Reformátusok Lapja, 1955 (55. évfolyam, 1-22. szám)

1955-01-01 / 1. szám

6

REFORMÁTUSOK LAPJA

református egyházaink élnek ebben az országban és Canadában.

III. Az 1955.-ik év folyamán a mi felekezetűnknek valószínűleg legfontosabb összejövetele az ohiói Cincinnatiban lesz, ahol február hó első három napján konferenciát fognak tartani a keresztyén elkötelezés meg a keresztyén közösség tárgyköréről. Ezt a konferenciát közösen rendezik Egyházunknak azon bizottmányai, amelyek az evangelizálást, sáfárságot és a keresztyén társadalmi tevékenységet irányítják. Körülbelül kétszáz kiküldöttet várnak e konferenciára, nagyobbrészben azokból az egyházke- rűleti bizottságokból, amelyek ugyanezen munkaköröket az egyházkerületekben irányítják. Mind a 34 egyházkerületünktől azt várjuk, hogy e három bizottságának tagjait mind elküldi e konferenciára. Eljönnek oda természetesen Egyházunk többi tanácsainak, bizottmányainak és szerveinek a képviselői is. Ami ennek a konferenciának a lehetőségeit és Egyházunk lelki életében való jelentőségét oly nagyra növeli, az annak a bevallott megismerése, hogy a keresztyén embert nemcsak valamiTŐL váltotta meg a Krisztus, hanem valamiRE is — megváltotta a bűnTŐL és megváltotta szolgá- latRA. Ez az odavárt kétszáz delegátus, mint élő tanúbizonyság, továbbá a konferencia jelentései és a felőle leadott hírek bizonyára új jelentőséget fognak beoltani mindnyájunk szívébe az egyháztagságot és a keresztyén tanít- ványi hivatást illetőleg.

IV. Nagy alkalmunk nyílik arra, hogy enni adjunk a világ éhezőinek. Abból az óriási fel nem használt és elkerülhetetlenül romlásra váró élelmiszer-fölöslegből, amivel az Úr Isten megáldotta aratásainkat, a kongresszus 83.-ik ülésszaka lehetővé tette, hogy a következő három év alatt mintegy 500 millió font gabonát, gyapotot és gyapotolajat, tengerit és ennek mellék- termékeit, vajat, sajtot és tejport elküldhesse- nek az egyházak a világ éhezőinek. Ennek feltételéül azt kötötték ki, hogy minden EGY dollárral, amit mi egyházak adunk, HÚSZ dollár értékű élelmiszert kapunk szétosztásra ott, ahol az éhség és a hibás táplálkozás a legrosszabb. Mondani sem kell, hogy ez az intézkedés még nagyobb fontosságot ad Világsegélyezésünk mozgalmának, mint amilyen eddig is volt, már csak azért is, mert most már minden adakozásunkkal többet tudunk segíteni, mint eddig tehettük.

V. Megható új alkalmunk nyílik arra, hogy rászolgáljunk Urunk áldására: “Jövevény voltam s befogadtatok.” Az Egyesült Államokban élő protestáns és görög keleti keresztyének százezer menekült számára szerezhetnek bebocsát- tatást országunkba, ahol új otthont, új reménységet és új életkezdést találhatnak halálküzdelmük hosszú tűzpróbája után. Kormányunk legújabban meggyorsította a menekültek befogadásáról szóló törvények végrehajtási eljárását. Ez lesz most a keresztyén egyházak próbatétele, hogy miután a kormány megtette azt, amit tehetett, mi is meg fogjuk-e tenni azt, amit mi tehetünk. Biztosító-leveleket kell adnunk (assurances) , amelyekkel felelősséget vállalunk a menekült elszállásolása és munkábaállítása felől. A részletekről a mi Világszolgálati Bizottságunk szolgál felvilágosításokkal. Az ily biztosítólevelet kiállíthatja akármelyik keresztyén egyén, keresztyén család vagy keresztyén gyülekezet. A menekültek között vannak földmunkások, zenészek és művészek, orvosi és laboratóriumi munkára képzett egyének, mások a bányákban vagy gyárakban szereztek tapasztalatokat. Ha a felelősséget népességi arányszám szerint osztjuk szét a vezető protestáns felekezetek között, a mi Evangéliumi és Református Egyházunk legalább ezer vagy ezerötszáz ilyen biztosítólevelet vállaljon magára. Még így is csak igen kis csoportot fog ez jelenteni a világban ma hontalanná és reménytelenné lett milliók roppant tömegében, de, ami ennél úgyis fontosabb, alkalmat fog adni nekünk arra, hogy új bizonyságot tegyünk afelől, hogy “az Isten szeretete kiáradt szíveinkbe a nekünk adott SzentLélek által”. (Róm. 5:5.)

VI. Mindez alkalmakkal és felelősségekkel együtt még egy másik áll elibénk: az, hogy a lehető legteljesebb mértékben megismerjük a kongregácionális keresztyén egyházakat és értelmesen megértsük a mi egyházainknak az övékével való egyesülésének tervét. Egyik nagyon tisztelt szemináriumi tanárunk szavai szerint,- azzal töröljünk, hogy “ez az egyesülés nemcsak egyházi, hanem lelki és igazán keresztyéni teljesítmény is legyen; vagyis igazi ökumenikus esemény és nem csupán az emberi találékonyságnak törvényes gyakorlása”. Éppen azért, minden gyülekezet, lelkészének vezetése alatt tűzzön ki arra bizonyos időt és alkalmat az 1955.-ik év folyamán, amikor kellőképpen megismerkedjék az egyesülés alapjáúl tervezett okmánnyal és annak értelmezésével, úgyszintén a kongregácionális keresztyén egyházak jellegzetes életmódjával, hittani felfogásával és egyházkormányzási gyakorlatával. Amikor ez a cikkem megjelenik egyházi lapjainkban, minden lelkészünknek kezében lesz annak a 16 oldalas füzetnek két példánya, amely magában foglalja a Basis of Union és az Interpretations teljes szövegét. Kívánatra több példányt is küldhetünk neki (lehet, hogy az előállítási költség áráért; ez még nincsen eldöntve). A következő egy-két hónap folyamán egy másik 16 oldalas füzetet is kap majd, amiben a két felekezet mindegyikének rövid történelmét ismertetjük. Mostanában jelent meg két kis könyv, amik szintén segítségükre lehet-