Reformátusok Lapja, 1955 (55. évfolyam, 1-22. szám)
1955-04-01 / 7. szám
2 REFORMÁTUSOK LAPJA CSENDESEDJETEK EL Rovatvezető: Dr. Újlaki Ferenc “MEGNYÍLT EGY AJTÓ A MENNYEN” Szólj, Uram, meri várok. Várom szent szavad. Várom, hogy jelentsd meg énnekem magad. Minden szó, mit mondasz, kinccsel is felér: Éhező szivemnek éltető kenyér. Jézus által. Ámen. A Golgotán három kereszt. A középsőre Jézust, a másik kettőre a két gonosztevőt feszítették. A kereszt alatt kockázó katonák, gúnyolódó emberek, papok, a nép vezetői. A gúnyolódókhoz csatlakozik az egyik gonosztevő is. A másik megszólal. Megdorgálja társát. Majd Jézus felé fordulva könyörög: “Uram! emlékezzél meg én rólam... ” Erre Ő így szólt neki: “Bizony mondom neked: ma velem leszel a paradicsomban.” Megnyílt egy ajtó a mennyen. (Jel. 4:1) Egy ifjú menekül. Testvére haragja elől fut. A sivatagban éri az este. Otthonától, szüleitől távol. Fáradt. Éhes. Egyedül van. Kő a párnája, csillagos ég a takarója. Elalszik és csodálatos álmot lát. Álmában látja, hogy megnyílt az ég. A mennyen megnyílt ajtón létra ereszkedik alá. A létrán le és fel angyalok járnak. A létra tetején Isten áll és szól: “Én vagyok a te atyáidnak Istene; ime veled vagyok, hogy megőrizzelek tégedet... el nem hagylak. .. ” Jákob felébred és meglepődve szól: “Az Úr van ezen a helyen, nem egyéb ez, mint az ég kapuja.” Megnyílt egy ajtó az égen és bíztatás, reménység, hit sugárzott belőle. Pál apostolnak is hasonló tapasztalata volt. A második korinthusi levél 12.-ik részében írja: “Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt, testben-é: nem tudom, vagy testen kívül-é, nem tudom: az Isten tudja, — elragadtatott a harmadik égig ... elragadtatott a paradicsomba s hallott kimondhatatlan szavakat.” Vájjon az a leírás, amit a jövő életről az első korinthusi levél tizenötödik részében ad, nem ezen ai harmadik égig való elragadtatáson és azon alapszik-é, amiket ott látott és hallott? “így van a halottak feltámadása: elvettetik romlandóságban, feltámad romolhatatlanságban. Elvettetik érzéki test, feltámad lelki test. Az első ember földből való földi, a> második ember mennyből való. Amint hordoztuk a földi ember alakját, hordozni fogjuk a mennyeiét is. A romlandó test romolhatatlanságot, ez a halandó test halhatatlanságot ölt magára. Halál, hol van a diadalod? hol van a fullánkod? Hála az Istennek, aki megadja nékünk a diadalt!” Ezért írja a második korinthusi levél ötödik részében: “Tudjuk, hogy ha a mi földi sátorházunk leomlik, van nekünk épületünk Istentől, örök házunk a mennyben ...” Megnyílt egy ajtó az égen és Pál látta a kapun belüli életet. János előtt is megnyílt egy kapu az égen. És csodálatosan biztató, örvendetes látomást látott: “íme egy nagy tömeg, melyet senki sem tudott megszámlálni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből ott állt a trón színe előtt, fehér ruhákba öltözve, kezükben pálmaágak és nagy hangon igy kiáltottak: az üdvösség a mi Istenünké és a Bárányé: és letöröl szemükről minden könnyet és halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajszó, sem fáradság nem lesz többé, és semmi átok nem lesz többé, az Ő szolgái szolgálni fognak néki és nézni fogják az Ő arcát és az Ő neve homlokukon lesz”. János előtt megnyílt a menny kapuja. Jákob előtt is megnyílt. A keresztre szögezett gonosztevő előtt is megnyílt. Megnyílik e kapu nekem? Ott leszek-é az atyai ház másik szobájában? a földi élet szobájából, a halál kapuján át, belépek-é a mennyei szobába? megnyerem-é a legnagyobb áldást, amit Jézus Ígért: “Ma velem leszel . . . ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is . . . meglátnak engem!” Jézussal lenni, ez a legnagyobb boldogság. Ez a mennyország. Hogy nyílik meg ez a kapu nekem? Úgy, ahogy a kereszten szenvedő embernek: megtérés által. Ha befogadom a feltámadott Jézust. Vére által bűnbocsánatot nyerek. Mint Júnos mondta: “Ezek azok, akik megmosták ruháikat, megfehéritették azokat a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten trónja előtt és szolgálnak neki nappal és éjjel. Isten letöröl szemükről minden könnyet”. Megtérés által Isten gyermekévé leszek és blodog bizonyossággal vallom: “Most Isten gyermekei vagyunk . . . hasonlatosak leszünk Ő hozzá és meg fogjuk látni Őt, amint van.” Tudom az én Megváltóm él, hajléka készen vár reám! Azért tudom, ha földi munka, baj mind elfogyott, kiköthetek a biztos parton ott s közel az Úrhoz hangzik énekem: örök dicsőség lesz az én nekem! Megnyílt egy ajtó a mennyen! Megnyillik-é nekem? Alázattal könyörgök hozzád: Uram emlékezzél meg én rólam! Légy irgalmas nekem szegény bűnösnek! Jézusért add meg azt a kegyelmet, hogy érezhessem e földi életben: mindig velem. Uram, mindig velem! És a menny kapuján átlépve veled lehessek örökké. Jézusért, Ámen.
