Reformátusok Lapja, 1955 (55. évfolyam, 1-22. szám)

1955-03-15 / 6. szám

14 REFORMÁTUSOK LAPJA ten Bibliaórákat is tartanak s ezek­nek a gyümölcse volt az idén is az evangelizáló hét, amikor Babos Sán­dor fairfieldi lelkészünk hirdette az igét. Lelkész az Ébredés című kis evangéliumi iratot is szerkeszti a gyülekezet havi értesítőjén kívül, a gyülekezeten kívül 28 igehirdetést vagy előadást tartott, rádión is szol­gált, írt számos lapba és a Csendes Percek c. áhítatos-könyvbe; a ham- mondi Lelkészegyesűletnek előbb pénztárosa volt, a múlt évben pedig elnökévé lett. Almásy József fő­gondnok jelentése után William Daniels pénztárosé következik; ez utóbbibból megtudjuk, hogy múlt évi bevételük 7,275 dollár volt, ki­adásuk 6,408 dollár, így az előző év­ről maradt készpénzzel együtt ez évre 6,125 dollár pénztári marad­ványt hoztak át. Mrs. Hermina Ko­vács elnöknő a Nőegylet munkájáról tesz jelentést, Irene Sabo elnök a Naomi Guild tevékenységéről. A Youth Fellowship elnöke Pushkas Károly. Legérdekesebb a vasárnapi iskola fejlődése, amely a múlt év folyamán cserélte ki ifjú tanítóit felnőttekkel, akiket a lelkész előbb nyolc hetes tanfolyamon készített elő erre a munkára. A gyermekek száma 40-45. Keresztelés a múlt év­ben kettő volt, konfirmáltak hat személyt, eskettek két párt, temet­tek nyolcat, kik közül csak kettő volt egyháztag. A gyülekezeti érte­sítőből olvastuk, hogy az évi közgyű­lés 1500 dollárt szavazott meg az iskola további rendbehozatalára; a garázst is maguk készülnek megépí­teni a szorgalmas elöljárók és pres­biterek. “Ha Isten velünk: kicsoda lehet ellenünk?!” És azt is bizonyos­sággal hozzátehetik Istennek e hű és bátor szolgái: “Mindezeken könnyű győzelmet aratunk az által, Aki sze­retett minket!” ő legyen továbbra is bizodalmuk és áldásuk! LORAIN (ER) Lelkész: Tóth Bálint A legtartalmasabb és leggazdagabb évi jelentések egyike ez a 18 nagy­oldalas füzet. Szinte meghátrálunk a roppant feladat elől: hogyan le­het az eseményeknek és a munkás­ságnak ekkora bizonyságtételéről o- lyan szűk keretekben beszámolni, mint amilyenek a mi rendelkezésünk­re állanak e lapban. Valóban, az egyházi tevékenység ilyen tömegé­nek láttán szomorúan sóhajtunk fel: Istenem, ha ÍGY dolgoztunk volna egyháziunkban ötven esztendővel ezelőtt, velünk maradt volna az if­júságunk! A költő azonban okosan visszaránt a multbanézés szakadéka széléről: “Régi kor árnya felé visz- szamerengni mit ér? Messze jöven­dővel komolyan vess össze jelenkort; hass, alkoss, gyarapíts!” Pontosan erre figyelmeztet jelentésében az egyház lelkésze is, akit kissé búsí- tott az, hogy az egyház tagjai közt kicsiny az a csoport, mely ott van a munka mezején, vállallja a küz­delmet és hordozza a terheket. “Ge­deon bírói idejében Isten csak egy kis csoportot választott ki arra, hogy megküzdjön az ellenség hatalmas seregével. A kis sereggel Isten volt és kizárólag Ő vezette a maroknyi népet győzelemre. Loraini egyházunk hatalmas sereggel rendelkezik. De Isten itt is úgy döntött, hogy arány­lag kis csoportot választott ki a munkára, a hűséges helytállásra és így vitt bennünket is előre az elmúlt esztendőben. Isten szőllőjében azon­ban újabb munkásokra van szükség. Sokan azt hiszik, hogy az egyházért a lelkésznek, a presbitereknek, az egyházi testületek vezetőinek kell csupán dolgozniok. A Biblia azon­ban egészen mást tanít: Isten Or­szágáért valamennyien felelősek va­gyunk! Az évi jelentést tehát ne azzal a gondolattal olvasd, hogy mit tettek vagy mit mulasztottak