Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)

1956-11-01 / 19. szám

4

REFORMÁTUSOK LAPJA

ciusi ünnepet fényes keretek között, amerikai és magyar zászlók avatásával, 1927 március 12.-én tartotta a gyülekezet. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy egyesek azzal fenyegetőztek, hogy letépik a magyar zászlót, ha az avatást csakugyan megtartják. A fenyegetés csupán fenyegetés maradt. A zászlóavatási ünnep pedig egyik legemlékezetesebb ünnepe lett a megjelent egyháztagoknak és vendégeiknek.

A gyülekezeti élet a szervezetek kiépítésével fokozatosan erősödött. Mindjárt a megalakulás idején a Nőegylet is megalakúit és ettől kezdve áldásosán munkálkodott az egyház érdekében. Különösen az isten- tiszteleti szolgálatok erősítésében komoly szerepet töltött be az Egyházi Énekkar, melyet Décsmán Ilonka, a későbbi Nt. Hady Albertné szervezett és vezetett igen kiválóan egészen 1947-ig. Aztán az Ifjúsági Kör, később a Keresztyén Ifjak Törekvő Társasága is megszerveztetett. Az ifjúsági munka főleg a nagy távolságok miatt állandóan nagy nehézségekkel küzdött, bár egy-egy időszakban jólmenő ifjúsági munka folyt.

1928-ban Los Angelesben tartották a vasárnapi iskolai világkongresszust. így történt, hogy a gyülekezet egyik felejthetetlen ünnepén, lelkipásztorának felszentelésén és beiktatásán a magyarországi kiküldött, áldott emlékezetű id. Viktor János is részt vett. Rajta kívül dr. Schaeffer E. Károly belmissziói főtitkár, dr. Evemeyer F. Edward szuperintendens és Szabó Antal lelkész szolgáltak még e nevezetes alkalommal.

Jelentőségben kevés esemény fogható egy gyülekezet életében ahoz, amikor az egyház népe templomot épit vagy templomot vásárol. A templomvásárlás nagy eseménye és a régi templomból való elköltözése Los Angelesben 1940-ben ment végbe. Az uj templom a széles és forgalmas West Florence Avenue 1101 száma alatt van, közel az ugyancsak nagyforgalmú, villanyos járattal rendelkező So. Vermont Street-hez. Az uj templom annyira központi fekvésű, hogy a város központi üzletnegyedétől gépkocsival mindössze 15 percnyi járás és minden irányból jól megközelithető. Növeli az épület értékét, hogy szépen el van látva szobákkal és termekkel. A Kossuth Terem jó ideig a magyarság legelfogadhatóbb terme volt Los Angelesben. Valószínűleg a depressziós időknek tulajdonítható, hogy az uj egyházi birtok vételára mindössze 12,300 dollár volt, mig a régiért 6,500 dollárt adott egy néger egyházi csoport. A vételárral főként a helyet és a fekvést fizette meg gyülekezetünk, az épületeket jóformán ajándékba kapta.

Az épületek teljes átrenoválása után 1930 virágvasárnapján elérkezett a templomszentelési ünnep ideje. Az esemény jelentőségéről lendületes kiáltványban így ir a Calif orniai Magyarság hasábjain Hady Albert lelkész:

“Csodás magyar hét ez feketevasárnaptól virágvasárnapig Los Angelesben: két templomot szentelünk: római katholikust és evangélium szerint reformáltat. Mindkettőnek teremtője a felséges Isten és alapköve az Úr Jézus Krisztus. Mindkettőnek a hívei magyarok.

