Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)

1956-08-15 / 14. szám

REFORMÁTUSOK LAPJA 5 Dr. Wagner egész előadását teljes terjedelmé­ben közölte a MESSENGER julius 17.-iki szá­mában, a kongregácionálisok ADVANCE című lapja pedig julius 18.-iki számában, amelyben nagy részletességgel hoz teljes tudósítást a fon­tos omahai gyűlésről. Huszonöt cent beküldése ellenében bármelyik lapszámot szívesen meg­küldetjük akármelyik előfizetőnknek. Kovács Imre, newyorki lelkészünk, ország­szerte ismert kiváló előadó, a magyar egyházi lap jelentőségéről és fontosságáról fog írni. Ez a számunk szeptember elsején fog meg­jelenni; természetesen minden előfizetőnk meg fogja kapni és őszintén reméljük, hogy nagy örömét fogja benne találni. ZSINATI SZÁMUNK 1950 óta, amikor lapunkat Evangéliumi és Református Egyházunk a maga harmadik hiva­talos lapjává tette, két zsinati gyűlése volt Egyházunknak: 1950-ben Collegevilleben, Pa., és 1953-ban Tiffinben, O. Mindkét gyűlés alkal­mából kétnyelvű számot adtunk: lapunk felét angol, másik felét magyar cikkek töltötték meg. Azért tettük ezt, hogy így legalább három éven­ként egyszer Egyházunk vezetőinek is adjunk alkalmat arra, hogy betekinthessenek lapunkba és azon keresztül a mi magyar református életünkbe. Természetesen azt a számot boldo­gan osztottuk szét a zsinat alkotó tagjai és vendégei között. Ugyanezt az eljárást kívánjuk követni a két hét múlva Lancasterben összeülő idei zsi­nattal kapcsolatban is. Még pedig, minthogy többé nem kell lapunk megtartásáért küzde- nünk, ez idei cikkeink csakugyan betölthetik azt a hivatást, amit fentebb jeleztünk: bepil­lantást engedhetnek a zsinati atyáknak a mi magyar életünkbe. Hogy ezt mennél alaposab­ban tehessék, ez angol nyelvű cikkek megírását legkiválóbb vezetőink voltak szívesek magukra vállalni, amiért e helyen is hálás köszönetünket fejezzük ki mindegyikőjüknek. Örömmel adjuk hírül, hogy e fontos fela­datot végző cikkeink és azok írói a következők lesznek: Dr. Vassady Béla, a lancasteri theológiai szemináriumban a dogmatika tanára, fog írni a magyar református hitfelfogásról; Dr. Tóth Béla, a lancasteri Franklin és Marshall kollégiumban a történelmi szakosztály főnöke és tanára, a magyar reformátusság tör­ténelmi jelentőségéről értekezik; Dr. Szabó István, a Magyar Egyházkerület volt elnöke, a clevelandi első egyház lelkésze, az amerikai magyar reformátusok egyházi meg­oszlásáról ír; Böszörményi István, a Magyar Egyházkerület mostani elnöke, bridgeporti lelkészünk, egyházi lapjainknak gyülekezeteinkben való elterjedését ismerteti cikkében; Beretz Árpád, a keleti egyházmegye volt elnöke, wallíngfordi lelkészünk, a magyar re­formátus Istentiszteletről és különösen éneklé­sünkről ír ismertetést; KÉTFÉLE TENYÉR Ha másoknak örömet szerzek, Nagyobbá lesz az örömöm, Úgy érzem, a gondok bilincsét Sok sebzett szívről letöröm. Csak az öntelt, magának élő Nem érzi ezt az örömet, Mert aggályok töviseivel Telt az az út, melyet követ. Önzés, mohóság férge rágja, Mint a száradt fa gyökerét, Mások örömét is benyelné, Ha ingyen tehetné szerét. Csak kapni, de sohasem adni, Ez sivár, rozsdás fegyvere, Minduntalan fölfelé tárúl, Soha lefelé tenyere. Mások érdeme rontja álmát, Sárba sújtja az a tudat, Hogy nem tud oly útat követni, Mely rögből fölfelé mutat. Remélt üdve nagy kárhozat lesz, Megszégyenül átkos feje, Mikor fülébe zúg az Ige: Külső sötétségre vele! így válik az öröm ürömmé, Mit mástól elvont szívtelen, Az ítéletnél össze roskad, Mert szól az Úr: Nem ismerem! Sokan vannak ily sár-imádók, Fösvény, beképzelt éhesek, Ha Isten kertjébe tekintesz, Gyümölcsükről megismered. Tenyér, amely lefelé fordúl, Széppé teszi a lelkedet, Mert aki ád, még hogyha fáj is, Földerít földet és eget. Szabó László

Next

/
Thumbnails
Contents