Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)
1956-06-01 / 11. szám
REFORMÁTUSOK LAPJA 7 PROTESTÁNS VAGY ROMAI KATHOLIKUS MI A KÜLÖNBSÉG? Mi a római egyház tanítása a purgatórium felöl? A római katholikus egyház azt tanítja, hogy a purgatórium olyan hely vagy állapot, ahol azok, akik kegyelem állapotában haltak meg, de mégis bűnösök, megtisztulhatnak és alkalmasokká lehetnek arra, hogy a mennybe jussanak. A keresztyén hitnek az úgynevezett “utolsó dolgokról” szóló tanításaiban meglehetősen sok közös vonást találunk a római és a protestáns egyházak között. Mennyországban és pokolban mindegyik egyház hisz, sőt azt is mindegyik hiszi, hogy a testi halál után bizonyos “köz- benvetett állapot” következik, mielőtt a lélek a mennyországba vagy a pokolba jutna. E közbenvetett állapot felől azonban a két egyház között az egész hittan legnagyobb különbsége áll fenn. Engesztelhetetlen különbség, mert a római egyház a purgatóriumról szóló tanítását használta fel azon állítólagos hatalmának megerősítésére, amivel a lelkek fölött uralkodik. Nagyon találóan mondta egy hittudós, hogy a római egyház a purgatóriumról szóló tanításában találta meg azt, amit az őskor fizikusa, Archimedes, kért: csak egyetlen pontot a min- denségen kívül, amelyen emeltyűjét megvethetné és azzal a világegyetemet ki tudná mozdítani helyéből. A római egyháznak a purgatóriumról szólói tanítása bizony nemcsak a ke- resztyénség lényegét változtatta meg, hanem még ezen kívül korlátlanná tette a benne hívők fölött uralkodását. A protestánsok viszont, akik a hitnek minden kérdését a Bibliából ellenőrzik, a leghatározottabban állítják, hogy a purgatóriumról szóló egész tanítás teljesen alaptalan és hibás emberi kitalálás és az egész ehez fűzött hatalmaskodás jogtalan bitorlás, mert erre sem az Úr Jézusnak a Szentírásban megőrzött tanítása, sem az őskeresztyén egyház gyakorlata semmi felhatalmazást nem adott. Ilyen komoly ellentétnél nagyon fontos, hogy úgy a Szentírásnak, mint az egyház- és dogmatörténelemnek az idevágó részeiben gondos kutatást végezzünk. Olvasóink meg fogják érteni, hogy ez részükről talán az eddigieknél is nagyobb figyelmet és több türelmet kíván. Mit mond a római egyház? A már többször idézett baltimorei káté szerint a római egyház hivatalosan azt tanítja, hogy “a purgatóriumban azok szenvednek ideiglenes büntetést, akik kegyelemben haltak meg, de megbocsátható vétkekben még mindig bűnösök, vagy pedig akik még nem tettek eleget a bűneikért kijáró büntetésnek haláluk előtt. Az ítéletnap után már nem lesz purgatórium. Addig azonban azoknak a lelkeknek, akik az értelmiségi állapotra elérkezés után haltak meg, mindnyájuknak szükségük van arra, hogy kitartóan imádkozzunk érettük, mert nem tudhatjuk, hogy az egyes lelkeknek meddig kell maradniok a purgatóriumban — azokat természetesen kivéve, akiket az Egyház a szentség vagy boldog áldottság fokozatára emelt. A purgatóriumban lévő lelkek bizonyosak afelől, hogy azonnal átléphetnek a mennyországba, mihelyst eleget tettek Isten igazságosságának.” Büntetésük tehát a purgatóriumban való tisztúlás; a “purgare” latin ige tisztítást, kitakarítást jelent. Hogy a tisztúlás milyen folyamatban megy végbe, azt hajdan Tetszel Jakab, dominikánus szerzetes, 1517-ben így prédikálta Wittenberg város falai előtt: “Jertek, Isten és Szent Péter szól hozzátok! Hallgassatok a ti kedves meghalt rokonaitokra és barátaitokra, akik így esdekelnek hozzátok: Könyörüljetek rajtunk, szánjatok meg minket. Szörnyű gyötrelemben szenvedünk, amiktől ti egy kis alamizsnátokkal megválthattok minket. Mi szültünk, tápláltunk, neveltünk titeket, mindenünket reátok hagytuk — és ti olyan kegyetlenek volnátok, hogy sajnálnátok tőlünk azt a keveset, amibe kerül, hogy kiszabadúljunk e lángokból és elvehes- sük megígért örökségünket?!” A római egyház a “tüzet” abból a bibliai versből veszi, amelyre egyedül tud hivatkozni, mint állítólag a purgatórium egyetlenegy szentírásbeli alapjára: I. Kor. 3:15. De vájjon csakugyan a purgatóriumról beszél ott Pál apostol? ítélje meg olvasónk maga; néhány verset közlünk onnan: “Más alapot senki sem vethet azon kívül, amely már le van rakva, ez pedig a Jézus Krisztus. Ha valaki erre az alapra aranyat, ezüstöt, értékes köveket, fát, szénát, pozdorját épít, kinek-kinek munkája nyilvánvaló lesz. Az Úr napja ugyanis ki fogja mutatni, mivel az tűzben jelenik meg, és hogy kinek-kinek munkája milyen, azt a tűz próbálja meg. Ha valakinek ráépített munkája megmarad, jutalmat nyer. Viszont, ha valakinek munkája elhamvad, kárt vall; ő maga ugyan megmenthető lesz, de csak mintegy tűzön keresztül.” A vastag betűkből szedett utolsó mondatot tartja a római egyház a purgatórium bibliai alapjának. Van ugyan még egy hely, amire
