Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)

1956-05-15 / 10. szám

14 REFORMÁTUSOK LAPJA AZ EGYETEMES KERESZTYENSEG HÍREIBŐL (Folytatás a 2.-ik oldalról) hoz, hogy megszüntették egyháztag­ságukat. Lelkészek gyermekeit nem veszik fel az egyetemekre, általában olyan ifjakat sem, akik a beavatás helyett a konfirmáció mellett ma­radtak. Ebben az évben már 1,600 olyan iskolatanító menekült ki az országból, akik elmulasztották az ifjakat a beavatásra buzdítani. Leg­utóbb megint 34 egyházi munkást zártak börtönbe és betiltották az egyháznak 121 vasúti misszióját. — Isten őrizte őket eddig is, de hétről- hétre nő azoknak a lelkészeknek és papnéknak a száma, akik kénytele­nek a munkát abbahagyni vagy el­menekülni, mert nem bírják tovább ezt az egyenlőtlen küzdelmet. Khinában üldözik a keresztyén lelkészeket. — Wu pekingi lelkészt börtönbe vetették, templomát lezár­ták. Ni T'o Shen lelkészt, kit or­szágosan ismertek, szintén börtönbe zárták. Még általánosabban ismer­ték Wang Ming Tao lelkészt, aki az elmúlt 30 év alatt magasan kitűnt lelkésztársai fölött kiváló prédikálá- saival és nagy hithűségével, állandó­an visszautasítva a kommunista kor­mány csábításait. Most 15 évi kény­szermunkára, ítélték; barátai azon­ban inkább hiszik, hogy magánzár­kában fogják őrizni, mert félnek at­tól, hogy máskép fogolytársai között is folytatná nagysikerű hittérítését. Shanghaiban is bezárták a Biblia­osztályokat, imaórákat és eltiltották a házi Istentiszteleteket. A khinai egyetemeken is rossz dolga van a keresztyén diákoknak: tavaly nagyon sokat megbuktattak közülük azzal az indokolással, hogy “politikai kép­zettségük nem volt kielégítő”. Az örmény egyház zsinata. — Kairo városában tartotta meg a ke- resztyénség egyik legrégibb feleke- zete, az örmény egyház egyetemes zsinatát, 16 érsek és püspök részvé­telével. Jó híreket kaptak arról, hogy a szoviet alatt lévő Örmény- országban vallásos ébredés észlel­hető; számos templomot újra meg is nyitottak, de nagy hiány van pa­pokban. Uj, modern nyelvű biblia- fordítást fognak készíteni és kiadni 1966 előtt, amikor első bibliafordí­tásuknak a 300.-ik évfordúlóját ké­szülnek megünnepelni. Csatlakoznak az Egyházak Világtanácsához s még 1960 előtt zsinatot tartanak. AZ AMERIKAI PROTESTANTIZMUS HÍREIBŐL A presbiteriánus egyház egyete­mes zsinata. — A Presbyterian Church in U. S. A. vagy amint mon­dani szokták: az északi presbiteriá­nus egyház május 24.-én kezdi meg a 168. évi General Assembly gyű­léseit. A több mint két és fél mil­lió tagot számláló egyház 256 egy­házmegyéje 900 hivatalos kiküldöttet választott e zsinati gyűlésre, mit Philadelphiában, a nagy konvenciós csarnokban fognak tartani; minden este tömeggyűlések lesznek, 23.-án Billy Graham prédikál; 24.-én este pedig a presbiteriánus egyház tör­ténetét fogják bemutatni élőképek­ben és mozgóképekben, a 24.-i esti gyűlés pedig a református hit éne­keit mutatják be két világhírű ének­és zenekar előadásában. A zsinat tárgysorozatán a legfontosabb pont az az uj egyesülési terv, ami ezt és a United Presbyterian egyházat egyesítené a United Presbyterian Church in the U. S. A. név alatt. Egészen bizonyosra vehető, hogy a tervet meg is fogják valósítani. Az egyház hatalmas női szervezeteinek a külön gyűlése 25.-én este lesz a Broadwood Hotelben, mit a zsinat tagjai főhadiszállásuk gyanánt is használnak. Az Associated Church Press évi gyűlését husvét után Canadában, To­ronto városában tartották meg; ez alkalommal mentek először kívül az ország határán. Ez volt a 37.