Reformátusok Lapja, 1955 (55. évfolyam, 1-22. szám)
1955-02-01 / 3. szám
4 REFORMÁTUSOK LAPJA kezdték az együttmunkálkodást. A nagy dolog tehát ez: az egyesülés már is valóság! A problémáknak, a bajoknak még nincs vége. Talán valami ismét meggátolja a végleges és hivatalos egyesülési aktust. Azonban egy bizonyos: az egyesülési akarat Evanston óta növekedett amerikai protestáns egyházaink között. Azért olyan döntő a mostani egyesülési törekvésünk, mert kezdete lesz egy általános protestáns egyesülésnek Amerikában. Nem szűnhetünk meg sohasem szüntelenül imádkozni azért, hogy két egyháztestünk mielőbb egyesüljön és hogy rajtunk keresztül közelebb juthassunk az egy akol és egy pásztor uralmához. Ha Isten SzentLelke munkálkodik bennünk és ha engedelmeskedünk Néki, akkor bizonyára meghosszabitja rajtunk az Ő kegyelmét és megépiti bennünk Országát. Beretz Árpád a keleti egyházmegye elnöke. VÉLEMÉNYEKET KÉRÜNK! Egyházi életünk kormányzási időszaka az év első fele. Megnyitják mindjárt az évi közgyűlések, amelyeken az egyházi tisztviselők (jobb szeretnénk elöljárókat mondani) beszámolnak az előző esztendőben végzett sáfárkodásukról és javaslatokat tesznek a következő esztendőre nézve. (Szeretettel kérjük ezeket az évi jelentéseket: lapunk örömmel fogja ismertetni valamennyit.) Amikor az egyházközségek végeztek: következik a készülődés a négy egyházmegyei gyűlésre. Magyar életünk nagyon helyesen őrzi e korábbi életéből átmentett értékét, most már egész Egyházunkban az egyedüli egyházmegyéket. Szükségünk van ezekre, nemcsak a területi szétszórtság nagy távolságai miatt, bár első sorban ezek miatt. Életünk sokkal szegényebb lenne ezeknek a tevékenysége nélkül. Mennél több részt juttat az egyházkerület a maga feladataiból ezeknek az egyházmegyéknek, annál teljesebben tölti be a maga hivatását. Sajátos körülmények között az egyházmegye nem sok mást tehet, mint amire az egyházkerülettől megbízatást kap. Viszont az egyházkerület élete nem sokat jelent, amikor ilyen megbízásokat nem ad az egyházmegyéknek. Az egyházkerület egyszerűen önmagát rövidíti meg, amikor megrövidíti az egyházmegyék munka-ellátását. Az egyházmegyei gyűlések után elkövetkezik az egyházkerűleti közgyűlés. Az idén különös jelentőségei lesznek. Nemcsak az adminisztráció személyei változnak (választások éve az idei), hanem esetleg maga az egész adminisztráció is átalakúl: dönteni kell a teljes-idejű elnökség ügyében, amit az előző évi közgyűlés erre a tavaszra halasztott. Aztán hozzá kell kezdeni az új merger ügyének tárgyalásához: a kongregácionális egyházzal való egyesülés kérdése megint szőnyegre került. Isten ellen való bűnt fog elkövetni a közgyűlés, ha megint nem fordít elegendő időt és nem tesz konkrét intézkedéseket a menekültek ügyének intézésére. Evanston tanúlságait is el kell hozni a közgyűlésre. És így tovább. Tárgy van bőven, csak időről gondoskodjanak az illetékes hatóságok. — És mert ezeken a gyűléseken mindig ebből fogyunk ki legsajnálatosabban, ezért azt sürgetjük, hogy vitassuk meg a tárgyalás alá kerülő kérdéseket jó előre, itt a lapban és rajta keresztül egész egyházi életünk nyilvánossága előtt. Szólaljanak fel lelkészek és presbiterek — tehát nemcsak a közgyűlésre kiküldendő képviselők, hanem mindenki, egyháztag is, akinek mondanivalója van, és vessünk világot ezekre a kérdésekre jó előre. Néha oly szánalmasan szegény egy-egy gyűlésünk, hogy utána sajnáljuk a ráfordított költségeket. Ne tegyük ki azokat annak a veszedelemnek, ami a formaságokból összeállított tárgysorozatok szánalmas hiábavalósága. Kérjük tehát a véleményeket, rövid cikkek formájában. Mennél többet! Minél előbb! Köszönöm Uram... Köszönöm Uram, hogy hímes mezőkön, Dús legelőkön legelteted lelkem, S csoda-forrásod vizétől megtelten Igéd szentségét szivemben megőrzőm. Minden fűszálban látom jóságod, Szereteted mélye szédíti elmém, S hogy mily tökéletes a sok teremtmény, Mit itt a földön a Te kezed áldott. Milyen csodálatos színeket látni Áldást dúsan szóró kezeid nyomán, S a tág szemlélet magas horizontján Szent kegyelmedből lelkesülve állni... És bele tekintni titkok honába Hiú emberi bölcselkedés nélkül, És látni azt, hol szent világod épül, Fényes napként e beborúlt világba. Dicsőség neked, minden titkok Kútja, Hódol előtted kicsinyke fiad, Kinek agyába fénybetűkkel írtad, Hogy a mindenségnek Te vagy az Ura! Hör esik József
