Reformátusok Lapja, 1956 (56. évfolyam, 1-22. szám)

1956-04-15 / 8. szám

4 REFORMÁTUSOK LAPJA először nekik nyújtjuk. Azután azonban azokra is gondolunk, akik más országokban küzdenek a nyomorúsággal. — Mindenütt: kenyeret az éhezőknek! (L. C. T. M.) TÚLTERHELJÜK HITELÜNKET Valamikor régen, egy és egynegyed század­dal ezelőtt, az elmaradt magyar nemzetnek a modern életbe átvezérlését azzal indítja meg legnagyobb fia, hogy lánglélekkel ír számára könyvet a hitelről. Magyarországon akkor még nem volt kereskedelem, nem volt bank, nem volt modern közlekedés: vonat, gőzhajó —• el tudja-e képzelni ezt a már itt született ame­rikai magyar?! Bezzeg Amerika oly óriási len­dülettel haladt előre az utolsó században, hogy szinte képtelenségnek tűnik fel előttünk az a tény, hogy nagyapáink még olyan fejletlen vi­lágban éltek a magyar hazában. Itt a rohanás­nak aligha volt pontosabb fokmérője, mint ami­kor Coolidge elnök arra biztatott mindnyá­junkat, hogy csak vásároljunk bátran hitelbe: ez az amerikai életmódnak egyik jegye, elve és egyszersmind biztosítéka. Mennél nagyobb lesz a kereslet, annál gyorsabb lesz a termelés, fellendül az ipar és kereskedelem, virágzik az egész gazdasági élet, mert a hitel egészséges fejlődést biztosít számára. A nemzet hallgatott is szavára. De vájjon nem vittük-e túlzásba a hitelre vásárlást? Országunk egyik legnagyobb havi­lapja, a FORTUNE, márciusi számában szinte megdöbbentő adatokkal vetít világot e kérdésre. Nézzünk szembe ezekkel az adatokkal, mert a mindennapi kenyerünkről van most szó: arról, hogy ez a kenyér meglesz-e holnap is, meg holnapután is? És arról is van szó, hogy ki­cserélhetjük-e azt az öreg kocsit vagy a tele­víziós gépünket csak azért, mert az uj kocsik szebbek és azok a képek négy incscsel nagyob­bak az uj gépeken?! Az elmúlt tíz éven keresztül, állandóan, minden évben húsz percenttel emelkedett a hitelbe vásárlás összege, holott az alapjáúl szolgáló jövedelem csak hat percen ttel emel­kedett. A négyezer dolláros évi keresettel bíró egyének nyolcvan százalékának vannak hitelbe vásárolt holmikon tartozásai; nemzetünk vala­mennyi családjának 65 százaléka tartozik ilyen fizetésekkel; 1941-ben csak 38 százalék volt adós. Ha pedig fejenként számoljuk, az átlagos adós­ság összege 475 dollárról 800 dollárra emelke­dett föl, míg az adósok forgatható tőkéje 1800 dollárról 1600 dollárra csökkent. — Más sza­vakkal: a vásárló-képes egyedek (családok és magánosán élő egyének) száma 1948 óta 51 millióról 55 millióra emelkedett, ami hét per­centes emelkedés. Az adósok száma ellenben ugyanazon idő alatt 65 percenttel emelkedett, 22 millióról 36 millióra. Az adósságok összege pedig megduplázódott, 14 billióról 36 billióra; egyedül a múlt évben 6 billióval emelkedett fel az az összeg, amivel tartozunk! A jóból is megárt a sok. A hitelbe vásár­lásnak egy nagy részét a gyárosok és keres­kedők túlzásba vitt mesterséges árúversenye okozza — pedig ezt nem lehet végletekig vinni. Amikor a kínálat meghaladja a keresletet, le- csökkentik az autók vagy más gépek gyártását, leállítják a gyárakat, előáll az üzleti pangás. Országunk elnöke legutóbbi jelentésében már rá is mutatott erre a lehetőségre és hogy en­nek veszedelmét elkerüljük, kongresszusi vizs­gálatot javasolt annak megállapítására, hogy nem kell-é féket tenni a hitelbe vásárlásra? Hogy megindúl-e ez a vizsgálat és milyen eredményeket fog felmutatni, nem tudjuk. Azt azonban mindnyájan megértjük, hogy a féket ne kívülről várjuk, hanem alkalmazzuk mi magunk. Gondosan vizsgáljuk meg, hogy van-é csakugyan szükségünk arra, aminek a megvé­telére a kereskedők hirdetései vagy családunk valamelyik tagjának a szeme-kívánsága csábí­tanak? És ha elkerülhetjük az uj bevásárlást anélkül, hogy kárt okoznánk vele a magunk vagy családunk életének: akkor hagyjuk is abba a további rágondolást. Ne terheljük meg magunkat SEMMI elkerülhető adóssággal. — Értsük meg, hogy keresztyén hitünk nemcsak hitigazságokra tanít, hanem életre is, az élet­nek pedig az első és talán legfőbb feltétele a FEGYELEM. És valahogy senki ne próbáljon másokat fegyelmezni addig, amíg a fegyelmet önmagán nem tudja gyakorolni! Az önfegyelmezésen kívül minden egyhá­zunk minden tagjának komoly figyelmébe ajánl­juk a gyülekezeti hitelszövetkezeteket. Tagjaink­nak is, és még inkább gyülekezeteinknek, nagy segítségére lehetne nehéz időkben. Ez idő sze­rint 16,600 hitelszövetkezet működik országunk­ban, nyolc millió taggal. Kintlévő kölcsöneik- nek összege 1948 óta megötszöröződött, 334 mil­lió dollárról másfél billióra emelkedett — ami nagyobb emelkedés, mint aminőt bármilyen faj­tájú pénzintézet felmutathat. Sajnos, magyar gyülekezeteink közül csak egyetlenegyben mű­ködik ilyen hitelszövetkezet: Homesteadon. — Vagyona most már elérte a százezer dollárt. Megkértük vezetőit, hogy ismertessék ezt a nagyszerű munkaágat lapunkban. A hitel sorsa azonban a családban dől el. Jól vigyázzunk, hogy ne a televíziós-gépen szobánkba érkező hirdetések szabják meg és döntsék el vásárlásainkat, hanem az imádsá­gainkban Istentől kért útmutatás. Ahol a család tagjai együtt imádkoznak, ott együtt fejlődik ki a közös felelősség érzése, vagyis a

Next

/
Thumbnails
Contents