Ki hitte volna ezt, amikor kétség és remény között meginditottuk keresztyén magyar munkánkat? Ki hitte volna, hogy a megalakulás, küzdés keserves fekete vasárnapját csodálatos szép templomszentelések: virágvasárnapok váltják fel? Ki hitte volna ezelőtt három-négy esztendővel, hogy ekkorára bezárulnak az egyszerű, szegényes ‘kölcsönkért’ templomok, hogy helyet adjanak szebben megépített, szeretettel szépen kidiszitett magyar templomoknak? Ki hitte volna . . . ? És az Isten, a mindenható mennyei Atya, aki szerény szolgálatunkat elfogadta, sikerrel koronázta, megtette a négy évvel ezelőtt hihetetlent: két magyar templomot adott nekünk. Nekünk, széthullott, szétszakadt, vérző szívű, világbavert magyaroknak, hogy azokban egymásra ismerjünk, egymásba szeressünk.”

A templomszentelési Istentiszteleten boldog és lelkes gyülekezet vett részt. Angolul dr. E. F. Evemeyer, magyarul Szabó Antal lelkész tartotta az ünnepi igehirdetést. Templomszentelő imádságot az egyház lelkésze mondott. Fényesen sikerült diszbankettel záródott a Los Angeles-i “csodás magyar hét.”

Érdemes kiemelni és aláhúzni azt a barátságos viszonyt, .amely az időközben szintén megszervezett Szent István Római Katholikus Hitközség plébánosa, hívei és az “idősebb” református egyház pásztora és hívei részéről kölcsönösen fennállott. A “Californiai Magyarság” templomszentelési ünnepet bejelentő számában feltűnő helyen és nagybetűs szedéssel ez állott: “Templomszentelésük alkalmával köszöntöm magyar református testvéreimet. ‘Keressük azt, ami összeköt.’ Father Láni.” A későbbi évtizedek folyamán magyar szempontból sokat jelentett a két egyház magyar népe és lelkészei közötti jóviszony.

Az uj helyiségek használatba vétele után szélesebb körű és lüktetőbb lesz az egyházi élet. Most már van otthona a gyülekezetnek és otthon is érzi magát benne. Rendszeresen halad az énekkari készülés és templomi szolgálat. Rendes mederben folyik a nőegyleti, ifjúsági és vasárnapi iskolai munka. Különböző berendezési tárgyakkal gyarapodik az egyház: orgonával, márvány keresztelő medencével, diszteritőkkel, székekkel, asztalokkal, konyhai felszereléssel és igy tovább. Közben a rosszabbodó munkaviszonyok miatt egyre szaporodik azoknak a száma, akiken élelmezéssel és alvási alkalom nyújtásával igyekszik segíteni az egyház. A depressziós idők dacára erősödik a gyülekezet és az akkori viszonyokhoz mérten az egyházi bevétel is kielégítő.

1932-ben azonban történt valami, ami nemcsak a fejlődést akasztotta meg, hanem létezésében, fennmaradásában is megrendítette a gyülekezetei. Lelkészváltozás következett. Az egyház alapitó lelkészét megválasztotta a Fairport Harbori Református Egyház, Los Angelesbe pedig csere utján Krisik Alajos lelkész került. Talán előrehaladott kora és megromlott egészségi állapota volt az oka, amiért Krisik lelkész e világvárosban szétszórtan élő gyülekezet terhes munkáját nem bírta teljes irammal végezni. Pár hónapon belül annyira leapadt a templomlátogatás, hogy Fodor András, a mostani főgondnok szerint, volt idő, amikor csak ő, meg a lelkész jelentek meg az Istentiszteleten. A helyzet csaknem tarthatatlanná vált. Ilyen körülmények között a gyülekezet régi tagjai az egyházi hatósággal karöltve visszahívták Hady Albert lelkészt, aki igy mindössze nyolc hónapig volt távol a gyülekezettől. Krisik lelkész San Bernardinoba ment át, ahol gyülekezetei szervezett és nagy nehézségek között, de bámulatos kitartással, a gyülekezet hűséges híveinek támogatásával templomot épített. Ez lett a második magyar református templom Californiában.

Los Angelesben pedig az alapitó lelkész vezetésével újból megindult az építő egyházi munka. Az elő-