Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-01 / 19. szám

4 REFORMÁTUSOK LAPJA ciusi ünnepet fényes keretek között, amerikai és magyar zászlók avatásával, 1927 március 12.-én tartotta a gyülekezet. Jellemző az ak­kori viszonyokra, hogy egyesek azzal fenyege­tőztek, hogy letépik a magyar zászlót, ha az avatást csakugyan megtartják. A fenyegetés csupán fenyegetés maradt. A zászlóavatási ün­nep pedig egyik legemlékezetesebb ünnepe lett a megjelent egyháztagoknak és vendégeiknek. A gyülekezeti élet a szervezetek kiépítésével foko­zatosan erősödött. Mindjárt a megalakulás idején a Nőegylet is megalakúit és ettől kezdve áldásosán mun­kálkodott az egyház érdekében. Különösen az isten- tiszteleti szolgálatok erősítésében komoly szerepet töl­tött be az Egyházi Énekkar, melyet Décsmán Ilonka, a későbbi Nt. Hady Albertné szervezett és vezetett igen kiválóan egészen 1947-ig. Aztán az Ifjúsági Kör, később a Keresztyén Ifjak Törekvő Társasága is meg­szerveztetett. Az ifjúsági munka főleg a nagy távol­ságok miatt állandóan nagy nehézségekkel küzdött, bár egy-egy időszakban jólmenő ifjúsági munka folyt. 1928-ban Los Angelesben tartották a vasárnapi iskolai világkongresszust. így történt, hogy a gyüleke­zet egyik felejthetetlen ünnepén, lelkipásztorának fel­szentelésén és beiktatásán a magyarországi kiküldött, áldott emlékezetű id. Viktor János is részt vett. Rajta kívül dr. Schaeffer E. Károly belmissziói főtitkár, dr. Evemeyer F. Edward szuperintendens és Szabó Antal lelkész szolgáltak még e nevezetes alkalommal. Jelentőségben kevés esemény fogható egy gyüle­kezet életében ahoz, amikor az egyház népe templo­mot épit vagy templomot vásárol. A templomvásár­lás nagy eseménye és a régi templomból való elköl­tözése Los Angelesben 1940-ben ment végbe. Az uj templom a széles és forgalmas West Florence Ave­nue 1101 száma alatt van, közel az ugyancsak nagy­forgalmú, villanyos járattal rendelkező So. Vermont Street-hez. Az uj templom annyira központi fekvésű, hogy a város központi üzletnegyedétől gépkocsival mindössze 15 percnyi járás és minden irányból jól megközelithető. Növeli az épület értékét, hogy szépen el van látva szobákkal és termekkel. A Kossuth Te­rem jó ideig a magyarság legelfogadhatóbb terme volt Los Angelesben. Valószínűleg a depressziós időknek tulajdonítható, hogy az uj egyházi birtok vételára mindössze 12,300 dollár volt, mig a régiért 6,500 dol­lárt adott egy néger egyházi csoport. A vételárral főként a helyet és a fekvést fizette meg gyülekeze­tünk, az épületeket jóformán ajándékba kapta. Az épületek teljes átrenoválása után 1930 virágva­sárnapján elérkezett a templomszentelési ünnep ideje. Az esemény jelentőségéről lendületes kiáltványban így ir a Calif orniai Magyarság hasábjain Hady Albert lelkész: “Csodás magyar hét ez feketevasárnaptól virág­vasárnapig Los Angelesben: két templomot szente­lünk: római katholikust és evangélium szerint refor­máltat. Mindkettőnek teremtője a felséges Isten és alapköve az Úr Jézus Krisztus. Mindkettőnek a hí­vei magyarok. Ki hitte volna ezt, amikor kétség és remény kö­zött meginditottuk keresztyén magyar munkánkat? Ki hitte volna, hogy a megalakulás, küzdés keserves fekete vasárnapját csodálatos szép templomszentelé­sek: virágvasárnapok váltják fel? Ki hitte volna eze­lőtt három-négy esztendővel, hogy ekkorára bezárul­nak az egyszerű, szegényes ‘kölcsönkért’ templomok, hogy helyet adjanak szebben megépített, szeretettel szépen kidiszitett magyar templomoknak? Ki hitte volna . . . ? És az Isten, a mindenható mennyei Atya, aki szerény szolgálatunkat elfogadta, sikerrel koro­názta, megtette a négy évvel ezelőtt hihetetlent: két magyar templomot adott nekünk. Nekünk, széthullott, szétszakadt, vérző szívű, világbavert magyaroknak, hogy azokban egymásra ismerjünk, egymásba szeres­sünk.” A templomszentelési Istentiszteleten boldog és lel­kes gyülekezet vett részt. Angolul dr. E. F. Evemeyer, magyarul Szabó Antal lelkész tartotta az ünnepi ige­hirdetést. Templomszentelő imádságot az egyház lel­késze mondott. Fényesen sikerült diszbankettel záró­dott a Los Angeles-i “csodás magyar hét.” Érdemes kiemelni és aláhúzni azt a barátságos viszonyt, .amely az időközben szintén megszervezett Szent István Római Katholikus Hitközség plébánosa, hívei és az “idősebb” református egyház pásztora és hívei részéről kölcsönösen fennállott. A “Californiai Magyarság” templomszentelési ünnepet bejelentő számá­ban feltűnő helyen és nagybetűs szedéssel ez állott: “Templomszentelésük alkalmával köszöntöm magyar re­formátus testvéreimet. ‘Keressük azt, ami összeköt.’ Father Láni.” A későbbi évtizedek folyamán magyar szempontból sokat jelentett a két egyház magyar népe és lelkészei közötti jóviszony. Az uj helyiségek használatba vétele után szélesebb körű és lüktetőbb lesz az egyházi élet. Most már van otthona a gyülekezetnek és otthon is érzi magát benne. Rendszeresen halad az énekkari készülés és templomi szolgálat. Rendes mederben folyik a nőegyleti, ifjú­sági és vasárnapi iskolai munka. Különböző beren­dezési tárgyakkal gyarapodik az egyház: orgonával, márvány keresztelő medencével, diszteritőkkel, székek­kel, asztalokkal, konyhai felszereléssel és igy tovább. Közben a rosszabbodó munkaviszonyok miatt egyre szaporodik azoknak a száma, akiken élelmezéssel és alvási alkalom nyújtásával igyekszik segíteni az egy­ház. A depressziós idők dacára erősödik a gyülekezet és az akkori viszonyokhoz mérten az egyházi bevétel is kielégítő. 1932-ben azonban történt valami, ami nemcsak a fejlődést akasztotta meg, hanem létezésében, fennma­radásában is megrendítette a gyülekezetei. Lelkész­változás következett. Az egyház alapitó lelkészét meg­választotta a Fairport Harbori Református Egyház, Los Angelesbe pedig csere utján Krisik Alajos lelkész ke­rült. Talán előrehaladott kora és megromlott egész­ségi állapota volt az oka, amiért Krisik lelkész e világvárosban szétszórtan élő gyülekezet terhes mun­káját nem bírta teljes irammal végezni. Pár hónapon belül annyira leapadt a templomlátogatás, hogy Fodor András, a mostani főgondnok szerint, volt idő, amikor csak ő, meg a lelkész jelentek meg az Istentiszteleten. A helyzet csaknem tarthatatlanná vált. Ilyen körül­mények között a gyülekezet régi tagjai az egyházi hatósággal karöltve visszahívták Hady Albert lelkészt, aki igy mindössze nyolc hónapig volt távol a gyüle­kezettől. Krisik lelkész San Bernardinoba ment át, ahol gyülekezetei szervezett és nagy nehézségek kö­zött, de bámulatos kitartással, a gyülekezet hűséges híveinek támogatásával templomot épített. Ez lett a második magyar református templom Californiában. Los Angelesben pedig az alapitó lelkész vezetésé­vel újból megindult az építő egyházi munka. Az elő-

Next

/
Thumbnails
Contents