Reformátusok Lapja, 1955 (55. évfolyam, 1-22. szám)
1955-11-15 / 20. szám
10 REFORMÁTUSOK LAPJA A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HÍREIBŐL A budapesti theológiai szeminárium jubileuma. — A magyarországi református egyháznak ez idő szerintj csak két theológiai szemináriuma van, a debreceni, mely a reformáció kora óta állandóan működik, és a budapesti, melyet száz évvel ezelőtt alapítottak, főként Török Pál püspök kitartó munkájával. (A sárospataki theológiát, mely még a debreceninél is régibb volt pár esztendővel, valamint a pápait, a szoviet-kormány bezáratta.) A százéves jubileum megünneplésére a szeminárium előkelő külföldi vendégeket hívott meg, s közülük tizenkettőnek tiszteletbeli theológiai doktori rangot is adott. A tizenkét kitüntetett egyén közül nyolcán jelentek meg; a princetoni Dr. Mackay, a ceyloni Dr. Niles, a svájci Dr. Barth és a francia Dr. Maury különböző hivatalos akadályoztatások miatt csak postán kapták kézhez díszokmányaikat. Előző számunkban közöltük a nyolc megjelent vezető egyéniség képét, akiknek Dr. Pap László akadémiai dékán nyújtotta át a díszokmányt; e számunkban Dr. Wagner elnökünkről közlünk képet, amint a díszokmány hatalmas hengerdobozát átvette. Őt Pap dékán a következő szavakkal jellemezte: “Dr. Wagner annak az amerikai egyháznak az elnöke, amelybe tartozik az Egyesült Államok legtöbb Dr. Wagner, kezében a díszdoktori diplomát tartalmazó bőrtokkal, másik oldalon Dr. Csekey Sándor, az egyház- történelem tanára, a háttérben pedig Dr. Kádár Imre, a szovielkormány állal angol nyelven kiadott Hungarian Church Press szerkesztője és a Konvent főtanácsosa. magyar gyülekezete, akiknek külön egyházkerületük is van. A mi egyházunk tehát úgy tekint reá, mint annak a testvéregyháznak az első lelkészére, amely szerető segítséget és egyházi otthont adott az országukban megtelepedett magyar református nép gyülekezeteinek. Ez a testvéregyház, megalakúlása óta, nagyon meleg kapcsolatot tart fenn a mi egyházunkkal. E tiszteletbeli fokozattal mi azt a hálát is ki akarjuk fejezni, amit egyházunk érez az Evangéliumi és Református Egyház iránt, azért a sokszoros és áldott segítségért, amiben minket részesítettek gyülekezeteink újjáépítésének nehéz időszaka alatt, az 1946—49.-ik években.” Az előkelő külföldi vendégek szeptember 15.-én és 16.-án érkeztek Budapestre, és 21.-én távoztak el Magyarországból. E rövid idő alatt természetesen zsúfolt programmjuk volt. A jubileumi ünnepségek 16.-án pénteken délelőtt kezdődtek Istentisztelettel és Úrvacsorával és két napon át a theológia dísztermében folytatódtak, záródva vasárnap délelőtt a Kálvin-téri templomban tartott hálaadó Istentisztelettel, amelynek jelentőségét az is fokozta, hogy akkor volt 125 éve a templom felépítésének. Ez utóbbi eseménynek kedves mozzanata volt az, hogy most találták meg azt a Bibliát, amely a templom felszentelése óta ott állott az Úr asztalán, de a zivataros idők alatt “elveszett”. A doktoravatások ünnepsége szombaton délelőtt volt; Pap László dékán avató-beszéde után a tiszteletbeli doktorok fogadalmat tettek, átvették a diplomát, rövid beszédben megköszönték és kezet fogtak a tanári kar tagjaival. Ezután Búza László egyházkerűleti főgondnok mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy a magyarországi egyházat a tiszteletbeli doktorok felavatásában nemcsak az a cél vezette, hogy ezzel növelje a százéves jubileumi ünnepség jelentőségét, hanem az is, hogy ezzel szorosabbá tegye nemzetközi kapcsolatait. Ha az egyházak segítik egymást az Úr beszédének helyes megértésében, közös munkával sokat tehetnek a nemzetközi béke, a népek baráti együttélése, a szociális igazság megvalósítása, általában az evangélium szellemének a nemzetközi életben való fokozott érvényesítése terén. Szombaton délután Dobi István köztársasági elnök fogadást adott az Országházban a külföldi vendégek tiszteletére; ezen részt vettek a magyarországi református és evangélikus egyházak vezető személyiségei is. Szombaton este hat órakor a Kálvintéri templomban egyházzenei hangversenyt tartottak, amelyen a külföldi vendégek és a magyar református és evangélikus egyházak vezetői is részt vettek. Vasárnap a délelőtti Istentisztelet után a sajtó tagjait fogadták a külföldi vendégek, akik aztán délután a Budapest környékén fekvő egyházakban prédikáltak, míg két német theológiai tanár a theológusok számára tartott előadást. Wagner elnökünk ottani szereplései közül a következőket jegyzi fel a budapesti Az Út: Elmondotta, hogy két okból is örül annak, hogy Magyarországra jött. Egyrészt azért, mert egyházához hetven magyar egyházközség tartozik, amelyeknek tagjai több évtizeddel ezelőtt vándoroltak ki. De örül azért is, mert alkalma nyílik arra, hogy átadhassa a magyar népnek az amerikai nép üdvözletét. Nagy jelentőséget tulajdonítok az ilyen személyes kapcsolatoknak — folytatta ezután — mert meggyőződésen, hogy hozzájárulnak a nemzetek és az emberek közötti bizalom megteremtéséhez. Ezután méltatta a genfi négyhatalmi érte-