el az egyház vezetői. Ne ülj fel a bírá­lók székébe, hanem vess számot ön­magaddal, milyen részed volt neked az egyház életében? S lásd meg a lehetőségeket is: vedd észre, hol tudnál ebben az évben többet tenni? Meglátod, hogy Krisztus igája köny- nyű és gyönyörűséges!” Ebben a szellemben veszi sorra lelkész a múlt esztendő látható anyagi és megérez­hető lelki előmenetelét. Tagok szá­ma szépen megszaporodott, (59 uj tag) vasárnapi iskola és ifjúsági munka nagyban erősödött, egy sereg javítást és beszerzést végeztek, adós­ságukból ötezer dollár tőkét törlesz­tettek, misszióra háromezer dollárt, további jótékonyságra még másik ezeret adtak, beteglátogatást, test­vérsegítést, a felebaráti szeretet mun­káit gyakorolták presbiterek, nőegy­letek és ifjúsági szervezetek tagjai, és “sokan vannak, többen, mint gon­dolkodnék, akik imaéletet élnek, Is­ten akaratához szabják mindennapi életüket. Isten Lelke él és dolgozik közöttünk.” Ennél pedig nagyobb életcélja nincsen az egyháznak. Jó magvetés folyt ott, ahol már is lát­ható a kikelt vetés és a növekedő élet! Jól mondta az évi közgyűlé­sen Fülöp István főgondnok: “Hi­tünk lámpása vezérelt bennünket az elmúlt év folyamán.” Ez mutatko­zott meg különösen a példaadóan szép templomgyakorláson. 145 Isten­tiszteletükön 21,675 hívő vett részt, és pedig a 65 angol Istentiszteleten 13,177, a 76 magyar Istentiszteleten 6,939 lélek. Ezt a számarányt is veszi alapúi a jelentés annak meg­állapítására, hogy az amerikai ma­gyar egyházak között ez az egyik legjobban elangolosodott gyülekezet, ami a magyar munka épségben tar­tása mellett arra ösztönzi őket, hogy “igen nagy erőfeszítéssel terjesszük ki angol nyelvű munkánkat a gyü­lekezeti élet sok terére.” Nemrég megnagyobbított templomukba már is sokszor kell pótszékeket rakniok, hogy különösen az angol Istentiszte­letek nagy közönségét elhelyezhes­sék, amiben a presbitereknek gon­dosan kiválogatott és ügyesen mű­ködő csoportja végez dicséretes mun­kát. Az Úrvacsorázás számaránya azonban meglepően alacsonyabb, mint az Istentiszteletek látogatottsá­gáé. Az otthonukban részesülőkkel együtt csak 2224 lélek élt ezzel a drága hat alkalommal, ami az ada­kozók névsorában kimutatott mint­egy 900 testvérünknél átlagban csak kevéssel több mint két alkalmat je­lent. A jelentés szerint ez 20 száza­lékos emelkedés az előző évvel szem­ben. Husvétkor 620 lélek élt az Úrvacsorával. Nagyon szép gyakor­latot vezettek be a presbiterek és a Serény Márthák: elviszik a bete­gekhez a lemezre felvett Istentiszte­leteket; ezeken az énekkar is éne­kel; nagy ünnepek és különösen ka­rácsony előtt pedig minden beteget meglátogatnak és mindegyikhez visz­nek egy kis ajándékot. Követésre méltó példa! Ezenkívül meglátogat­ták a loraini és elyriai öregotthonok lakóit is, akik számára az énekkar is énekelt; lapunkat is járatják ezek­be az otthonokba is, csakúgy mint az egyház minden otthonába magyar vagy angol lapunkat. Bibliák, val­lásos íratok terjesztését is szorgal­masan végzik. Most február hóban vezették be a Kingdom Roll Call lá­togatásait is. A presbitérium gyű­léseit mindig áhítat előzi meg: a presbiterek Bibliát olvasnak, a lel­kész pedig magyarázza azt. A vasár­napi iskolában 152 beiratkozott nö­vendékből átlag 110 jár vasárnapon­ként; kilenc osztályban tanítják ő- ket Nagy Sándorné vezetése alatt, aki az egyháznak kitűnő orgonistája és diakonisszája is, délelőttönként pedig az egyházi hivatalban végez tit­kári szolgálatot. Az énekkar min-

Next

/
Thumbnails
Contents