-ik évi gyűlése ennek a testületnek, mely­hez — mint lapunk élén olvasható — a REFORMÁTUSOK LAPJA is hozzátartozik. A gyűlésen megálla­pították, hogy az ahoz tartozó lapok előfizetőinek együttes száma több mint 11 millió, ami körülbelül 30 millió olvasót jelent. Évek óta most először lapunk szerkesztője nem tu­dott részt venni a gyűlésen, hiva­talos teendőinek összehalmozódása miatt. Billy Graham New Yorkba készül. — Az immár világhíressé lett evan­gélista közhírré tette, hogy egy év múlva, 1957 május közepén fogja megkezdeni nyolc hetes evangelizá- lását New York városában. E nyolc hét alatt minden este tömeggyűlés lesz valamelyik stádiumban vagy arénában. Napközben pedig gyárak­ban, nagy üzletekben és másutt tar­tanak összejöveteleket — ahogy Gra­ham mondotta: mindenütt ahol a néppel találkozni lehet. Az evan- gelizáló hetek előkészítését és leve­zetését egy öt- vagy tízezer ember­ből álló nagybízottság fogja intézni, akik között 2,000 “tanácsadó” és 4,000 énekkari tag is lesz. A rádió és televízió segédeszközeit teljes mér­tékben igénybe fogják venni, csak­hogy felköltsék New York népében a vallásos öntudatot és szembeszáll- janak az egyházak legnehezebb prob­lémájával, a közönyösséggel. A felekezeti főiskolák nehézségei. — Amerikában 374 olyan kollégium és egyetem működik, amely vala­melyik egyházzal vagy felekezettel kapcsolatban áll. Ezek a főiskolák a múlt évben több nagy alapítványt és pénzadományt kaptak, mint eze­lőtt bármikor — és mégis nagyon messzire elmaradnak az egyházi kap­csolatok nélkül működő magán vagy állami főiskolák mögött. A követ­kező számok nagyon érdekesen vilá­gítják meg a főiskolák komoly hely­zetét. A felekezeti főiskolák, tehát 374 kollégium és egyetem, a múlt évben 81 millió dollárt kaptak a nagy Ford-alapítványtól, ezen kívül pedig 108 millió dollárt önkéntes adományokból. (Ez utóbbi összeg­ből 233 protestáns főiskola 66 mil­lió, 141 római katholikus főiskola pedig 41 millió dollárt kapott.) — Ugyanezen idő alatt 178 magán és nem-felekezeti kollégium és egye­tem 159 millió, 149 állami főiskola pedig 68 millió dollárt kapott. Ha ez összegeket átlagosan vetjük szét az illető csoportok között, azt talál­juk, hogy a 141 római katholikus főiskola átlag 295 ezer dollárt, a 233 protestáns kollégium és egyetem pe­dig 286 ezer dollárt kapott önkén­tes adományokból. A nem-felekezeti magán jellegű 178 kollégium és fő­iskola ilyen adakozása átlagban 896 ezer, az állami adókból fenntartott 149 főiskola pedig 457 ezer dollár önkéntes adományt kapott. A 229 protestáns felekezeti kollégium az önkéntes adományoknak 36 százalé­kát egyházak közpénztárából kapta. Dr. Howard Lowry (akinek egyik szép cikkét lapunk karácsonykor kö­zölte), a presbiteriánus Wooster Col­lege elnöke és a presbiteriánus kol­légiumok szövetségének is elnöke, azt mondja, hogy egyházaink népé­nek minden eddigi adakozásnál sok­kal többet kell adnia a jövőben, ha biztosítani akarja a felekezeti fő­iskolák fennmaradását. Pl. a pres­biteriánus kollégiumok mindegyiké­nek átlag legalább tíz millió dol­lárral meg kell növelniök alapít­ványaikat, hogy mostani szolgálatu­kat folytathassák. Egyik nagy baj az, hogy a befektetések régen 7 vagy 8 százalékos jövedelmezősége 4 és 5 százalékra csökkent; a másik pe-

Next

/
Thumbnails
Contents