabban a vasárnapi Istentisztelet vé­geztével tartjuk a gyülekezeti ebédet és azt követő műsort, igy ezek az összejöveteleink jó alkalmak a kölcsönös ismerkedésre és az egymással való testvéri találkozásra. Rendezé­sek idején az Istentiszteleten is állandóan ma­gasabb számú gyülekezet van jelen. Tagjaink és az érdeklődők tájékoztatására minden héten egyházi híreket közlünk a hely­beli magyar hetilapban, a Californiai Magyar­ságban. Jubileumok idején jubileumi emlék­könyvet állítunk össze. Esztendő fordultával évi jelentéseket sokszorosítunk és osztunk szét. Hady Albert lelkész kevéssel az egyház meg­szervezése után “Egyházi Újság” címen hosszú éveken át gyülekezeti lapot ad ki, előbb mimeo- grafált, később nyomtatott formában. Jelenleg “Egyházi Látogató” cimü gyülekezeti lap láto­gat el az egyház tagjaihoz és barátaihoz csak­nem minden hónapban. 1939-ben az alapitó lelkész igy jelent az egyházi lapok szükséges­ségéről: “Az egyházi lapok, mint egy-egy lel- készi látogatás, vagy sokszor még több, nagyobb hatással építik a család lelkét, elméjét, egy­máshoz való tartozás közösség-érzetét. Beh jó volna, ha gyülekezetünk szivére venné az egy­házi lap olvasását is, mert ezen a téren rop­pant nagy a lelki szegénységünk. Nekünk kü­lönösen szükségünk van egyházi lapra, mert mi mind a magyar, mind az angol keleti gyüle­kezetektől roppant nagy távolságra estünk.” A gyülekezet szívére vette a jó tanácsot s ennek köszönhető, hogy egyházunk 1940 óta gyülekezeti alapon járatja a Reformátusok Lapját, újabban angolul olvasó tagjainknak a Messenger-t. Irat- terjesztésünk felöleli a Bibliát, a Keresztyén Tanításokat és Imádságokat, a Csendes Perce­ket, az Upper Room-ot, a Bethlen Naptárt és a többi megjelent vallásos könyveinket és ki­adványainkat. Mindezek jelentékenyen hozzájárulnak egy­házunk egyházi és református jellegének ki­építéséhez. Nem vagyunk a magunké Nem élhetünk egyedül önmagunknak. A gyülekezet keresztyéni jellege nemcsak azon fordul meg, hogy mennyi buzgóság van ben­nünk saját gyülekezetünk ügyeinek munkálá- sára, hanem azon is, hogy hajlandók vagyunk-e másokért is tenni valamit. Önző embernek lenni nem valami hízelgő dolog, de nem hí­zelgő az sem, ha a gyülekezetünk önző gyü­lekezet. Pedig erre mindenhol, Los Angeles­ben is nagy a kisértés. Az itteni gyülekezet kezdettől fogva nagyon törekedett arra, hogy segítése és szolgálata tovább érjen a gyülekezet szűk kereteinél. Nemrégiben 21 dollárt küldtünk a “Magyar Test­vériség” építendő templomának tégláira a bugaci pusz­tára. Az összeg nem nagy, de a szives adakozók se­gítése származásunk földjére is elért. Bethlen Ottho­nunk az évek folyamán ránevelt bennünket arra, hogy rendszeresen gondoljunk ottlakó öregeink és árváink gondozására. Szeretetünk, gondunk reájuk is kiterjed. A NŐEGYLET 1956-BAN

Next

/
Thumbnails
Contents